„Mindenkiben van egy olyan mesemondó, akit eddig nem ismert”

A Pompás Mesés Óvodák sorába tartozik a Debreceni Református Kollégium Óvodája is. Játék, mese és keresztyén elkötelezettség – így forr össze a Református Kollégium legfiatalabb intézményében – magyarázta Feketéné Kavisánszki Györgyi, a Debreceni Református Kollégium Óvodájának intézményvezetője.

De mi is pontosan a Pompás Napok? Minderről a program egyik alapítója, dr. Deák-Zsótér Boglárka mesemondó beszélt.

Mint mondta, a Pompás Napok egy olyan módszertan, ami a népmese, a népi játékok és a néphagyomány elemeinek ötvözésével szeretné a hagyományos népi kultúra tudásanyagát átadni a gyermekek és felnőttek számára.

A népmesei foglalkozásaik bázisát az élőszavas mesemondás jelenti, amelyet népi játékok, mondókák, népdalok, néptánc és tárgyalkotás bevonásával tesznek élménydússá a gyerekek számára. Létrejöttük óta ezidáig 25 ezer gyermekkel volt alkalmunk ilyen programokon részt venni és már a pedagógusok számára is elérhetővé tették a módszertanukat, 2018-ban ugyanis megkapták az Oktatási Hivatal akkreditációját, így egyre több pedagógushoz, gyerekekkel foglalkozó szakemberhez juthatnak el a népmesék. Mint mondta, jelenleg kilenc Pompás Óvoda és ugyanennyi nagykövetük van.

„A Pompás Napok módszertana arra világít rá, hogy mindenkiben van egy olyan mesemondó, akit eddig nem ismert” – fogalmazott.

Nagyon sok képzést találtak és működtetnek, ami abban segít, hogy a mesélő megtalálhassa a mesemondó énjét. Hiszen a gyerekek figyelmének felkeltéséhez és megtartásához nélkülözhetetlen az, hogy a mesemondó is magáévá tegye a történetet – ismertette dr. Deák-Zsótér Boglárka.

A Pompás Napok Youtube-csatornáján (https://www.youtube.com/@PompasNapok/videos) több képzésük megtalálható, így, ha valakinek felkeltette az érdeklődését, bátran csemegézhet a tartalmaikból – hívta fel a figyelmet.

Virányiné Trapp Krisztina, a Pompás Napok és Telepóczkiné Gyivicsán Viktória nagykövetek arról beszéltek, hogy ők maguk hogyan élték meg a képzéseket, mi az, amit kaptak a Pompás Napoktól és hogyan tudták beiktatni a módszertant az óvodák életébe.

Mint mondták, a Pompás Napoktól egyrészt biztonságot és bátorítást kaptak, másrészt arra tanította meg őket, hogy nem lehet rosszul mesélni, hiszen a gyerekek minden újdonságra nyitottak.

Azt javasolták, érdemes olyan mesével indítani, ami a mesélőhöz közel áll, amihez a leginkább tud kapcsolódni, hiszen ez jó élményekkel jár, és ezt a gyerekek is egyből megérzik. Innen lehet emelni a „tétet” interaktív mesemondással, meseösvénnyel és azzal, ha elérik, hogy a szülők is partnerek legyenek mindebben.

A varázslat akkor történik meg, ha a gyerekek már maguktól kérik a mesét és a mesei tételmondatok a mindennapokban is megjelennek – hangsúlyozták.

Török Georgina óvodapedagógus, a Pompás Napok nagykövete a mesetérképekről ejtett szót, számára ugyanis ez az eszköz adta a kezdőlökést ahhoz, hogy elkezdjen meséket mondani könyvek nélkül.

Mint mondta a mesetérképek nemcsak kezdő és haladó mesélőknek segít, de használatukkal a gyerekekből is könnyen válhatnak mesélők.

Stefanne Rokay Elvira, a Pompás Napok nagykövete online, a karantén idején találkozott a módszertannal, s azóta számtalan apró trükk, inspiráció került a tarsolyába ahhoz, hogy képes legyen megragadni a kicsiket az élőszavas mesemondásra. Hangsúlyozta, a kialakított rituálék nagyon fontosak, de sok esetben a szokatlan tér is kiválthat olyan figyelmet belőlük, amire eddig nem volt példa, ezért érdemes bátran kísérletezgetni.

A minikonferencia résztvevői ígéretet tettek, hogy a közeljövőben több hasonló közös alkalmat szerveznek majd, ahol olyanokkal is megoszthatják majd tapasztalataikat, akik eddig nem találkoztak ennek a módszertannak a varázsával.  

Fotók: Molnár Andrea