Rendszerüzenet

Több református személyiséget is rangos állami kitüntetésben részesítettek

Átadták az 1848-as forradalom és szabadságharc március 15. ünnepe alkalmából a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat és a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. A díjátadó ceremóniát a köztársasági elnök, Novák Katalin nyitotta meg, aki ezután Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval közösen adta át az elismeréseket.

Kossuth-díjjal tüntették ki Kutas Lászlót. A szobrász és éremművész 1936. április 17-én született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán (ma: Egyetem) diplomázott 1960-ban. Érzékletes mintázás, jó formaérzék, szellemes komponálás, választékos anyaghasználat jellemzi plasztikai munkáit. A realista hagyományokra épülő, egyéni stílusát tükröző kő és bronz köztéri szobrokon kívül narratív kisplasztikákat, érmeket készít.

A firenzei Giorgio Vasari nemzetközi emlékérem-pályázaton 1974-ben I. díjat nyert, 1979-ben a ravennai Dante Biennálén ezüstérmet, 1991-ben és 1995-ben pedig a soproni Országos Éremművészeti Biennálén Roisz Vilmos-díjat vehett át. A Sportérem pályázaton és az Ezüstgerely pályázaton több alkalommal is elismerték munkáit. 1990-től éveken át a ravennai Dante Biennálé zsűritagja volt.

Érmei New York-tól egészen a Windsori Palotáig minden fontos közgyűjteményben megtalálhatók. A Magyar Nemzeti Bank pályázatain 13 alkalommal nyert emlékpénz készítésére megbízást. Történelmi alakokat, írókat, költőket megidéző szobrai és domborművei szerte a Kárpát-medencében láthatók. Szerepelt egyéni, valamint csoportos tárlatokon Európában, az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten is.

2009-ben elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2012-ben Wiesenthal-díjjal ismerték el munkásságát. Kutas László alkotása többek között Ravasz László református püspök Leányfalun található, tavaly leleplezett, egész alakos köztéri szobra is.

Széchenyi-díjat vehetett át Gaál Botond teológus, nyugalmazott egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, több évtizedes oktatói és kutatói tevékenysége, a keresztyén gondolkodás és a modern természettudományok kapcsolatának református történeti és elméleti alapjának kidolgozása terén kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként. Gaál Botond 1946. március 27-én született a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vámosatyán.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika szakán szerzett középiskolai tanári diplomát, majd elvégezte a Debreceni Református Teológiai Akadémiát (1996-tól Debreceni Református Hittudományi Egyetem), 1979-ben szentelték lelkésszé.

1986-ban hittudományokból doktorált (PhD), 2000-ben habilitált egyetemi magántanári címet szerzett a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen. 2008-ban hittudományokból az MTA doktora lett.

1970-től a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának matematika-fizika szakos tanára, 1987-1991 között a kollégium főigazgatója volt. 1987-től a debreceni Teológiai Akadémia tanára, 1999-től professzora, 2015 óta nyugalmazott egyetemi tanára.

Teológiai kutatási területe elsősorban az ekkléziológia (egyháztan), az európai civilizáció eredete, a teológia és a kortárs természettudományok kapcsolatának vizsgálata.

Számos tudományos társaság tagja, 1993-1999 között az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának főtitkári tisztét is betöltötte. Száznál több tudományos közlemény, valamint monográfiák és szakkönyvek szerzője. 1993-ban megírta a református lelkészképzés reformtervezetét, létrehozta a Hatvani István Teológiai Kutatóközpontot az egzakt tudományok és a teológia kapcsolatának vizsgálatára.

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Gál László, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara igazgatási és oktatásszervezési kari igazgatója.

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel díjazták Győri L. János irodalomtörténész-tanár, a Debreceni Református Kollégium közgyűjteményi igazgatója munkásságát. Az irodalomtörténész 1958-ban született Sajószentpéteren. 1976-ban érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. 1982/83-ban egy szemesztert töltött a greifswaldi egyetemen. 1983-ban magyar–német szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Volt középiskolájában helyezkedett el tanárként, ahol a mai napig oktat. Több alkalommal volt vendégtanár a Kollégium Gimnáziumának testvériskolájában, a hildeni Bonhoeffer Gymnasiumban. 1987-1989 között tanársegéd volt a Kossuth Lajos Tudományegyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszékén, majd 1993-ig külsős óraadó ugyanott. 1991 és 2011 között házigazdája volt a Kollégiumi Esték c. előadássorozatnak. 2005-től a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója. 2006-tól 2010-ig betöltötte az Országos Református Tanáregyesület elnöki tisztét. A Református Tiszántúl és a Studia Theologica Debreceniensis szerkesztőbizottsági tagja. A Kollégium 475. éves jubileumára megjelent kötetek sorozatszerkesztője volt.

A Magyar Arany Érdemkeresztet vehette át Fábry Szabolcs János, Nagyvázsony község polgármestere, a Nagyvázsonyi Református Egyházközség presbitere, illetve a nagyvázsonyi Magyar Igásló Ökoturisztikai és Tájérték Központ szakmai vezetője és a Kárpát-medencei Kinizsi-Szövetség alapítója eredményes településvezetői munkája, valamint a magyar hagyományok és kultúra ápolása és a falusi állattartó gazdálkodás népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Szirák Pétert, az Alföld folyóirat főszerkesztőjét tudományos munkájáért és irodalomszervező tevékenységéért.



Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Pődör Dóra, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Anglisztika Intézetének intézetvezető-helyettese, Angol Nyelvészeti Tanszékének egyetemi docense.

Forrás: reformatus.hu

Fotók:

MTI/Koszticsák Szilárd

MTI/Illyés Tibor

Facebook/Alföld folyóirat

Francz Ilona