Rendszerüzenet

Leuenberg öröksége: együtt megérteni Isten mai üzenetét

„Fontos, hogy a Leuenbergi Konkordia szellemiségében élő közösség olyan egyházi minőség horizontján értelmezze önmagát, amely túlmutat történelmi létezésének status quo-ján, és perspektívát ad a további fejlődéshez” – hangsúlyozta Michael Weinrich református teológus professzor az „Együtt egyházzá lenni” elnevezésű nemzetközi konferencia megnyitóján a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. A Leuenbergi Konkordia ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett eseményen közösségben ünnepeltek az európai protestáns egyházak vezetői és képviselői.

Fél évszázad közös, ökumenikus útkeresésének eredményeit ünneplik a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen március 9. és 11. között. 1973 márciusában írták az európai protestáns egyházak képviselői a Leuenbergi Konkordiát, amely lehetővé tette az úgynevezett szószéki és úrasztali közösséget, valamint megalapította a Protestáns Egyházak Európai Közösségét (GEKE).

Az elmúlt öt évtizedben egyértelművé vált, hogy a keresztyén egyházak tudnak közösséget vállalni egymással a saját hitvallási-teológiai sajátosságaink és történelmi örökségünk feladása nélkül -az idáig vezető útról, a tapasztalatokról és következő évtizedek kérdéseiről szerveztek szakmai fórumot Debrecenben.

Együtt egy keresztyénebb világért

„Egyházkerületünk Jézus megkeresztelését ábrázoló pecsétje összefoglalja református identitásunk két pillérét: a Szentháromság-hit megvallását, és azt, hogy Isten igéjét helyezzük egyéni életünk és az egyház életének középpontjába. Ez az üzenet ma, több mint ötszáz évvel a reformáció után is meghatározza életünket. Isten emberi élettörténetünket is bevonja az ő történetébe. Életünk beágyazódik Krisztus történetébe” – köszöntötte Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a konferencia résztvevőit. Mint mondta, Debrecen mindig a magyar protestantizmus szellemi és kulturális központja volt, már a 16. századtól több szálon kötődött a reformációhoz, ezért örömteli, hogy a város adhat otthont a tudományos fórumnak.

„Több mint ötszáz évvel a reformáció után, a Leuenbergi Egyezmény 50. évfordulója lehetőséget kínál arra, hogy ne csak formális részesei legyünk az európai protestantizmus és a világkereszténység 21. századi történetének, hanem elkezdjük jobban megismerni és megérteni egymást – hangsúlyozta a tiszántúli püspök. – A párbeszéd és a találkozás reményt ad arra, hogy európai protestantizmusunk megújulhat, és szerepet vállalhat egy békésebb, emberibb és szolidárisabb – vagyis keresztyénebb –  világ kialakításában.”

Meglátni egymásban a testvért

Baráth Béla Levente, a házigazda akadémiai intézmény rektora hozzátette, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem az évszázadok során soha sem volt elszigetelt, a hallgatók rendszeresen megfordultak az európai protestáns tudományosság központjaiban – ezt a ma is élő szokást erősíti az is, hogy vendégül láthatják az „Együtt egyházzá lenni” konferenciát. „Ez a konferencia, amelyen a GEKE minden európai és különböző felekezetekből érkező – református, lutheránus, metodista – teológusai képviseltetik magukat, jól illeszkedik abba a hagyományunkba, hogy részei vagyunk az európai és Európán túli protestáns teológiai élet nemzetközi hálózatának” – fogalmazott a rektor.

Papp László, Debrecen polgármestere is arról beszélt, hogy a település már az 1560-as évek elejétől református várossá vált, napjainkban pedig az ökumenikus gondolkodás jegyében járul hozzá „a szoros vallási együttműködéshez, a lelki egységhez”. „Adja Isten, hogy a mai világkatasztrófák, háborúk és más válságok idején a protestáns egyházak, valamint más egyházi közösségek tagjai és vezetői ismerjék fel egymásban a testvért, becsüljék meg egymást, és kölcsönösen legyenek felelősek egymásért” – fejezte ki reményét a polgármester.

Az új gondolatok tere

„Azt a meggyőződésemet szeretném hangsúlyozni, hogy tanulnunk kell egymástól és közösségben is. Együttes kihívásunk Európában megtanulni azt, hogyan tudunk megállni a saját lábunkon, a saját erőnkből, hogyan tudunk nem támogatásokból működni – de leginkább azt, hogyan tudjuk egymást támogatni lelkileg” – köszöntötte Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke a résztvevőket. A dunamelléki püspök szerint a GEKE tagegyházait meghatározza az eltérő történelmi múlt, azonban ez nem elválasztó különbség, hanem egy örökség, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. „Eberhard Jüngel gondolatai nyomán emlékezzünk arra, hogy hogy a nekünk adatott szabadságban újra és újra dolgozzunk együtt, éljünk együtt és dicsérjük együtt Istent!” –  idézte fel Balog Zoltán.

Miriam Rose, a GEKE elnöke, arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az elmúlt ötven évben sok minden megváltozott, a következő évtizedekben még több és drámaibb változásra kell felkészülni. „Szervezetünk akkor marad fenn, ha egyre teljesebben megéli azt, ami mindig is jellemző volt rá: az istentiszteleti közösséget, az elmélyült teológiai munkát és a szoros együttműködést a tanúságtételben és szolgálatban” – magyarázta. Hozzátette: az „Együtt egyházzá lenni” konferencia célja a reflexiók mások meghallgatása felé fordítása, túllépve a saját nézőpontokon „hogy minél nagyobb teret adjunk az új gondolatoknak és az ismeretlen perspektíváknak”.

Az út a cél

Az egyházi közösség fogalma áll a Leuenbergi Konkordia középpontjában, ezért ez a fogalom maga a GEKE ekkléziológiai és ökumenikus programja – kezdte „Az egyházi közösség megvalósítása” című nyitóelőadását Michael Weinrich, a GEKE tanácsának egyik előző elnöke. Mint mondta, a Leuenbergi Konkordia még nem egy elkészült épület, a legjobb esetben is csak az alapkőletétel – ugyanakkor az „építők” célja továbbra is azt az elképzelést követni az egyházról, amelyről a Biblia tesz tanúbizonyságot. Ebben az értelemben az elmélet és a gyakorlat kezdettől fogva összekapcsolódik, egymásra vannak utalva.

A konkordia a GEKE alapító dokumentumának is tekinthető, ezért az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösség szempontjából is fontos értékelni az elmúlt fél évszázadot. Bár a szervezet különböző tagegyházakat fog össze, „egy egyházként” ismeri fel önmagát: „Nem azért, mert a tagok valóban szervezeti egységre léptek volna egymással, hanem mert autonómiájuk megtartása mellett a tanúságtétel és a szolgálat értelmezésében azonosak, így egy egyházként értelmezik magukat.”

A GEKE célja, hogy a szilárdan megalapozott teológiai tisztánlátásra és egyetértésre törekedve adjon hangot az európai protestánsoknak. Michael Weinrich hangsúlyozta, hogy a szervezet jelenleg „serdülőkorában” jár, annak minden pozitívumával és hátrányával. Nem hallgatta el, hogy vannak turbulens, ellentmondásos időszakok ezért a kritikára is oda kell figyelni, azonban nem feledkezhetünk meg a Leuenbergi Konkordiában foglalt „a megbékélt különbözőségek egysége” kifejezésről sem, amely esetében a hangsúly a „megbékélt” jelzőn van. De ma már a GEKE a „megbékélt sokféleség egysége” a meghatározóbb: a különbség ugyanis arra emlékezett, ami elválaszt, a sokféleség pedig arra, hogy minden a közösségben résztvevő félnek önmagában is érétke van.

Az előadó úgy látja, az elmúlt ötven év sokszínű ökumenikus tapasztalata az, hogy az egyház célja és küldetése feletti közmegegyezés sikeresebb, mint az egymásnak feszülő hagyományok. Hozzátette: „Az Isten igéjére való jelenkori odafigyelésnek kell a középpontban állnia, nem pedig a múltbeli döntések védelmének.” Az „egy egyház” vagy „együtt egyház” közössége fontos, hogy szem előtt tartsa a „semper reformanda” örökérvényű igazságát, de azt is, hogy „olyan egyházi minőség horizontján értelmezze önmagát, amely túlmutat történelmi létezésének status quo-ján, és perspektívát ad a további fejlődéshez.”

Az ökumenikus szakértő a jövőre tekintve arra figyelmeztetett, hogy az egyházi közösség valósága összetettebb, mint annak teológiai reprezentációja – így a teológia nem kerülheti meg e tény értékelését. Ennek tükrében mind fontosabbá és fontosabbá válik az egyház céljának konkretizálása. „Ameddig az ökumenének nincs meggyőző célja minden egyház számára, addig a közösen keresett útnak magának a célnak is kell maradnia” – zárta gondolatait Michael Weinrich.

Farkas Zsuzsanna / DRHE /