A békéért imádkoztak, a háború áldozataira emlékeztek a Debreceni Református Nagytemplomban
Az alkalmon a fegyveres harcoktól szenvedőkért Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke és Fekete Károly tiszántúli püspök mellett, Hadházi Tamás, a Debreceni Református Egyházmegye esperese és a Nagytemplom lelkipásztorai imádkoztak.
Oláh István, a Debreceni Református Nagytemplom lelkipásztora arról beszélt, hogy az értelmetlen háború, viszálykodás az emberi bűn következménye. Mint mondta, ennek a hatása elér hozzánk is, bekúszik gondolatainkba, elnehezítve mindnyájunk szívét, ezért fontos az imádság lehetősége, hogy megálljunk Isten előtt és elé vigyük mindazt, ami a szívünkben megfogalmazódik, együtt könyörögjünk a békéért.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az 57. zsoltárt hozta el. Mint mondta, idegen erők akarnak behálózni, világgyötrő, embert próbáló erők, amelyek kiismerhetetlenek számunkra és próbálnak ledönteni minket a lábunkról.
„Nagyban és kicsiben küzdünk a harci, a gazdasági, a szellemi erőtömbökkel és ismételten kitűnik a gyengeségünk, elesettségünk és erőtlenségünk. Az erőszak világából kiáltunk hozzád Istenünk, mert erőválságban élünk. Urunk, hívjuk és várjuk áldó erőidet, ügyünket, emberségünket védő szent lelkedet. Vegyél minket oltalmazó szárnyad alá, hogy békességre leljünk nálad” – imádkozta a zsoltárolvasás után.
Zán Fábián Sándor püspök azt hangsúlyozta, hogy a Kárpátaljai Református Egyház 2022-ben a hálaadás évét tartotta. Még 2021-ben határozták meg ezt a vezérgondolatot a 2022-es esztendőre. Szerettek volna hálát adni azért a sok ajándékért, a nagy kegyelemért, amiben részesítette őket az Isten, hiszen iskolákat és óvodákat építettek, és minden templomukat és parókiájukat felújították.
Kiemelte, 2022. február 24-én, a hajnali órákban mégis megrettenve és könnyek között vették tudomásul, hogy háború tört ki, és az életük ennek árnyékában fog folytatódni. Mint mondta, sokan javasolták, hogy változtatni kellene a hálaadás éve vezérgondolaton, de nem tették, és nem bánták meg.
„A 2022-es év bár nagyon nehéz volt, de Isten megsegített bennünket és valóban hálát adhatunk az Ő szeretetéért és kegyelméért, mert megőrizte szeretteinket, azokat, akik otthon maradtak és azokat is, akik eljöttek. Hálát adhatunk azért is, hogy az elmúlt esztendőben épek maradtak a parókiák, templomok, családi házak. Van mit megköszönni: Isten gondviselését és azt a támogatást, amit az anyaországból és a református egyháztól kaptunk” – hangsúlyozta.
Mint mondta, a Kárpátaljai Református Egyház nem csak Kárpátalján tevékenykedik és fogadott be több ezer menekültet, hanem a frontvonalban is ott vannak a munkatársaik, akik igyekeznek segíteni.
„A mi vezérigénk 2023-ban Jób könyvének a 14. részéből származik: »A fának is van reménysége, ha kivágják, újból kihajt«. Bennünket valóban ritkít a háború, bántanak bennünket a nemzetiségünk miatt, de a mi reménységünk Istenben van, aki megsegített bennünket, aki velünk van és hisszük, hogy velünk is marad” – mondta.
Hadházi Tamás esperes Dávid király bűnbánó zsoltárának szavaival könyörgött, és bűnbánatra szólította fel a híveket is.
„Könyörülj rajtunk most, amikor mulasztásainkat visszük eléd. Kérjük, ajándékozz meg Szentlelkeddel. Bocsájtsd meg, hogy csak a bajban ismerjük fel, nálad a segítség”. – fogalmazott.
Az istentiszteleten a békéért imádkozott továbbá Hodossy-Takács Sámuel, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem hallgatója, Kubinyiné Mikó Ágnes, Molnár Szabolcs és Beszterczey András lelkipásztorok, valamint Szanyi Judit, a gyülekezet tagja.
Az istentisztelet végén a hívek a Nagytemplom elé vonultak és csöndben hallgatták a Rákóczi-harangot, ami ezen az estén a háború áldozatainak emlékére szólalt meg.
Tiszántúli Református Egyházkerület
Fotók: Miskolczi János