Konferencián mutatták be a „Szabolcs, a történelmi emlékhely” című kötetet

Az esemény apropóját az adta, hogy az egykori Szabolcs vármegye névadó és egyben legrégebbi települése tavaly megkapta a történelmi emlékezethely címet földváráért és református templomáért – ismertette Dr. Zakor-Broda Rita, a Vidék Kincse Egyesület elnöke.

A konferencia megnyitóján Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, 52 emlékhelye van Magyarországnak, Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a szatmárcsekei Kölcsey-kúria, a pócspetri általános Iskola és a nyírbátori református templom és várkastély érdemelte ki ezt a rangot.

„A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság úgy gondolkodik, hogy nem csak egy épület kaphat történelmi emlékhely rangot, de olyan történelmi esemény is, amelynek meghatározó jelentősége van a történelem további fejlődésére, márpedig az 1092-es szent zsinat is ilyen” – mutatott rá Vinnai Győző.

Mint mondta, ezt az eseményt helyezték középpontba a pályázat megírása során, így sikerült elnyernie Szabolcsnak a történelmi emlékhely címet 2022-ben.

Román István Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye főispánja arról beszélt, hogy a település a vármegye legfontosabb történelmi helyszíne.

„Nemcsak rendkívüli emlékeket láthatunk itt, de a levegőből is érződik, hogy ez a hely különbözik a vármegye egyéb területeitől” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a feladat, hogy ezt a helyet ne csak magunknak tartsuk meg.

Csegei László polgármester úgy fogalmazott, az emlékhely cím egy új korszakot is jelent a település életében, amire fel kell készülniük: tematikus programokra van szükség, ahhoz, hogy be tudják mutatni mindazt, miért érdemelte ki a település a történelmi emlékezethely címet.

„Sokat vártunk erre a címre, de ha mindannyiunké és nem csak a szabolcsiaké, akkor érdemes lenne a környező települések programjai között rendszeresíteni azt, hogy Szabolcson a megyenappá nyilvánított május 20-án nagyszabású programmal ünnepeljünk” – szögezte le a polgármester.

Fekete Károly püspök köszöntő beszédében arról beszélt, hogy emlékezethelynek lenni óriási felelősség, mert amikre és akikre emlékezünk, azoknak az emlékezetét fenn kell tartanunk.

„Hogy ennek megfeleljünk, nem elég csak visszafelé nézni, hanem lenni kell olyan üzeneteknek, amiket a jelenben érdemes továbbadni” – szögezte le. Rámutatott, ehhez érteni kell azt, hogy az üzenetnek nemcsak az intellektusig kell hatni, hanem az érzelmekig is.

„Szabolcson egymás mellett van a templom és a vár. A templom emlékezteti a várat arra, hogy nem elég a hősök vitézsége, kell az Isten is. A templomba járókat meg arra emlékezteti a vár, hogy nem elég imádkozni és a föd felett lebegni tíz centivel, hanem akkor ér valamit az imádság, ha tesszük is a dolgunkat és megvédjük mindazt az értéket, amit fenyegetnek” – fogalmazott a püspök.

Palánki Ferenc püspök emlékeztetett, Szent László király, az idén harmincéves Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye védőszentje az adott kor kihívásaira válaszolva összegyűjtötte a nép egyházi és világi vezetőit, akik részvételével Szabolcsban megtartották a szinódust

Rámutatott, a Szabolcsban tartott összejövetel rendelkezései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a kereszténység Magyarországon véglegesen meg tudjon gyökerezni.”

„Ezen a történelmi emlékhelyen, visszaemlékezve őseink, nagyjaink helytállására, döntéseire, a közös útkeresésre, a szinódusra, elhatározzuk, hogy azon az úton, amelyet a történelem Ura kijelölt számunkra, együtt szeretnénk haladni, hogy egyénenként és közösségben eljuthassunk életünk végcéljához” – fogalmazott köszöntőbeszédében Palánki Ferenc püspök.

Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök az Apostolok Cselekedeteinek 15. fejezetéből a 23. verset olvasta, az első újszövetségi zsinat köszöntő szavait idézte.

Mint mondta, a Szentírásban olvasható zsinat is nagy lépés volt az egyház életében, mert egyfajta előremutató alkalom volt. Kiemelte: ilyen volt a szent zsinat is Szabolcson, s kívánja, hogy amennyire az előre vitte az ország életét, úgy vigye előre Szabolcsot is a történelmi emlékhely rang.

Dr. Kollár Tibor előadásában (Regionális művészettörténeti kutatások a Felső-Tisza vidékén) azt hangsúlyozta, hogy a közelmúltban három olyan kötet is napvilágot látott, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középkori értékeinek láthatóbbá tételét szolgálja. S melyek ezek az értékek? Például a csarodai és a palágykomoróci templom, melyet nem csak az a legenda köt össze, hogy az egyik templom tornyából rálátni a másikra, de az is, hogy valószínűleg ugyanaz a festő festette a freskóikat, ahogyan a lónyait is – emelte ki.

Dr. Németh Péter régész, a frissen megjelent „Szabolcs, a történelmi emlékhely” című kötet egyik szerzője a szabolcsi református templomról szolgált érdekes régészeti adalékokkal. Mint mondta, a templom jelenlegi formája csupán megmaradt része az egykori nagyobbnak, melyet 1357-ben szenteltek fel Szűz Mária tiszteletére. Az egyházi hatóságok 1970-ben engedélyezték a kutatást, melynek során igazolást nyert, hogy a templom valóban középkori. Ennek a kutatásnak köszönhető, hogy 1972-re a Szűz Mária „monostor” építészettörténetét rekonstruálni tudták.

A most megjelent kötetben ennek részleteiről is olvasni lehet, ahogyan arról is, miként zajlott a Szabolcs ősi földvára mellett álló templomban 1092. május 20-án az a szent zsinat, ahol maga I. László király is részt vett. Erről már Dr. Sipos László, a kötet másik szerzője beszélt előadásában, aki a kötet vonatkozó fejezetében arra vállalkozott, hogy a zsinat körülményeit felfesse, a zsinaton elfogadott törvénycikkeket pedig elemezze. Rámutatott: a szent zsinaton 42 törvénycikkelyben több mint száz rendelkezést fogadtak el. Ezek szabályozták a fiatal magyar állam alapvető pilléreit, a lakosok jogait, a fennmaradt dokumentumokból azonban azt is ki lehet olvasni, milyenek voltak a 900-950 évvel ezelőtti Magyar Királyság mindennapjai, ebben rejlik tulajdonképpen a különlegessége – hangsúlyozta Sipos László.

Deák Attila turisztikai szakértő rámutatott, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyének nem volt ezidáig egy-egy település bemutatására alkalmas információs anyaga, ezért határozta el a Vidék Kincse Egyesület, hogy orvosolják ezt a hiányt.

Mint mondta, vezetett túrái világítottak rá arra, hogy az emlékezethellyé nyilvánított földvárak mennyire méltatlanul elhanyagolt tématerületei a magyar turizmusnak. Hangsúlyozta, az országban 3-4 olyan helyszín van, ahol jól bemutatható ez a világ, a szabolcsi földvár azonban a legjobban kutatott, legimpozánsabb is mind közül.

Szabolcs értékeit a látogatóközponttá alakított helyi Tomori-kúriában fogják bemutatni, melyben egy moziterem is helyet kap majd. Az épületet idén május 20-án, a történelmi emlékhelyekkel egyidőben avatják majd fel – árulta el.

A konferenciát Seszták Oszkár, a vármegyei önkormányzatának elnöke zárta, aki úgy fogalmazott, a vidék művészettörténeti gazdagságát jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum egykor nagyszabású honfoglaláskori kiállításának anyagát majdhogynem teljesen Szabolcs vidéke adta. Mint mondta, a feladat, hogy a kincseiket méltó módon tudják megmutatni a látogatóknak.

Tiszántúli Református Egyházkerület