Hat templom felújítását ünnepelte a Tiszántúli Református Egyházkerület

A püspök felhívta a figyelmet, a debreceniek ezekben a napokban emlékeznek Melius Juhász Péter születésének 490., halálának pedig 450. évfordulójára, arra a férfiúra, aki megszilárdította Debrecen reformációját, akinek a szobra elsőként került az egyetem előtti térre, hogy megnyissa a reformátorok szoborcsoportját és aki egyházszervező munkájával a Tiszántúli Református Egyházkerületet pályájára állította.

„Ezekre a jelentős évfordulókra emlékezve, örvendező szívvel járulunk Isten színe elé, hogy együtt adjunk hálát az „ORANDO ET LABORANDO” címmel megnyert pályázatunk lezárulásáért, hat vallásturisztikailag kiemelt református templomunk megújulásáért” – fogalmazott Fekete Károly.

A Debreceni Egyetemi Templomot 2001-ben kapta vissza a Tiszántúli Református Egyházkerület, és a GINOP pályázat lehetővé tette, hogy a pályázati idő megvalósulása közben műemlékké nyilvánított épületet úgy állítsák helyre, hogy egyben vissza is nyerjék azt a csodálatos templomteret, amit Borsos József megálmodott – magyarázta Fekete Károly.

Az épület missziói, kulturális funkciót fog ellátni. Teret adhat intellektuális, spirituális, művészeti és kulturális rendezvények számára is – mondta.

Papp László, Debrecen város polgármestere úgy fogalmazott, a felújított templom egyik legjobb szimbóluma annak a több évszázados városépítő tevékenységnek, amelyet a református egyház Debrecenben végez.

„A tudás és a hit, az oktatás és az egyház évszázadokon keresztüli elválaszthatatlan kapcsolatát testesíti meg ez a templom, mely kapcsolat Debrecen fejlődésének, erejének és befolyásának rendkívüli hatású támogatója volt. A megújult Debreceni Egyetemi Református Templom emléket állít annak a támogatásnak, amelyet a közel fél ezer éve alapított Református Kollégium adott annak érdekében, hogy a Debreceni Egyetem megkezdhesse működését” – hangsúlyozta a polgármester.

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett: az idén nyolcvanéves épület számos viszontagságos korszakot élt át, a világháborúk miatt elhúzódott az építkezés, a második világháború alatt pedig találatot kapott. A hetvenes évek elején a diktatúra erős politikai nyomására az Egyetemi Templom állami kézre került, azonban immár tizenöt éve ismét az egyetemi gyülekezet otthona lehet.

„A templom az egyetem főépületével egységben emlékeztet mindenkit, hogy a tudomány csak a hittel karöltve tud elvezetni az igazsághoz. Debrecen egyszerre szellemi és hitbéli centrum. Ha igaz a mondás, hogy a templomépítés egyszersmind közösségépítés, akkor igaz lehet az is, hogy a templomfelújítás egyszersmind a közösség megújulását is jelenti” – fogalmazott a kuratóriumi elnök.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, a legkülönlegesebb dolog, amit az ember cselekedhet, hogy földi halandó létére házat építsen az Örökkévalónak.

„Amikor az ember templomot épít, annak érdekében tesz nagy dolgokat, hogy bebizonyítsa kicsinységét. A templomépítőt az alázat emeli fel” – fogalmazott Varga Mihály.

Rámutatott, furcsa időket élünk, tőlünk nyugatra szellemi átrendeződés zajlik: templomok tűnnek el, adventi idézeteket próbálnak meg hitelteleníteni, a templomokat szórakozóhellyé alakítják. Hangsúlyozta: ezzel áll szemben a debreceni törekvés.

„Tekinthetjük a gondviselés beavatkozásként is, hogy a kommunizmus idején éppen informatikai távközlési központtá alakították a templomot, hiszen a valódi templomok is informatikai központok csak vertikális értelemben” – mondta.

A projekt eredményeit Deák Attila, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetője ismertette.

Mint mondta, az egyházi kulturális örökség turisztikai fejlesztési célú pályázati felhívás tette lehetővé azt Magyarországon több egyház számára is, hogy egyházturisztikai, vallásturisztikai fejlesztéseket valósítson meg.

Hangsúlyozta: a Felső-Tisza-vidéken és a Nyírségben turisztikai szempontból minőségi örökségturisztikai fejlesztéseket tudott megvalósítani az utóbbi években a Tiszántúli Református Egyházkerület, mivel az ország ezen részén kimagasló minőségű középkori eredetű református műemléktemplomok találhatók.

Debrecen és környéke a reformáció magyar centrumaként jelentős, a Tisza-tó környéke, azon belül pedig Beregfürdő és a Megbékélés Háza miatt fontos a Tiszántúli Református Egyházkerület számára.

Ismertette, jelenleg a Religio et Patria - Szabadság, Hitvallás és Alkotás néven fut az a turizmusfejlesztési program, melynek célja, hogy bemutassa a Hajdúság és Debrecen hihetetlenül gazdag, szerteágazó református egyházhoz köthető örökségét. A régi korok szabadságmozgalmai mindig összekapcsolódtak a vallásszabadságért folytatott küzdelemmel. A hitvallás szó a reformáció teológiai hitelveit, teológiai arculatát hivatott bemutatni a programban, az alkotás pedig mindazt az egyházművészetben, művelődésben, oktatásban, tudományban elért eredményeket, teljesítményeket, amelyekre sok évszázada rendkívül büszkék a Tiszántúlon.

Mint mondta, a fejlesztések terén erőteljes hajdúsági fókusz érvényesült, hiszen a programból három helyszín Debrecent érintette, kettő Hajdú-Bihar megyét, egy pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, azon belül Szatmárcsekét.

A másfél milliárdos támogatás legnagyobb szeletét a Tiszántúli Református Egyházkerület kapta 708 millió forint értékben, a második konzorciumi partner a Debrecen-Kistemplomi Ispotályi Református Egyházközség, aminek 310 millió forintos részesedése volt ebben a programban, a Debreceni Kossuth utcai Református Egyházközség 241 millió forinttal, a Kismarjai Református Egyházközség 102 millió forinttal, a Vértesi Református Egyházközség 92 millió forinttal, és a Szatmárcsekei Református Egyházközség 40 millió forinttal volt részese a programnak.

Hangsúlyozta, a legfontosabb beruházás a Debreceni Egyetemi Református Templom felújítása volt.

„Huszonegy református egyházközség található Debrecenben, de a Debreceni Egyetemi Református Templom nem rendelkezik önálló egyházközséggel, a Tiszántúli Református Egyházkerület a tulajdonos és a fenntartó, ezáltal az egyházkerületre esett az a gigászi feladat, hogy megvalósítsa. A közel 800 millió forintos beruházás az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb templomberuházása volt a Tiszántúli Református Egyházkerület területén” – magyarázta Deák Attila.

Hozzátette: az uniós támogatáson felül egy 250 millió forintos hazai támogatás is érkezett az épület felújítására.

„Az Egyetemi Templom nem csak építészeti megformálása, de befogadó képessége révén is jelentős” – ezt már Kovács Gergő, a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet lelkipásztora mondta.

A több évtizede felújításra váró templom teljeskörű felújítását 2016-ban kezdeményezte a Tiszántúli Református Egyházkerület, melynek a célja a templom eredeti állapotának a helyreállítása, többfunkcióssá tétele volt.

Ismertette: 2016-ban nyújtottak be pályázatot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében, amely 2017-ben részesült támogatásban, 2019-re elkészültek a kiviteli tervek, 2020-ban pedig kezdetét vette a kivitelezés.

Mint mondta, az épületnek mind külső, mind belső felújítása megvalósulhatott, így történt meg a homlokzat vakolatjavítása és festése, külső és belső nyílászárók cseréje, padlóburkolatok cseréje, a fűtésrendszer részbeni felújítása. A második ütemben a templom főbejárata előtti lépcsősor épült újjá, felújították a karzaton található vizes blokkokat, megújult a tetőszerkezet, és berendezési tárgyakat szereztek be. A templom akusztikai célú fejlesztése is megtörtént, illetve a fűtési rendszer korszerűsítését is befejezték, radiátorokat szereltek fel.

„Az egyetemi gyülekezet célja, hogy a vallásos egyetemistáknak lehetőséget adjon hitük gyakorlására egyetemi éveik alatt, illetve, hogy a nem vallásos egyetemisták is megismerkedhessenek a keresztyénséggel” – hangsúlyozta a lelkipásztor.

Az ünnepélyes projektzáró rendezvényt Sárosi Dániel orgonajátéka foglalta keretbe, hegedűn közreműködött Barra Ákos hegedűművész.

Tiszántúli Református Egyházkerület