Összhang - A zenében
Összhang - Templomban és azon kívül
KONSZONANCIA ÉS DISSZONANCIA
A zene alapanyaga a hang, ami nem más, mint a levegőben terjedő lökéshullám. Ha a levegőhullám másodpercenkénti rezgéseinek száma kicsi, akkor mély, ha a rezgésszám nagy, akkor magas hangról beszélünk. A rezgésszám mértékegysége egy német fizikus neve után Hz (Herz). A tudományos mérések szerint az emberi fül nagyjából 16 Hz és 20.000 Hz között képes meghallani a levegő-rezgéseket (ezen belül az emberi beszéd- vagy énekhang rezgésszáma kb. 80 Hz és 8.000 Hz között van). A 16 Hz alatti hangokat infra-, a 20.000 fölöttieket ultrahangnak nevezi a hangtan.
Az infrahangot már nem halljuk, legföljebb érezzük. Ezek a hullámok bizonyos határok – 3 és 5 Hz – között igen károsak, olykor halálosak is lehetnek: egy hibásan beállított szellőzőberendezés ventillátorának lassú léglökései 17 munkást öltek meg egy gyárcsarnokban.
Az ultrahangokat az állatvilág némely fajai használják – elsősorban kommunikációra, másodsorban pedig helyzet-meghatározásra.
Ultrahangokat bocsát ki és fog fel a denevér, melynek agyában elképesztő gyorsaságú hangradar működik. Ennek segítségével a csillagtalan, felhős éjszakák vagy egy barlang teljes sötétjében is képes kikerülni a röptének útjába eső tárgyakat.
Amikor egyszerre két vagy több különböző magasságú hang szólal meg, akkor hangközöket vagy akkordokat hallunk. Ilyenkor agyunk egyszerű matematikai szabályok szerint minősíti a hangzást. Olyan hangok együtteséről, melyeknek rezgésszáma közeli számtani összefüggést mutat (pl. az egyiké 220, a másiké 440, azaz arányuk 1:2), azt mondjuk, hogy azok konszonáns (összecsengő) hangok. Érdekességképpen: az oktáv két alkotó hangjának rezgésaránya 1:2, a tiszta kvinté 2:3, a tiszta kvarté 3:4, a nagytercé 4:5 … míg a zongorán közvetlenül egymás mellett álló két „összecsikorduló” hang (kis szekund) rezgésszámai közötti arány 17:18. Ez utóbbi hangköz számunkra disszonáns.
A konszonancia (másik, görög szóval: harmónia) a tökéletesség világos lenyomata, amely a fizika nyelvén ébreszti rá érzékeinket és tanítja meg elménket Istennek a teremtett világban uralkodó rendjére. Minden magasrendű zene végső célja, hogy megragadja ezt az isteni rendet.
Arany János