Az áldó ige érik a lelkészben

„Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és Ő egyengetni fogja ösvényeidet.” (Péld 3,5-6) Áldó ige, amely lelkésszé szentelése óta kíséri és vezeti Suszter Szabolcs nyíradonyi lelkipásztor életét. Így fogalmazott: „Számtalanszor meg lehet ezt az üzenetet tapasztalni, az áldó ige érik, beérik. Nem választottam, Istentől kaptam.” Egy közvéleménykutatásban, ahol felmérnénk, milyen értékeket tartunk legfontosabbaknak, legszükségesebbeknek, vajon hányadik helyen szerepelne ez a fajta Istenre hagyatkozás, bölcsesség? – ezt a kérdés feszegette a lelkipásztor a beiktatását követő igehirdetésében június 26-án.

 

„A lelkészbeiktatás magaslat, ahonnan az ember visszanézhet az eddig megtett útra, de ahonnan előre is nézhet, mi vár rá majd ezután.” – fogalmazott prédikációjában dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Az ige üzenetét Lévi történetén keresztül, azaz Máté evangélista szolgálatba állásán, beiktatásán keresztül bontogatta. (Mk 2,14-15 és 21-22) A jézusi szót meghalló Lévi, az új kezdetkor lakomát rendez, ahol Jézus megtartja beiktatási beszédét két egészen hétköznapi szemléltetőeszköz segítségül hívásával: ruha és bor. Előbbiről Fekete Károly így szólt: „Régen és ma is sokan szeretnének egy-egy vonást átvenni Krisztusból. Valamit, ami imponál. De erre Jézus nemet mond. A kegyelmet, azaz az új ruhát, csak egészben, osztatlanul lehet elfogadni vagy elutasítani.” Utóbbiról ezt mondta: „Fokozott hasonlatot mond Jézus, mert odateszi, hogy az általa emlegetett bor ÚJ: forrásban, mozgásban, átformálódásban lévő. A kegyelem is ilyen: megújít embert és körülményt.”

 

A beiktatás szolgálatát Őz Lajos, a Hajdúvidéki Református Egyházmegye esperese végezte Isten áldó szavával: „Most pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az Úr? Csak azt, hogy Istenedet, az Urat féljed, járj mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből.” (5Móz 10,12)

 

A lelkipásztort köszöntötte a gyülekezet énekkara, vezetősége, és új palásttal ajándékozták meg Suszter Szabolcsot. A mozzanat valóságosan is szemléltette az igehirdetésben elhangzottakat: mit jelent egészen új ruhát magunkra ölteni. Köszöntőt mondott Nagy László, a Hajdúvidéki Református Egyházmegye főgondnoka és Czakó – Daxner Etelka, a Nyíradonyi Szeretetotthon képviseletében. Az ünnepi istentiszteleten a megjelentek közül köszöntőt mondott Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés alelnöke és Tasó Béla, Nyíradony polgármestere.

 

„Kicsi gyülekezet a miénk, mégis ebben van az ereje” – fogalmazott a lelkipásztor, amikor gyülekezetéről kérdeztem. „Sokan félnek a kicsitől, pedig az nem kevés.” Suszter Szabolcs 2014 óta családjával együtt hűséges pásztora a nyíradonyi gyülekezetnek. A beiktatása után az „égiek” is kegyeskedtek egy kiadós esővel. Azt, hogy ehhez az áldáshoz a templomban jelenlévő több mint húsz lelkipásztor szava tett hozzá, nem tudhatjuk. De valóban felüdülést hozott. A most megkezdődő új „útszakaszon” is Istentől jövő bölcsesség kísérje a beiktatott lelkipásztort!

 

Bogyó Zsófia
Fotók: Szilágyiné Julika