2021. október 28.

A betű, a szó, a gondolat

Egy őszi napon szüreteltünk a családdal, és körbeálltuk a présgépet. Felmerült, hogy ez a technika, ez a szerkezet adta Gutenbergnek az ötletet ahhoz, hogyha a szőlőszemeket is össze lehet préselni, akkor a betűket is rá lehet nyomni a lapra, így készült el az első európai nyomdaprés. Azóta a nyomdászat fejlődése megállíthatatlan, bár modernkori problémákkal is szembesülnie kell, mint amilyen a jelenlegi globális papírhiány.

A press angol szó (présel, nyom, sajtó) is innen eredeztethető. Nagyot fordult akkoriban a világ, a tudáshoz való hozzáférés lehetőségei kinyíltak, és ebben az anyanyelvű Bibliáknak és a hitnek mint közvetítő médiumnak is fontos szerepe volt. Többek között erre emlékeztek a debreceni nyomdászat 460. évfordulója alkalmából tartandó jubileumi ünnepségen, ahová mi is ellátogattunk.

Az emlékülés nyitányaként György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy Európában is ritkaságszámban megy, Magyarországon pedig egyedülálló, hogy egy nyomda négyszázhatvan éve folyamatosan működjön. „Úgy vélem, hogy 1561 januárjában, amikor Huszár Gál protestáns vándorprédikátor és nyomdász Debrecenbe érkezett, senki sem gondolta, hogy ilyen nagy időtávot befutó cég alapítása történik meg. (…) Huszár Gál 1560 karácsonyán szökött meg két szekér nyomdafelszereléssel a kassai várbörtönből, ebben a debreceni kereskedők és árusok is segítették. A város befogadta, és hamarosan megjelentették az első magyar nyelvű egyházi nyomtatványt: Méliusz Juhász Péter kálvinista prédikátor és Huszár Gál készítették el Szent Pál leveleinek magyarázatát tartalmazó könyvüket. György Géza felelevenítette Huszár Gál küldetését, aki egész Magyarország és Erdély világító lámpása kívánt lenni. „Mi, kései utódok úgy gondoljuk, hogy ez a nyomda betöltötte és betölti ma is az alapítója által megfogalmazott küldetést. Hisz a református hitélet gyakorlásához szükséges énekeskönyv, zsoltárok mellett, a református kollégium kiadványainak gyártásán túlmenően a magyar nyomtatott kultúra nagyon sok gyöngyszeme készül Debrecenben” – mondta.

György Géza úgy vélte, hogy a nyomda azért tudott évszázadokon keresztül fennmaradni, mert két nagy intézményre támaszkodhatott, a városra, illetve a református egyházra, amely a legnagyobb megrendelője volt.

A nyomdát 1948-ban államosították, és 1949-ben vette fel az Alföldi Nyomda nevet, mely ma Magyarország legnagyobb könyvgyártó vállalkozása. Évente 3400-3500 címet gyártanak, 19-20 millió példányban – zárta szavait.

Tőczik Zsolt, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezetője rávilágított a kezdetekre: a debreceni református kollégium 483 évvel ezelőtti megalakulását követően nemsokkal, 1561-től kezdődően az Alföldi Nyomda rengeteg féle könyvet gyárt, köztük tankönyveket is. „Kiváló minőségben állítanak elő könyveket: a nyomda regionális tekintetben is meghatározó, jelentős szereplője a piacnak. A tankönyvellátás állami kézben történt, körülbelül tíz évvel ezelőtti koncentrációja eredményeképpen mára a KELLO-n keresztül a köznevelési tankönyvek száz százaléka jut el a közel 1,2 millió diákhoz, a pedagógusokhoz és a köznevelési intézményrendszerbe. A megjelenő tankönyvek nyolcvanöt százaléka állami kiadású, és itt Debrecenben, az Alföldi Nyomdában készülnek, ami igen biztos hátteret jelent. Nagyon jelentős magyar vállalkozásról van szó, aminek felépülése nem jöhetett volna létre a református egyház és a város nélkül, megtiszteltetés a velük való együttműködés” – adott hangot hálájának.

Papp László, Debrecen város polgármestere egy idézettel nyitotta meg köszöntőjét: „A könyvnyomtató betűk, noha némák, de mégis hangosabban kiálthatnak az Isten népének füleiben a leghangosabban kiáltó tanítóknál” - ezt a bölcs tanítást intézte a debreceni tanácshoz néhai való derék tudós Köleséri Sámuel, Debrecen híres prédikátora 1673-ban kiadott Arany Alma című munkájának ajánlásában. „S a 16. században a város bölcs elöljárói, Magyarország történelmének legnehezebb időszakában meglátták a könyvnyomtató betűk városi és hitépítő jelentőségét.” (…) Papp László rámutatott arra, hogy a három részre szakadt Magyarország ütközőpontjában fekvő Debrecen fizetett adót mindhárom irányba, cserébe a város megőrizhette viszonylagos önállóságát és békéjét, s stabil gazdálkodással, és a reformáció révén ide érkező szellemi tőkével együtt a tudás központjává vált. (…) „Debrecen városa mint tulajdonos, ha csak jelképesen is, egy részvény erejéig, de ma is tulajdonosa a debreceni nyomda jogutódjának. Ma, a 460. évfordulót ünnepeljük, ez ünnepe a magyar kultúrának, az oktatásnak, és a református hit megerősödésének is” – mondta.

Püski Lajos, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője tolmácsolta Fekete Károly tiszántúli püspök szavait, aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen. Püspök úr levelében tárgyalta, hogy „Isten az évszázadok viharai, gazdasági hullámai, rendszerváltozásai, tulajdonosváltozásai, és technológiai kihívásai közepette is megőrizte a Huszár Gál reformátor által alapított nyomdánkat.” Fekete Károly úgy vélte, hogy az Alföldi Nyomda neve, híre, minősége nemzetközi mércével mérve is a büszkeség tárgya. „Debrecenben a nyomda és az egyház 1561-től szövetséges társ lett, mert az Isten igéjének nyilvánosság-igénye van. A reformációval ez új lendületet, tágasabb perspektívát és a korszerű kivitelezési eszközöket kapott a hazai nyomdász reformátorok munkásságával.” Püspök úr írásában kiemelte, hogy a reformáció egyik alapvető felismerése volt, hogy vissza kell állítani az egyházban az Isten kijelentését hordozó Szentírás igazi tekintélyét. „Ennek megismerése nem maradhat csupán a kevesek privilégiuma, hanem közkinccsé kell tenni a tiszta tanítást. A tiszta tan elérhetőségének ideálja azzal lett valósággá, hogy a reformáció a könyvnyomtatás hőskorszakának technikai lehetőségeit kihasználva népnyelven terjesztette a Szentírást és annak tanítását. A betű, a szó, a gondolat legyőzhetetlen fegyver, amely a lélek minden energiáját képes közvetíteni, hatni kezd a keresztény erkölcs megtartó ereje” – írta.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő feltette a kérdést, hogy vajon hány vállalat van a világon, amely ennyi ideje működik? „1561 az alapítás éve. 460 éve jogfolytonosan működik a debreceni nyomda, és ez Európában is ritkaság. Az Alföldi Nyomda termékei ma is itt vannak a piacon, az a szellemi kincs, amit képvisel, páratlan.”

Kövér László, az Országgyűlés házelnöke a 460. évfordulóval kapcsolatban kitért arra, hogy akkoriban a könyvnyomtatás izgalmas szellemi kihívásnak számított Európa-szerte, a magyar nyelvű könyv nyomtatása azonban ennél többet jelentett: szellemi honvédelmet. „1561-ben már beteljesedett a mohácsi csatamezőn a túlerő súlya alatt megroppant egységes és önálló magyar állam szétszakadása. Az akkor már több mint fél évezrede fennálló országunk a nyugati és keleti birodalmak ütközőpontjába kerülve katonai felvonulási területté vált, idegen érdekek igájába került.” Kövér László szerint a 16. században a protestantizmus teremtette hitbéli megújulás az anyanyelvű kultúra kibontakozásával és felemelkedésével új erőt adott a magyar kultúrának. „Ez az erő táplálja nemzeti öntudatunkat. (…) Az Alföldi Nyomda a nemzetépítő magyar állam tulajdonába került, azért, hogy a jelenleg is világszínvonalon felszerelt és teljesítő intézmény a jövőben is változatlanul betölthesse azt a szerepét, amelyet majd fél évezrede betölt a magyar nyomdaiparban és a kultúrában” – zárta szavait.

Az ünnepségen közreműködött Újhelyi Kinga színésznő és Csikos Sándor színész, valamint az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatos diákjai.