A mennyország itt él a szívemben

Az Immánuel Otthon és Iskola a Debreceni-Református Nagytemplomi Egyházközség fenntartásában működik immáron harminc éve. Korábban egy helyszínen, a Pacsirta utcai épületben várták a tanulókat. Ám a különböző változások miatt – a fejlesztési lehetőségek gyarapodásával és az intézményt megkereső családok számának növekedésével – egyre sürgetőbb lett a bővülés, ami most valósulhatott meg. Az új épületben hetven, a Pacsirta utcán ötven tanulóval kezdődhetett el a 2021/22-es tanév.

Az átadó ünnepség az Immánuel Kórus énekével és Pintér Béla zenés szolgálatával indult: csak úgy áradt a jókedv a színes, fényes, tágas térbe. „Isten szeret és gondol ránk” – szólt a dal, majd Oláh István, a nagytemplomi gyülekezet elnök-lelkipásztora szólt a jelenlévőkhöz.

„Nagy örömmel és hálával a szívemben állok itt, hiszen egyházközségünk új épülettel bővül. 1991-ben tizenegy gyermekkel indult el az Immánuel Otthon. A kicsiny kezdet után pedig megállíthatatlan a fejlődés, ami Isten szeretetéből táplálkozik. Krisztusban mindannyian egyek vagyunk. Mindannyian értékesek vagyunk. Itt a halmozottan sérült gyermekek életét tehetjük teljesebbé és boldogabbá. Ez a gyönyörű épület is azt mutatja, hogy akinek Isten jelen van az életében, annak nincs lehetetlen” – emelte ki.

Az igei szolgálatot Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke látta el az 1Kor 6, 19-20. alapján. „Ma a megtestesülés csodáját ünnepeljük. Az álomból, a gondolatból így lesz elképzelés, majd épület és otthon. Az igazi megtestesülés: a test, amiben Isten lakozik. (…) A test tökéletlensége nem akadálya Isten lelkének kiáradására.” Balog Zoltán felelevenítette Győri Zsófia és Kulcsár Tamás kontakt táncát, amelyet a reformáció 500 ünnepségsorozat keretében látott. „Tamás és Zsófia tánca, ahol test és lélek együtt van harmóniában, táncban, a test tökéletlenségével együtt, hiszen Isten nem csak velünk van, hanem bennünk is” – zárta szavait.

A köszöntők sora után Győri Zsófia igazgató játékos formában, a gyermekeket és fiatalokat bevonva mesélte el az intézmény létrejöttének történetét. „Miért vagyunk itt együtt?” – hangzott a kérdése. „Örülni jöttünk össze”, „harminc éves lett az iskola”, „lett egy új iskolánk” – felelték az Immánuel Otthon tanulói. Megállapították, hogy az épület maga az ajándék, amiért sokat imádkoztak. „A Kishegyesi úti épületben hatvannyolc munkatárssal, tizennégy tanteremmel, tornateremmel, sószobával, játszóudvarral, Ayres és Snoezelen terápiás szobákkal, hydro- és gyógymasszázzsal indult el a munka. Az építkezés másfél milliárd forintból valósult meg. Boldogok vagyunk, hálásak Istennek, hogy megajándékozott bennünket, s köszönjük azoknak, akik segítésével mindez létrejöhetett” – mondta Győri Zsófia.

Egy kisfilmmel is a közönség elé tárták a munkálatok sorát, majd Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. „A gondoskodás legmagasabb szintje ez az épület. Az Immánuel Otthon a gondoskodó Debrecen egyik legfontosabb intézménye, ahol nem is hétköznapi emberek, hanem angyalok dolgoznak. Amikor itt vagyok, mindig bejárom ezt az utat, a megrendüléstől, a szomorúságon át eljutok a felismerésig, hogy az Immánuel Otthon világa tele van szeretettel, figyelemmel, törődéssel és örömmel, amihez nincs hozzáfogható.”

Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter egy személyes történettel szólt a jelenlévőkhöz: egy ismerős család számára azt javasolták sérült gyermekük megszületésekor, hogy tegyék be egy otthonba, mert annyi nehézséget fog okozni. De a család nem így határozott: gyermekük nem tud járni, nem tud beszélni, de tud mosolyogni. „Most is ott volt a zánkai Erzsébet-táborban, és láttam videókat és képeket, amelyek a boldogságát tükrözik. (…) Az emberi életet védelmeznünk kell, és segítséget kell nyújtanunk, akkor is, ha csak kevéssé szembetűnő, vagy teljesen látható az élet és a test tökéletlensége” – fogalmazott a miniszter. Novák Katalin elmondta, a magyar kormány anyagi támogatást nyújtott az otthon bővítéséhez.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő három kifejezést helyezett a hallgatóság szívére: „ha valahol lehet tanulni az elfogadásról, a szeretetről és a türelemről, az ez a hely.” Kósa Lajos úgy vélte, hogy az Immánuel Otthon az a hely, ahol mélyen meg lehet érteni az emberi létezés esszenciáját és a szeretet lényegét.

Az ünnepség végén Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke megáldotta az új épületet és a jelenlévőket. A szalagátvágás után helyszínbejárás következett, bebarangolhattuk az intézmény új épületét: az udvart, a tantermeket a szikrázó, kora őszi napsütésben.



Szirák Sára

Fotók: Derencsényi István