2021. március 02.
EGYH-KCP-18-0220
EGYH-KCP-18-0220
A támogatás célja:
A Tiszántúl Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának felújítása
Támogatási összeg:
300.000.000 Ft
A támogatás célja:
A Tiszántúl Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának felújítása
Támogatási összeg:
300.000.000 Ft
Az épület telkén már az 1700-as években, az épület elődjének tekinthető Püspöki Székház (Consistoriális Ház) és a Püspöki lakás (Parochia) állt. Közvetlen szomszédságukban épült fel 1764-ben a Líceumos ház néven ismert lakóépület, melynek középső ablakrácsába nőtt bele a jelenleg is látható terjedelmes iszalag növény. A történeti források szerint az 1800-as évek végére az egykori Püspöki Székház életveszélyessé vált, ezért le kellett bontani. Az új Püspöki Hivatal építése 1888-1889 között történt meg Fischer Károly tervei alapján. Az épület eklektikus (neoreneszánsz) stílusban épült, az építkezést a Gregersen és Fischer m. k. Dohány Gyár Építkezési Vállalata végezte. A használatbavételi eljárás keretében megtartott helyszíni bejárást 1889. április 29-én tartották meg a városi mérnökökkel, akik az építkezést terv szerint elkészültnek nyilvánították. Az épületen az elmúlt 130 évben több korszerűsítési, belső átalakítási és kisebb külső homlokzatot is érintő munkálatot végeztek. A felújítások-átalakítások részletes leírása az Egyházkerület Levéltárában őrzött iratokból megismerhető volt, melyeket a helyreállítás tervezésekor is felhasználtak.
A felújítási terveket Győrffy Zoltán okl. építészmérnök készítette, a műemléki szakértői dokumentációt Virányi Zsolt építész, műemléki szakértő állította össze, aki a felújítás során mindvégig igyekezett a műemléki szempontok betartását, az épület műemléki értékeinek megőrzését figyelemmel kísérni. A kivitelezési munkákat az elejétől fogva Vári Attila egyházkerületi főépítész, műszaki ellenőr irányította.
A szükségszerű felújítást a beázásokat okozó régi palatető cseréjével kezdte el a Tiszántúli Református Egyházkerület 2018 tavaszán. A saját forrásból megvalósult munkák során a rossz állapotú és ma már veszélyes hulladéknak számító rombuszpala fedést a Fischer Károly által készített eredeti terveken szereplő cserépfedésre cserélték. A héjazat cseréjével egyidőben megerősítésre került az építéskori tetőszerkezet, megújult a teljes villámhárító rendszer és a tetőgerincen végigfutó díszes kovácsoltvas korlát is. A műemlékfelújítás következő ütemében, még 2018-ban, a szigetelés nélkül készült pince- és lábazati falak utólagos vízszigetelése készülhetett el saját forrásból, egyházkerületi beruházásban.
A megkezdett helyreállítási munkákat támogatásra méltónak ítélte a Miniszterelnökség, és a 2018. év végén megítélt, EGYH-KCP-18-P-0220 pályázati azonosító számú, 300 millió forint összegű támogatással segítette a Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának teljeskörű felújítását.
A kivitelezési munkák végzése több ütemre lett felosztva, hogy az épületben működő Püspöki- és Esperesi Hivatal irodáinak zavartalan működését a lehető legtovább, az eredeti helyén tudják biztosítani.
A pályázati forrásból megvalósult munkák első ütemében az épület összes külső homlokzati nyílászárójának cseréje mellett megújulhattak a Kálvin téri és a Múzeum utca felőli homlokzatok 2019-ben. A következő ütemekben a belső udvari és a Levéltár felőli homlokzatok felújítása történt meg.
A külső homlokzatok megújulását követően, 2020-ban a teljes belső korszerűsítés valósulhatott meg. Az építészeti tervezésbe ekkor kapcsolódott be Nagyné Koch Noémi belsőépítész, akinek a ma látható belső tereket köszönhetjük. A munkák során a műemléki követelményeknek és előírásoknak igyekezett maradéktalanul eleget tenni az Egyházkerület vezetése és a kivitelezésben közreműködő tervezők, szakértők, kivitelezők. A szükséges korszerűsítéseket az épület eredeti homlokzati látványának megváltoztatása nélkül sikerült megvalósítani.
A pályázati forrást jelentősen meghaladó értékű teljeskörű műemléki felújítást és korszerűsítést az Egyházkerület több mint 100 millió forint saját forrással egészítette ki. A debreceni székhelyű Humán-Ép Kft. kivitelezésében megvalósult munkák az épületben dolgozó munkatársak munkafeltételeinek, az egyházkerületi igazgatási feladatok és reprezentáció körülményeinek javításán túl, a műemlék épület településképi látványát is jelentősen javították, ezzel is hozzájárulva a város építészeti értékeinek méltó megőrzéséhez.