A válasz a reformáció

Az igehirdetés szolgálatát Beszterczey András református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodájának vezetője végezte az 1Pt 2, 9-12 alapján.

Beszterczey András prédikációjában megfogalmazta, mit jelent számára ma a reformáció ebben a különösen is nehéz és érzékeny időszakban, a koronavírus-járvány idején, amikor a félelem, a távolságtartás életünk szerves részévé válik. „Nekem a válasz a reformáció. Nekem válasz a reformáció. A reformáció lelkisége most is arra sarkall, hogy újra és újra tudni akarjam, ki vagyok, miért vagyok és hová tartok. Válaszolnom kell ezekre a kérdésekre, hogy tudjak segíteni és válaszokat adni másoknak. A változás így elindulhat bennem. A változás nem az egyházi szervezetben, hanem az egyház tagjaiban indul el elsőnek” – emelte ki.

Az istentisztelet keretében Fekete Károly tiszántúli püspök megemlékezett a Csengeri Hitvallás évfordulójáról, hiszen a koronavírus-járvány miatt nem tudtak a 450 évvel ezelőtti, a Szentháromság-hitet megvédő Csengeri Zsinatról szélesebb körben, konferenciával megemlékezni.

„450 évvel ezelőtt felfokozott érzelmek töltötték be Tiszántúl református lelkipásztorait. A Szentháromság egy, igaz Istenben hívők és a Szentháromság-tagadók között késhegyig menő viták zajlottak. Zsinatokon és hitvitákon hadakoztak: Gyulafehérvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Debrecen, Belényes, Békés, Simánd, Szikszó, Csenger templomaiban ütköztek a svájci reformáció elvei és a radikális-rajongók elgondolásai” – mondta Fekete Károly.

1570. július 26-ára Csengerben zsinatot hívtak össze. A kitűzött zsinatra unitárius ellenfeleiket is meghívták, s meghívásukkal együtt megküldték számukra a Szentháromság-tan és Krisztus Istenségének kérdésében megfogalmazott újabb hittételeiket. Ezt követően újra fellángoltak a viták és nagy sajtópolémia bontakozott ki a tételek védése és cáfolása közben. A csengeri zsinat vitaanyagának eddig ismert egyetlen példánya nemrégiben került elő Lengyelországban, egy wroclawi gyűjteményből, amely a Csengeri Hitvallás szövege mellett tartalmazza a 42 hittétel teljes szövegét is – tárta a gyülekezet elé a tiszántúli püspök.

„Ilyen előzmények után került sor a Csengeri Hitvallás elfogadására és aláírására 1570. július 26-án, amelynek címe: Igaz hitvallás Isten igéje alapján, amelyet a csengeri zsinaton bemutattak és egyhangúlag elfogadtak...Következőképpen hangzik a Csengerben megfogalmazott bizonyságtétel a Szentháromság mellett: Igazán és őszintén valljuk a Szentírás után, hogy az igaz Isten egy és egyedüli teremtője és megtartója mindennek, aki magát úgy jelentette ki, hogy ő Atya, Fiú és Szentlélek” – emelte ki Püspök úr.

A Csengeri Hitvallásban emellett az összefoglalás mellett megfogalmaztak néhány olyan időszerű hitelvet is, amelyeket a jó rend érdekében szükséges volt újra megerősíteni.

Az istentisztelet után a résztvevők megkoszorúzták az Emlékkertben a gályarabok és a reformáció emlékműveit. A Magyarországi Evangélikus Egyház nevében Abaffy Zoltán, az evangélikus zsinat nem lelkészi elnöke, Magyarországi Baptista Egyház nevében Bereczki Lajos baptista lelkész-rektorhelyettes, a Magyarországi Református Egyház nevében Fekete Károly református püspök, az MRE Zsinat lelkészi alelnöke, Beszterczey András, az MRE Zsinat Diakóniai Iroda vezetője és Vad Zsigmond debreceni református esperes koszorúzott.

Az ökumenikus reformációs istentisztelet perselyadományával az örmény protestáns egyházakat támogatja.

Tiszántúli Református Egyházkerület