Bemutatkozik a tiszántúli püspökjelölt és főgondnokjelölt

Dr. Fekete Károly püspökjelölt

Gimnáziumi és teológiai tanulmányaim 1974-től kötnek Debrecenhez és a Református Kollégiumhoz. Beosztott lelkész 1988‒1992 között voltam a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközségben. Teológiai tanárként is, mint gyülekezeti tag, szerkesztettem a gyülekezeti újságot. Amikor lelkész-óvodapedagógus feleségem, Feketéné Kavisánszki Györgyi a Református Kollégium Óvodájának vezetője lett, amely a Debrecen-Kossuth utcai Egyházközség területén fekszik, és a DRHE homiletikai gyakorlatai is átkerültek a Kistemplomból a Verestemplomba, szolgálatunk révén a Debrecen-Kossuth utcai Egyházközség tagjai lettünk. Püspökké választásom után, 2015. december 13-án választott lelkipásztorává a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség, ahol örömmel veszem ki a részemet a gyülekezeti feladatokból.

A debreceni Teológiára 1992 őszétől kerültem főállásba. Kolozsváron doktoráltam (1995). 1997 és 2005, illetve 2011 és 2014 között az intézmény (DRHE) rektora voltam. Kutatói ösztöndíjjal 2002-ben és 2008-ban Lipcsében képeztem magam tovább. A budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen habilitáltam (2009).

Zsinati tag voltam 2003‒2008 között. A Doktorok Kollégiuma alelnöki tisztét 2003 és 2014 között töltöttem be, közben az MTA DAB tudományos főtitkára is voltam.

2015-től a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökeként és a Magyarországi Református Egyház Zsinatának alelnökeként szolgálok.

A püspöki szolgálatra az bátorít, hogy gyakorlati teológiai felkészültségemmel segítsem gyülekezeteink lelki-hitbeli fejlődését és megújulását. Az elmúlt hat év tapasztalatából táplálkozva szeretném folytatni a missziói kezdeményezéseket, református identitásunk megerősítését, a kollegiális kapcsolatok szorosabbra fűzését. Továbbra is célom: a testvéri légkörű, munkatársi szemléletű, testületekre támaszkodó, emberközeli egyházvezetés.

Személyes ajándék és ösztönző élmény számomra, hogy egy olyan kézenfekvő, önálló program, mint a „Hirdesd az Igét!”, mennyire megmozdító és felpezsdítő eseménysorrá válik a gyülekezetek javára. Ezeket átélve megerősödtem abban, hogy a kezdeményező egyháznak van jövője, és ha van mihez csatlakozni, akkor nő az aktivitás is.

Nem vagyok elégedett azzal, hogy még mindig nagy a lelkipásztori leterheltség, lassú a „team”-munka terjedése és a tehermentesítés. Magam is érzem, hogy a munka és a töltekezés arányának személyes megtalálásában még nekem is fejlődnöm kell…

Feladataink:

‒ A „Hirdesd az Igét!” program folytatása a református hittudat megerősítésére.

‒ Ígértem, de eddig nem sikerült felállítani a diakóniai és szociális intézmények speciális segítését végző diakóniai tanácsadó irodát, amit hamar létre kell hoznunk.

‒ Folytatjuk a lelkipásztorok egészségvédelmét szolgáló szűrővizsgálatokat, a lelkipásztorok javadalomkiegészítését kiterjesztjük (beosztott lelkipásztorok). A stratégiailag fontos gyülekezetekben új státuszok létrehozását segítjük az intenzívebb lelkipásztori munka érdekében.

‒ Az egyházmegyékben központi szerepet betöltő gyülekezetek megerősítése lelki-szellemi, anyagi és személyi téren. Költségvetésünk szolgálja a missziót.

‒ Elindítjuk a RefKatedra=élet iskola gyülekezeti képzési programot a gyülekezeti élettevékenységek támogatására. A kurzusok célja a hivatásértelmezés, lelkesítés, feladatorientálás, munkaszervezés, motiváció, delegálás és összpontosítás tanulása egyházkerületünk belső lelki és szellemi erőforrásainak mozgósításával.

‒ Az egyházkerületi vagyongazdálkodás megerősítése, fejlesztése.

‒ Szolidaritás a kis létszámú gyülekezetekkel, a szórványokkal és a külföldi testvéregyházakkal.

‒ A cigánymissziós kezdeményezések felkarolása és összekapcsolása.

– Debrecen református lelki-szellemi központ jellegének megerősítése, fejlesztése a Debrecen – a reformáció városa programmal.

‒ Az ökumenikus kapcsolatok éber ápolása.

Vezessen bennünket küldetésünk hűséges betöltésében a Szentháromság Isten!

Molnár János egyházkerületi főgondnokjelölt bemutatkozása

Református lelkészcsaládba születtem 1956-ban Budapesten. Feleségem dr. Csoma Judit református lelkész, három felnőtt lányunk van.

Kétéves voltam, amikor szüleim Putnokra költöztek, ahol édesapám 19 évet szolgált. Rajta keresztül megismertem az akkori Tiszáninneni Egyházkerület lelkészeinek többségét. Ifjú-felnőtt fejjel sok érdekes beszélgetést hallgathattam végig közte és lelkésztársai között. Ezek és az ő gyermek-istentiszteletei, majd vasárnapi prédikációi indítottak el a hit útján.

A középiskolát Debrecenben, a Református Kollégium Gimnáziumában végeztem, majd később ugyancsak Debrecenben építőgépész üzemmérnöki diplomát szereztem. Ezzel a végzettséggel dolgoztam több helyen az építőiparban, majd a debreceni konzervgyárban műszaki középvezetőként.

1991-ben kerültünk Berekfürdőre feleségemmel és három kislányunkkal, ahol feleségem a helyi gyülekezet beiktatott lelkésze lett, engem pedig a Megbékélés Háza vezetőjének neveztek ki. Azért, hogy ezt a feladatot még jobban tudjam ellátni, elvégeztem egy egyházi intézményvezető képzést, amit a Debreceni Hittudományi Egyetem szervezett.

Berekfürdőn aktívan vettem részt a helyi közéletben. Több cikluson keresztül voltam települési képviselő, 2014-től pedig a település polgármesteri tisztét töltöm be.

A Debrecen Nagytemplomi Gyülekezetben választottak meg először presbiternek, majd Berekfürdőre kerülve az itteni gyülekezetnek lettem presbitere. Több cikluson át voltam zsinati tag és a Nagykunsági Egyházmegye gondnoka. Jelenleg a Tiszántúli Egyházkerület világi főjegyzői tisztét töltöm be.

A Megbékélés Házában eltöltött 29 év alatt nagyon sok lelkészt, presbitert, gyülekezeti tagot ismerhettem meg. Rajtuk és elhangzott előadásokon keresztül beleláthattam a magyarországi és a határon túli református egyházi életbe, megismerhettem sok gyülekezet gondját és örömét is. Ezekből megértettem, hogy a gyülekezetek, gyülekezeti tagok számára nagyon fontos a nyitottság, a türelem, az irányukba megnyilvánuló bizalom, amihez a Biblia tanítása mutat irányt.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerületben jelölést kaptam a főgondnoki tisztre, melyet megválasztásom esetén úgy kívánok betölteni, hogy a gyülekezetekre figyelve segítsem egyházunk hitbeli fejlődését.