Megkezdődött a Doktorok Kollégiumának közgyűlése Révkomáromban
Megkezdődött a Magyarországi Református Egyház tudományos testületének, az úgynevezett Doktorok Kollégiumának éves közgyűlése a révkomáromi Selye János Egyetem központi épületében kedden.
A plenáris ülés Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke által szolgáltatott, nyitó áhítattal kezdődött, majd Molnár János dékán üdvözölte a résztvevőket. A dékán a szlovák kormánynak az egyetem főiskolává való leminősítési terveire utalva kiemelte: fontosnak és megtisztelőnek tartja, hogy a Doktorok Kollégiuma plenáris ülésének ezekben az időkben a Selye János egyetem adhat otthont.
A plenáris ülés első előadásait követően Kádár Zsolt, a Doktorok Kollégiumának főtitkára az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: nagyon nagy jelentőségű dolog az, hogy a jelenlegi történelmi és politikai helyzetben lehetőség nyílik arra, hogy bár Szlovákiában, mégis magyar területen, a Selye János Egyetemen tarthatják meg közgyűlésüket. Rámutatott: szervezetük ilyen módon is szolidaritást akar vállalni a leminősítéssel fenyegetett egyetlen szlovákiai magyar egyetemmel. "Már jelenlétünk puszta tényével is támogatni akarjuk azt a nagyon fontos dolgot, hogy a szlovákiai magyarság egyeteme egyetem maradjon" - fejtette ki Kádár Zsolt. Hozzátette: nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a Selye János Egyetem kiindulópontja a teológiai képzés volt, és ezt a "privilégiumot" féltve kell őrizni.
A Doktorok Kollégiumának főtitkára a közgyűlés programját ismertetve elmondta: négy nap alatt több mint 150 nívós előadás hangzik el, amelyek később írásban is megjelennek a szervezet szakfolyóiratában. Az előadások témáit az aktuális évfordulókról való megemlékezés jegyében válogatta a szervezet. "A plenáris ülésen és a szekciók ülésein az egyik központi témaként a magyar egyháztörténet olyan jelentős képviselői jelennek meg, mint Bod Péter és Huszár Gál" - fejtette ki Kádár Zsolt.
A közgyűlés keddi programjának keretén belül Duray Miklós felvidéki magyar közíró és politikus rendhagyó - a nyelvhasználatot érintő - előadására is sor került. A témát ismertetve Duray hangsúlyozta: komoly szemléletbeli különbségekre ad okot az a sajnos gyakori eset, amikor a közhasználatban egyes kifejezéseket rosszul ágyaznak a szövegkörnyezetükbe. "Téves például szlovákiai magyarként Magyarországra az anyaország kifejezést használni. Ezt esetleg egy emigráns tehetné meg. De a mi esetünkben helytelen, hiszen senki sem látott még olyat, hogy valaki úgy vált volna anyává, hogy levágták a lábát" - mutatott rá a felvidéki magyar közíró.
Forrás: mti