Az új tanévtől újra a Hajdúszoboszlói Református Egyházközség a fenntartója a Gönczy Pál Sport- és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolának

„A tiszta szív és ismeretekben gazdag fő olyan kincsek, melyek áldása vég nélküliek” (Gönczy Pál)

Szöveg és fotók: Tibai Irma
Az interjú megjelent a Hajdúszoboszló Városi Lap 2020. júliusi számában.

Hogyan és miért született meg az elhatározás? Gondolom, sokat nyomott a latban a város, illetve oktatásának történelmi múltja.

Valóban. Már a XVI. század 2. felétől nyomon követhető itt a református aktivitás.  Szoboszlai György, a város első név szerint ismert, már a reformáció szellemében tanító prédikátora jelen volt az 1569-es váradi zsinaton. Itt kötelezte el magát a reformáció helvét-kálvini iránya mellett. Ekkor még a prédikátor feladata volt a templomban tanítás és a gyermekek tanítása is. 1588-ban kiemelkedő volt az oktatás, fejlettségében és méretében Debrecent és Böszörményt követte. 1596-ban a krími tatárok elpusztították a települést, elnéptelenedett. A földbirtok többsége Bocskai István tulajdonába került. Tíz év múlva a fejedelem hajdúinak ide is letelepedést és kiváltságokat biztosított, s a hajdúk letelepítése magával hozta a református szellemiséget.

Az induló iskolát a XVI. századi történelmi alapok szellemi örökösének tekintjük. Folytatva a több évszázados szellemi, kulturális örökséget, abból is merítünk, hogy itt olyan tanítók, olyan gyülekezeti tagok vannak, akik nem felejtették el a múltat, például azt sem, hogy közadakozásból épült az iskola. Mindez kimeríthetetlen forrás.  Új pedagógiai programunkban megtartottuk Gönczy Pál azon gondolatát, mely szerint: „A tiszta szív és ismeretekben gazdag fő olyan kincsek, melyek áldásai vég nélküliek”.

A rendszerváltás óta tudomásom szerint a református egyházközségünknek ez a harmadik próbálkozása volt, hogy újra visszakaphassa intézményét.

Hittan foglalkozásokat már mintegy húsz éve tartanak történelmi egyházak, így a református is a városban. Ennek milyen tapasztalatai ismertek, ez szerepet játszott-e az iskola gondolat megszilárdulásában?

Az elmúlt évek tapasztalatai a hitoktatókkal is beszélve az, hogy egyre elfogadottabbá vált a református jelenlét a városban, erősödött a hittanoktatás szerepe. Ugyanakkor nagyon összefügg a megítélése, a lehetősége az adott intézmény vezetésével. A 2019-20-as tanévet tekintve 374 tanuló járt hittanórákra. Az óvodákban is javult az értékítélet. Úgy gondolom, egyre nyitottabbak, elfogadóbbak a szülők. Noha az információhiány időnként meggondolatlan döntést hoz, egy példát említenék. Bevezették az erkölcstan fogalma mellett a hit- és erkölcstan megnevezést, ez utóbbi a hittan. Az elnevezések összekuszálódtak, s előfordult, hogy egy óvodás gyermeket emiatt veszítettünk el.

Milyen eljárás kell egy iskola egyházi működésének jogosultságához?

A rendszerváltás óta van lehetőség egyházi iskolák átvételének kezdeményezésére. Háromhullámosnak mondjuk. Az első a rendszerváltás idején volt, a második 2013-ban, a harmadik utóhullám, amit „meglovagoltunk”, ezt azért mondom, mert napjainkban már minimális. A nagy stabil iskolák már sok évet ünnepelhetnek. 

A református oktatás adhat egy szilárd értékrendet, s egy mélyen gyökerező hitvallást a városnak. Az alapviszonyok, amik több száz évesek, rendeződnek. Büszkék vagyunk arra, hogy hitbéli értékrenddel teljes választási lehetőséget adhatunk a szoboszlói oktatási palettán.

Rengeteg munka és felelősség közepette is ragyog az arca az örömtől Czető Norbert lelkésznek, aki 3. osztályos leányukkal állt a sajtó kérésére a református szoboszlói iskola kapujába.

Az egyház berkeiben milyen pozitív folyamat szükséges?

A gyülekezet életében ez egy új korszak. Lehetőség a megújulásra, felpezsdülhet a gyülekezeti élet. A közösség összetartó és megtartó ereje többirányú támadás alatt van, a közösségrombolás társadalmi jelenség, család, gyerekek vannak elvonva közösségektől, ennek kell ellenállni hitbeli értékekkel. A gyülekezet egy élő közösség, az odatartozás egy olyan megtapasztalás, ami, hiszem, a jövőben a szülőknek is nagyon pozitív élmény lesz.

Fontos, hogy a felettes egyházi hatóságok minden szakmai támogatást megadtak, de teljes anyagi és teljes erkölcsi felelősséggel mostantól a helyi gyülekezet bír. Így fogalmaztam meg: helyi iskola, helyi vezetéssel, a közösségért. A református egyházközség alulról szerveződő, minden itt dől el a presbitériumban, ide helyeződik át a tankerületi felelősség. Itt születnek meg a nagy döntések, például egy beruházásé is. 

Miképpen sikerült végigvinni az iskola működtetésének átvételét folyamatát?

Először dönteni kellett a presbitériumnak. Ez 2020. január 28-án megtörtént. Természetesen előtte tájékozódtunk. Február 25-én értesítettük a tankerületet, s kezdeményeztük a fenntartói jog átadását részünkre. Párhuzamosan ezzel a felettes egyházi hatóságok is megadták a „zöld utat”, főtiszteletű dr. Fekete Károly püspök úr, nagytiszteletű Derencsényi István egyházkerületi főjegyző, dr. Veress Bertalan egyházkerületi tanügyi főtanácsos, és a Zsinati Oktatási Iroda vezetője, dr. Papp Kornél minden szakmai segítséget megadtak.

Március 6-án megkaptuk a tankerületi választ, a tárgyalások megkezdődhettek, négy nap múlva megbeszéltük az ütemtervet. A hatályos rendelet tájékoztatásokat ír elő. Ennek megfelelően 12-én az alkalmazottakat, 13-án a diákönkormányzatot és a szülői fórumot tájékoztattuk. Március 16-tól bejelentették a pandémiát az országban, vagyis a 24. órában jártunk. Az átvételi folyamat következő lépése a szavaztatás. Úgy határoztunk, hogy online szavazást tartunk, mely április 1-jétől 6-áig tartott. Az SZM 43 tagja közül 37-en, az 50 alkalmazottból 30-an szavaztak igennel, a 8 tagú diákönkormányzatból 1 igen és 5 tartózkodás szavazat érkezett. A 441 tanuló szavazásra jogosult szülei közül 302-en támogatták célunkat, mely 68,48%, ez kiemelkedő. Nemmel szavaztak 42-en, továbbá szintén nemnek számítandó 97 szavazat, azok, akik nem érvényesítették szavazati jogukat.

Ki tette fel ama bizonyos i-re a pontot?

Úgy gondolom, hogy Isten. Számomra ez egy nagyon fontos folyamat volt. A Gönczy Pál utcán laktam, amikor 2017 decemberében idekerültem. Oda jártam haza, a kis parókiára. Többször elmentem, sétáltam éjjel az iskola előtt, felnézegettem a homlokzatára, s mondogattam magamban, ha akarod, Istenem, újra a Tiéd lesz.

A gyülekezetnek nagy vágya volt, hogy legyen iskolánk, s felzárkózzunk a hajdúvárosokhoz. Én azt mondtam, először a hitelesség asztalára kell letennünk valamit, visszaállítani a gyülekezet renoméját, s ha a város közössége méltónak talál bennünket arra, akkor ez a lehetőség adódni fog. Az iskola egy ajándék. A saját házunk táján tettünk rendet, ez hozhatott ilyen pozitív eredményt, ezért is mondom, az Isten tette fel a pontot az „i”-re.

Hogyan zárult az engedélyezési sorozat?

Az eredményeket felterjesztettük a Klebelsberg Központ és az EMMI elé. Nagyon vártuk a miniszteri döntést, amely 2020. május 28-án megszületett, Kásler miniszter úr nevében dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár írta alá. Ezután következtek a nyilvántartásba vételi, működési engedély-, és még számos más regisztrációs, illetve engedélyeztetési kérelmek.

Június 30., kedd, jogvesztő határidő volt, előző hét szerdán kaptunk adatot, néhány nap alatt kellett összeraknunk éves költségvetést,  80 oldalas pedagógiai programot, s véleményeztetni, a működés rendeleti feltételeit, és mindent a presbitériumnak kellett elfogadni, állandóan gyülekezett a presbitérium. Utólag ezúton is köszönetemet fejezem ki, hogy mindenütt maximálisan segítőkészek voltak a hivatalos szervek, mindazonáltal elvárták a törvényes keretek betartását. Az iskolának meg kell felelnie tehát az állami törvényeknek, s az MRE – Magyarországi Református Egyház – törvényeinek.

Tapasztalható volt-e aggodalom, riogatás?

A „régi újtól” való félelem természetes jelenség. Azért fogalmazok így, mert helyi egyháztörténeti és várostörténeti szempontból mérföldkőhöz érkezett a település közössége. Természetes az aggodalom ilyenkor, jóllehet nagy része alaptalan és súlytalan aggályokból fakadt. Mindent megteszünk, hogy ezek az alaptalan félelmek mielőbb megnyugvássá, büszke érzéssé nemesedjenek.

A patinás, közadakozásból, 15 ezer korona kölcsönből és építési államsegélyből 1911-ben felépült iskola.

A lakosságot főként nyilván az foglalkoztatja, hogy mire számíthatnak az itt tanulók, illetve a leendő elsősök. Hogyan tervezi az egyházközség a működtetést?

Mint említettem két törvénynek kell megfelelnünk, az állami mellett az egyházunk saját köznevelési törvényének is. Ezek mentén szervezzük a működést. Az iskola képzési profilja változatlan, nagy hangsúlyt fordítunk a két tanítási nyelvű oktatásra és a sportra, a pedagógusok végzettsége a tanított tantárgyaknak megfelelő. Az úszásoktatást és a gyermekétkeztetést is biztosítjuk. 

Folyamatosan vezetjük be a református karaktert. Heti két órában hit- és erkölcstant – azaz a hittant -, valamint az egyházi éneket. Hétkezdő áhítatokat, reggeli csendes perceket tartunk, s különös tekintettel leszünk az egyházi ünnepeinkhez kötődő iskolai lelkiségre. Fontosnak tartom a szeretet elvét, egy színes alternatívát szeretnénk kínálni a gyerekeknek, szülőknek. Voltak aggodalmak, lesz-e kötelező templomba járás. Vasárnapi elvárások nincsenek. Iskolai tanévnyitó és más ünnepségek, osztályokban istentiszteletek lesznek, illeszkedve a hétköznapokba. Kötelék lehet ez, és nem kötelezettség. Megadjuk a lehetőséget szülőknek, pedagógusoknak azért is, hogy megismerjék, belerázódjanak az új helyzetbe. Fiatal hitoktatók, lelkipásztorok jelennek meg az iskolában, egy élhető szimbiózisra törekszünk.

A 2020/21-es tanévet minden olyan pedagógussal kezdjük, aki önként szeretne maradni velünk. Ők döntenek. Jelenleg az 50 alkalmazott közül 48 igennel nyilatkozott, kettő nyugdíjba vonul.

A tanulókat illetően a Tankerülettől kaptunk egy táblázatot: 441 gyermeket érint a 2020/21-es tanév. A szüleiknek kellett nyilatkozni, 415 nyilatkozat érkezett be, 26 nem. Maradni kíván: 412. Nem kíván maradni: 3 fő. Tehát összegezve, eddig 3 gyerekről tudjuk biztosan, hogy másik intézménybe átíratják.  

Új igazgatóval kezdi a tanévet az intézmény. Miképpen választották ki, illetőleg ki választotta ki?

Törvényadta lehetőségével élve, s az idő hiányára tekintettel a leendő fenntartó presbitérium a meghívást választotta. Kívülről érkezik iskolánkba az új igazgató, Kelemen Gabriella személyében. Fontos volt, hogy a leendő igazgató feleljen meg minden világi törvénynek és elvárásnak. Az oktatási miniszternek be kellett nyújtani valamennyi iratot, s ezek alapján érkezhetett meg az egyetértő nyilatkozat. Másfelől minden egyházi oktatási törvényi elvárásnak és feltételnek is meg kellett felelnie. Ő egy magasan képzett szakember. Az MRE Pedagógiai Intézet Debreceni Irodájának pedagógiai szakértője, szaktanácsadója.

Milyen pozitív változásokat terveznek a régi-új református iskolában?

A fenntartóváltás a református szellemiséget hozza vissza az iskola falai közé.  Pedagógiai programunkból idéznék. Olyan emberré kívánjuk nevelni a tanítványainkat, akik elkötelezettek az alapvető emberi értékek mellett, a magyar kultúrát – elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják, ismerik és szeretik hazájukat, az itt élő és a határainkon kívülre került magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.

História évszámok szerint

1569-ben Szoboszlai György, a város első, név szerint ismert, a reformáció szellemében tanító prédikátora jelen volt a váradi zsinaton (Molnár Ambrus esperes tanulmánya nyomán).

1737-től külön tanítója volt a lányoknak.

1794-ben a XVI. századi iskolaépületet lebontották, s újat építettek.

1819-ben háromosztályú, anyanyelvű nemzeti iskolát engedélyeztek.

1838-ban felső nemzeti, azaz a 4-5. osztállyal polgárivá vált. Az 1800-as években elemi iskolákat az egyházak tartottak fenn, külön a lányoknak, külön a fiúknak.

1867-ben megjelent, Gönczy Pálnak köszönhetően, a népiskolai törvény, Szoboszlón az elemi iskolák mellett egy ún. algimnázium is működött négy osztállyal, a partikuláris iskola utódaként, a református egyház fenntartásában. 1872-ben ebből két osztályt meg kellett szüntetni.

1800-as évek második felében kialakult a tanyasi iskolarendszer a várost körülvevő földeken. Ezt országosan gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, gr. Bethlen István miniszterelnök, dr. Baltazár Dezső püspök, akinek hajdú lány lett a felesége, erőteljesen támogatta.

1909-ben Bélteky Lajos református lelkész, az iskolaszék elnöke írta: „az iskolaszék legfőbb törekvése, hogy iskoláinkat szellemileg kellő színvonalra emelje, iskolaépületeinket a modern kor követelményeinek megfelelően átalakítsa”. Gáti Tóth János polgármesterrel tárgyalásokat folytatnak az egyházi vezetők, anyagi támogatást ad a város, így

1911-ben (december 5-én) megnyitották az új református fiú és leány elemi iskolát, melyet 1948-ban államosítottak.

1975-ben a kettéosztva működő iskola egyike - a hajdani fiúiskola - felveszi Gönczy Pál, a hajdúszoboszlói származású reformer pedagógus, államtitkár, gazdálkodó nevét. Kevésbé ismert, hogy a tudós református presbiter volt, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka.

1978-ban a templom felőli iskola felveszi Thököly Imre fővezér nevét.

1996-tól (május 16-i döntés) a Thököly-iskolát áthelyezik a 6-os iskolába, a Kálvin téren lévő épület azután Gönczy Pál nevével fémjelezve működik tovább.

2020-2021-es tanév - újra református iskola