Hogy áldottá és áldássá lehessünk

Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy vannak megfizethetetlen dolgok, amelyek általában az élet legfontosabb dolgai. Mint mondta, ilyen megfizethetetlen dolog közös keresztyén örökségünk István király országában. A püspök hozzátette: ez az örökség megtestesül a keresztyének egymáshoz tartozásában, és látható formában is jelen van az úrasztalán elhelyezett új kenyérben, amely „szentségét azáltal nyeri el, hogy azt mondja magáról a mi Urunk: »Én vagyok az élet kenyere«".

Gáncs Péter az augusztus 20-i ünnepségek idei mottóját idézte: „Együtt az ország." Mint elmondta, annak, hogy valóban együtt legyen és valóban megtanuljon végre együtt ünnepelni az ország, előfeltétele, hogy a keresztyén egyházak is meg tudják ezt tenni. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hozzátette: ezért fontos az, hogy az ünnep előestéjén együtt adnak hálát a magyarországi egyházak, akiket összeköt közös Uruk, a közös kenyér, a közös múlt, a közös jelen és reménység szerint a közös jövendő is.

Steinbach József dunántúli református püspök a Zsolt 36,6–9 alapján hirdette Isten Igéjét. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke így summázta a bibliai szakasz üzenetét: „Az áldott Isten megáld minket, hogy áldottá legyünk és áldássá legyünk mások számára." Mint elmondta, Isten áldott volta abban mutatkozik meg, hogy szeret bennünket, hogy ezt a szeretetét naponta hűségesen megmutatja, és hogy neki mindig mindenben igaza van. „Hisszük, hogy ebben a relatív világban igenis vannak örökkévaló értékek!" – hangsúlyozta az igehirdető, aki szerint ha Istenhez menekülünk és elkérjük tőle áldását, elkérjük tőle azt, ami nekünk nincs, bőségben és örömben lesz részünk.

Az egyházi vezető ugyanakkor arra figyelmeztetett: a bőség, a jólét állapota bibliai értelemben nem feltétlenül a szükség hiányát jelenti, hanem azt, hogy tudunk a körülményeinktől függetlenül is elégedettek lenni. Mint mondta, éppen ez a lelki állapot tehet alkalmassá minket arra, hogy kedvezően formáljuk a körülményeinket. Az örömről szólva a püspök kifejtette: ez azt jelenti, hogy jól vagyunk, boldogok vagyunk, rendben vagyunk Istennel, magunkkal és egymással, és tudjuk, hogy a helyünkön vagyunk. Steinbach József arra figyelmeztetett: nem csak a keresztyéneknek és egyházaiknak, de egész népünknek Istenhez kell menekülnie ezen az ünnepen, és el kell kérnie tőle az áldást, hogy a fenti értelemben vett bőség és öröm – vagy ahogy a Himnusz mondja: jó kedv – legyen az osztályrészünk.

Az ökumenikus istentisztelet liturgiája során elhangzó imádságokat, igeszakaszokat a MEÖT ortodox és protestáns tagegyházainak képviselői, a katolikus egyház részéről Erdő Péter budapest-esztergomi érsek, valamint a házigazda gyülekezet lelkipásztora, Illés Dávid olvasta föl. Az eseményen közreműködött, illetve az éneklést vezette a Magyar Honvédség Légierő Zenekara.

Kiss Sándor

Fotó: Kristály Márton