Rendszerüzenet
2020. május 04.

Bemutatkoznak a Géberjéni és Fülpösdaróci Református Egyházközségek

A következő napokban a Tiszántúli Református Egyházkerület kilenc egyházmegyéjéből egy-egy gyülekezet mutatkozik be, elénk tárva azt is, hogyan élik meg a jelenlegi vírushelyzetet. A Szatmári Református Egyházmegyéből a géberjéni és fölpösdaróci gyülekezetekről kaphatunk pillanatképet a járvány idejéről. Szemánné Kozma Krisztina lelkipásztor írása következik.

Gyülekezeteink bemutatkozása:

Géberjén és Fülpösdaróc, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Mátészalkától néhány kilométerre található, a Holt-Szamos ölelésében. Géberjén 500 fő körüli lélekszámából 220 fő egyházfenntartó. Fülpösdarócon 320 főből 90 fő egyháztag. Életünk a válsággal 180 fokos fordulatot vett, ugyanis Isten kegyelméből, igazán aktív gyülekezeti életet élünk, az alkalmakon a két gyülekezet általában közösen vesz részt.

Istennek hála nem egyszerű a rövid bemutatkozás, bár nem vagyunk sokan, de kiterjedt az a szolgálat, amit közösen végzünk.

Vasárnap, a szokottól eltérően nálunk délután vannak a délelőtti istentiszteletek. Délben a gyerekeket hívja a harang, egy és két órakor pedig a felnőtteket. Hétközben, délelőttönként a helyi református általános iskolában, és az óvodában vannak hittan órák, hókezdő áhítat és minden héten közös suli áhítat, valamint az ünnepek előtt kibocsátó alkalmak. Hétköznap délutánonként pedig a különböző korcsoportoknak ifjúsági órák és konfirmációs felkészítők. Azt, hogy a gyermekek otthon érezzék magukat az egyházban, nagyon fontosnak tartjuk. Éppen ezért sok közös programot szervezünk nekik, illetve velük. Ezek egyházi, és nem egyházi alkalmak (például: mozi, múzeum) is lehetnek, a lényeg, érezzék, hogy közösségben vannak.

A presbitériummal egyébként is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy sokféle kapcsolódási pontot teremtsünk a gyülekezethez, illetve, a gyülekezeti tagjaink is élő, ingergazdag egyházi életet éljenek. Mindig is úgy gondoltuk, hogy a pezsgő gyülekezeti élet nem csak a nagy létszámú, vagy épp a városi gyülekezetek sajátja. Egy kis közösségben is fontos a misszió szempontjából, hogy ugyanazokkal a lehetőségekkel találkozhasson az aktív vagy reménybeli gyülekezeti tag, mint városon. Ezért van számtalan alkalmunk, pl. énekes bibliaórák, ahol hétről hétre találkozunk, az Ige mellett, bővítjük az énekeskönyvi repertoárunkat, beszélgetünk, és szoktunk néha nassolni is.:)
Aztán a sütizésre és a jó hangulatú közös együttlétekre kiválóak a szeretetvendégségek is. Fontosnak tartjuk, hogy egyházmegyén kívül és belül tartsuk a kapcsolatot más gyülekezetekkel. Ezért gyakran hívunk vendég gyülekezeteket. Továbbá szeretetvendégség követ minden nagyobb ünnepi alkalmat, programot és rendezvényt.
Vannak egész hetes alkalmaink, az imaheteken túl megtartottuk idén februárban az első evangelizációs hetünket, ami mindannyiunk lelki gazdagodására szolgált.

A gyülekezeti élet további áldott alkalmai: a családi nap, gyerektábor, adventnyitó ünnepségek, megemlékező istentiszteletek, ökumenikus istentiszteletek.

Gyülekezeti kirándulásra egy évben többször is sor kerül, van egy nagyobb és általában, több kisebb. Ha hallunk valami érdekesről, elmegyünk és megnézzük.

Havi rendszeres programunk még a Teremtés éve elnevezésű kezdeményezés, ahol környezettudatos szemléletet, a teremtett világ védelmét sajátíthatjuk el.

Aztán nem csak azt szeretjük, ha hozzánk jön valaki vendégségbe, mi is szívesen vendégeskedünk. Az egyházmegyei és az egyházkerületi programokon mindig ott vagyunk.

Időnként vannak nagyobb, különleges alkalmaink is, tavaly ilyen volt a szokásos jótékonysági délutánunk és az ünnepi lelkészbeiktató istentiszteletünk.

A gyülekezet iránti bizalom kiépítéséhez fontosnak tartjuk, hogy a faluközösség egyéb színterein, rendezvényein is aktívan részt vegyünk. Jó alkalmat kínálnak ezek a beszélgetésre, kapcsolatépítésre, olyan falubeliekkel, akiket máshogy nem érünk el.

De a hétköznapok sem eseménytelenek. A családlátogatások, beteglátogatások, lelki gondozás, szeretetszolgálat, a hétköznapok fontos részei. Szoros kapcsolatunk van a Magyar Református Szeretetszolgálattal, szeretnénk hidat képezni a rászorulók és a szolgálat között. Figyelemmel kísérjük a községekben élő nehéz sorsú testvéreinket és szükség esetén, igyekszünk segítséget nyújtani.

A szolgálat mellett szinte folyamatosan építkezünk, bővítünk. Szükség is van rá hiszen Isten kegyelméből szépen gyarapszik a gyülekezet. Tavaly vehettük birtokba a magtárból kialakított kis imatermünk bővítményét, egy teakonyhát és a hozzá tartozó vizes blokkot. Karácsony előtt már a konyhában sodortuk közösen a csigatésztát, miközben a kántor gitáron karácsonyi dalokat pengetett. :) Idén egy különleges isteni véletlen folytán megkezdtük a harmóniumunk felújítását, ami a jelenlegi helyzet miatt sajnos egyhelyben áll.

És talán el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy hogyan is éljük meg a mostani helyzetet. Két szóval tudnám kifejezni első nekifutásra: nagyon nehezen.

Bár igyekszünk kihozni belőle a legtöbbet, hiszen most alkalmunk van a nyugodt elcsendesedésre, töltekezésre, de ebben a nyomott hangulatban talán még ez sem könnyű.  A kapcsolatot egymással főleg telefonon tartjuk, a vasárnapi igehirdetések pedig hétről hétre a postaládákba érkeznek meg. Így a biztosabb, mert így ahhoz is eljut, aki nem internetezik.

Reménnyel tölt el bennünket a hír, hogy talán a következő istentisztelet, ha még nem is a templomban, hanem szabad téren, de már közösen, együtt tölthetjük.

Szomorúak vagyunk, hogy az idénre vonatkozó összes tervünket, talán egy az egyben át kell tennünk a jövő évre. De bízunk az Isten által nekünk ígért jövendőben. Hiszen Ő tart meg minket minden körülmény között. Most ezt a helyzetet szánta tanításunkra, igyekszünk kikutatni az Ő akaratát, bízva abban, hogy nem terheltetünk erőnkön felül.

Addig is minden este hálával hajtjuk le fejünket, hogy egészségben megőrzött eddig mindnyájunkat, és fohásszal az ajkunkon kelünk fel, hogy tartson meg bennünket ezután is. 

Soli Deo Gloria!