Egyházi levéltárosok és muzeológusok találkozója
A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára rendezésében került sor július 9-11 között a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) idei konferenciájára.
A MELTE mindig is ökumenikus egyesület volt, tagsága pedig lefedi nem csak a magyarországi, de a Kárpát-medencei magyar egyházi levéltáros szakma egészét. A mostani debreceni alkalom mintegy 60 résztvevője között is üdvözölhettük többek között a gyulafehérvári, marosvásárhelyi, kolozsvári, szatmárnémeti, nagyváradi vagy a beregszászi református, római katolikus, görög katolikus, unitárius kollégáinkat.
Az egyesületi vándorgyűlés vendéglátója a Debreceni Református Kollégium volt, amelynek falai között 1993-ban megalakult az említett egyesület, azóta is itt van a MELTE székhelye.
Újdonsága a rendezvénynek, hogy a nemrég alakult Egyházi Muzeológusok Egyesülete (EME) is jelen volt a konferencián, mint társszervező. Az esemény hivatalos helyszíne Debrecen és Beregszász volt, Kárpátaljára, az ottani református gyűjteményekbe a három napos esemény harmadik napján látogattak el a résztvevők.
Az első nap délutánján mindkét egyesület megtartotta közgyűléseit, majd színvonalas szakmai vezetés mellett meg lehetett tekinteni az Egyházkerületi Múzeum felújított kiállításait. Ezután, immár kötetlenebb formában, késő estébe nyúló beszélgetés mellett az Egyházkerületi Levéltár anyagával, munkájával, az ott folyó gyülekezettörténeti és családtörténeti kutatásokkal ismerkedtek a résztvevők.
A keddi konferencia, azaz a szakmai nap témája a „Helytörténet, családtörténet és egyházi gyűjtemények” címet viselte. A gyűjtemények munkatársainak köszönhetően előadás hangzott el a falumonográfia-írás 19-21. századi magyarországi helyzetéről (Hudi József, 1), a történeti áttekintés mellett a mai helyzetről és a forrástani problémákról is szó esett. Betekinthettünk a megyei levéltárak világába is, ”Helytörténet régen és ma – intézményi feladatok és tapasztalatok” címmel (Hermann István). A tiszántúli református és a szentendrei szerb ortodox múzeumok vezetői (G. Szabó Botond, Vukovits Koszta) az intézmények kiállításainak helytörténeti vonatkozásairól illetve helytörténeti programjaikról számoltak be. Megismerkedhettünk a székesfehérvári Szilárdfy Zoltán-gyűjteménnyel és Meszlényi Zoltán püpsök családi kötödéseivel (Smohay András, Beke Margit). Végül a lőcsei evangélikus levéltár és könyvtár feltárásáról is képet kaphattunk (Czenthe Miklós).
A szakmai nap része immár hagyományosan az a kerekasztal-beszélgetés, amelynek résztvevői a szakminisztérium, a levéltári szakfelügyelet, a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Szakkollégiuma és a levéltáros társegyesületek képviselői. A téma szokás szerint a levéltáros szakma, ezen belül a nyilvános magánlevéltárak (ezek döntő többsége egyházi levéltár) általános helyzete, az aktuális jogszabályi helyzet és együttműködési lehetőségeink, annak keretei.
A nap zárásaként a TÁMOP pályázati tapasztalatokról és további tervekről, a TÁMOP pályázati foglalkozások keretében folyó genealógia és helytörténeti vonatkozású munkáról kaphattunk tájékoztatást Győrből és Kalocsáról (Vajk Ádám, Lakatos Andor).
Szerdán került sor a már említett beregszászi szakmai kirándulásra. Kész Géza igazgató fogadta és kalauzolta a résztvevőket a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltárában és Múzeumában, ahol tisztelettel adózhattunk a kárpátaljai magyar reformátusság múltjához való ragaszkodásának és megmaradásba vetett hitének, amelyet a nemrég létrehozott gazdag gyűjtemény is szépen megmutat. Látogatást tettünk a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, ahol Csernicskó István rektorhelyettes fogadta a levéltárosokat és muzeológusokat, és tájékoztatta a társaságot a főiskola küzdelmes múltjáról és jelenéről. Csatáry György történésztől pedig beszámolót hallhattunk a kárpátaljai egyháztörténeti-helytörténeti kutatások helyzetéről és forrásairól.
Hazafelé tartva még volt idő megállni Csaroda gyönyörű református templománál, amely révén távolról jött vendégeink ízelítőt kaphattak a ritkábban látogatott beregi táj református egyházi kincseiből. Többen ígérték, családjukkal térnek hamarosan vissza.
A résztvevők közül sokan elmondták, médián keresztül is megfogalmazták, hogy jó hangulatú, színvonalas rendezvény vendégei voltak, és hasznos, ugyanakkor örömteli volt a találkozás, a baráti és szakmai kapcsolatok megerősítése.
Szabadi István igazgató
Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára