A szupervízió mint hivatáspasztoráció

A szupervízió a hivatásszemélyiség fejlesztésére, erősítésére irányuló, egyenrangúságon alapuló szakszerű és támogató konzultáció. A szupervízor által kézben tartott, megtervezett időhatárok között lezajló tanulási folyamat a mindenkori szupervizált belátására, önreflektivitására, együttműködésére építve a tapasztalati tanulás eszközeit alkalmazza a két fél által közösen kitűzött fejlődési célok elérése érdekében.

A Tiszántúli Református Egyházkerület a lelkészei, intézményvezetői, továbbá oktatási, szociális és egészségügyi intézményekben dolgozó munkatársai számára kínálja fel a Pasztorációs Intézet útján és biztosítja térítésmentesen a hivatásbeli megerősítést, a mentális egészség megőrzésére, a hiteles szakmai személyiség fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni szakmai szupervíziós kísérést, hivatáspasztorációs szolgálatot. Bejelentkezés: kis.medea@ttre.hu 30/209-0842

Az egyházi terepen munkálkodó hivatásgondozó emberképe nem lehet más, mint biblikus megalapozottságú, mindeközben a lélektan vonatkozó tudásanyagát humanisztikus megközelítésbe integráló. A szupervízió mint szakma szemlélete egészségorientált, mely szerint az egészség az egyén testi, lelki, társas és spirituális jóllétének egyensúlyi állapota. Adott szervezet egészsége és az egyén munkahelyi jólléte többszörös kölcsönhatásban áll.

A szakmai szupervízió ugyanakkor megkülönböztetendő egyéb alkalmazott pszichológiai munkaformákól. Nem pszichoterápia, nem pszichológiai tanácsadás, de nem is coaching. A szupervízor nem hoz magával pszichológiai vizsgálati eszközöket, nem diagnosztizál, és nem vállalhatja azt sem, hogy egyéb rejtett megbízásnak tegyen eleget. Amennyiben a képzett szupervízor pszichológus diplomával is rendelkezik, terápiás módszerekben jártas, és azokat használni jogosult, azt a szupervíziós folyamat végeztével, új keretek között veti latba a szupervizált lelki egészségének további megtámogatása érdekében, ha a kliens részéről erre igény mutatkozik.

Az egyházi alkalmazásban állók körében felkínált hivatáspasztoráció célja a hitből fakadó, legtöbbször élethosszig vállalt szolgálatvégzés erőforrásainak feltárása, megújítása és meggazdagítása, a hiteles jelenlét személyes, belső feltételeinek tudatosítása és megszilárdítása. Kereteit tekintve tehát lehet egyéni, csoportos, vagy teamszupervízió.

Egyházi fenntartású intézményen vagy szervezeti egységen belül elérhető cél a hivatásgyakorlás örömének megújulása, a hatékonyabb kollegiális együttműködés, adott munkakörhöz, valamint vezetői megbízatáshoz szükséges szakmai kompetenciák növelése, végső soron pedig a kiégés megelőzése és a mentális egészség megőrzése. Olyan szakmai kompetenciák fejlesztésére irányul, mint empátia, együttműködési készség, önreflexiós képesség, helyzetelemző képesség, motiváció, hatékonyság, konfliktuskezelés, megküzdő képesség, énhatárok védelme.

A munka formája lehet:

• esetmegbeszélés (a szupervizált és kliense kapcsolatára fókuszál)
• személyiségfejlesztő tréning (hivatás és magánélet egyensúlya, kompetenciahatárok tartása, asszertivitás, szakmai tudatosság)
• önismereti, valamint csapatépítő célú gyakorlatok (szerepelemzés, közös cél kiformálása, a csoport erőforrásainak mozgósítása, énerősítés)
• továbbképzési programok a hivatáspasztoráció szolgálatában.

Az EPI körén belül működő szakmai szupervízió a TTRE mint fenntartó által felkínált lehetőség, melyet az Egyházkerület szociális és oktatási intézményei és lelkészi illetve nem lelkészi jellegű alkalmazottai, vezetők, team-ek, csoportok vehetnek igénybe. Az igényfelmérés, melyre a célzott munka épül, előzetesen feltérképezi, ki mit tekint problémának, milyen elvárásai vannak, mely megoldások kerültek kipróbálásra korábban.

Az Egyházkerületi Pasztorációs Intézetben e munkaterületért felelős munkatárs dr. Kis Médea lelkész, pszichológus, szupervízor. Igehirdetői, vallásoktatói, lelkigondozói és tréneri tapasztalatai mellett szervezetfejlesztői, családterápiás, kognitív-, séma- illetve traumaterápiás eszköztárral rendelkezik.

A szupervízor egyházi terepen is úgy tekint a szupervizandra, mint aki a leginkább kompetens a saját sorsát, élethelyzeteit, hitbeni, szakmai és személyes életviteli feladatait illetően. Ezt szem előtt tartva abban látja hivatáspasztorációs megbízatását, hogy a halló fülek, értelmes szív és – a bármely területen szolgálattal megbízó Isten előtt – engedelmes lélek iránti igényt a jelenkorban rendelkezésre álló pszichológiai ismeretek alkalmazásával, annak eszköztárával elősegítse.