Rendszerüzenet
2020. február 22.

Határtalanul református

A Tiszántúli Református Egyházkerület egyik alapvető célja és missziója a rászorulók megsegítése, határon innen és túl. Immáron tizenharmadik alkalommal szervezte meg február 21-én jótékonysági bálját, abból a célból, hogy egy határon túli magyar, református oktatási intézményt támogasson, Micske (Partium), Nagydobrony (Kárpátalja), Léva (Felvidék) gyermekotthonai után idén a Székelyudvarhelyi Református Diákotthont (Erdély).

 Itt jelenleg hatvan, gimnazista korú diák él, sokuknak ez az egyetlen lehetősége a tanulásra, céljaik elérésére és álmaik megvalósítására. A debreceni Kölcsey Központban mintegy ötszázhatvanan gyűltek össze, hogy segítsék őket.



Az ünnepséget dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, és felesége, Feketéné Kavisánszki Györgyi nyitották meg. „Összetartozásunk és egyházunk egysége Jézus Krisztusban áll fenn. Ezért mi Krisztussal keressük nemzeti sorskérdéseinkre a megoldást. Ennek az elkötelezettségnek adjuk bizonyságát azzal, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület elnökségének ajánlására a Székelyudvarhelyi Református Diákotthont támogatjuk a Tiszántúli Református Egyházkerület XIII. Református Jótékonysági Bálján” – mondta dr. Fekete Károly.

Kiemelte azt a vezérigét, amelyet a Generális Konvent választott a Magyar Református Egység Napjának  (idén Marosvásárhelyen lesz május 22-23. között) – „A seregek ura velünk van” (46. zsoltár). „Ez a rím egy olyan ismétlés, ami aláhúzza a lényeget, kiemeli az elfelejthetetlent.”

Feketéné Kavisánszki Györgyi a jelmondatról („Szakadatlanul Krisztusért, határtalanul református”) szólt: „ebben a négy szóban benne van az oldódás lehetősége, az arra való törekvés, hogy határtalanul reformátusok szeretnénk maradni” – zárta szavait.

Ezt követően a Székelyudvarhelyi Református Diákotthon mutatkozott be. Kántor Csaba, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese kiemelte, mennyire fontos számukra a támogatás, az odafigyelés. Pósa Lajos Nagyapó diófája című versére utalt, „hiszen nem magunkért, a magunk hasznáért, hanem másért, az unokáinkért cselekszünk.”

Juhász Ábel, lelkész, a Székelyudvarhelyi Református Diákotthon igazgatója mind a 60 diák és a 14 fős munkaközösség háláját hozta el, hiszen óriási számukra az a pénzben nem mérhető erkölcsi, lelki támogatás, amellyel intézményük működését elismerik. Egy Igeverssel köszöntötte a jelenlévőket, ami a diákotthon küldetésnyilatkozata is lehetne: „Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai” (1Pét 4,10).

Az otthont bemutató kisfilm levetítése után, ami közelebb hozta az intézmény szellemiségét, a mindennapok történéseit a szemlélők számára, a kollégiumból érkező tíz gyermek - Bedő Anett, Bencze Szilárd, Csibi Krisztina, Csog Örs, Fejér Eszter, Gergely Csongor, Kiss Kincső, Nagy Csenge, Simó Franciska és Tankó Anett - néptánc- és dal csokorral kápráztatta el a báli vendégsereget.

Balázs Ákos és Puskás István alpolgármester átadták Debrecen Megyei Jogú Város nevében a Város Kenyerét az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőinek a részére, Kántor Csaba püspökhelyettes és Juhász Ábel igazgató számára.

A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának végzős diákjai bodrögközi táncot mutatták be a Törköly zenekar kíséretével, majd a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának diákjai Dimitrij Sosztakovics II. Jazz szvitjéből bécsi keringőt táncoltak. A tombolát és az éjféli menüt követően pedig a tánc hajnalig folyatódott, a Just Showband zenélt.

Szöveg: Szirák Sára
Fotó: Barcza János