A kommunikáció jog, nem kiváltság
Az AAK-módszertani központokban – országosan hat helyen nyílik ilyen, Budapesten, Miskolcon, Zalaegerszegen, Kaposváron, Szegeden és Debrecenben – kommunikációs kompetencia felmérés, AAK-fejlesztés és tanácsadás, eszközkölcsönzés és speciális kommunikációs segítő szolgáltatás zajlik. A központ által biztosított összes szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe. Az AAK betűszó jelentése: augmentatív (helyettesítő), alternatív és kommunikáció.
Győri Zsófia, a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthon igazgatója kiemelte, hogy a mindennapok során megszámlálhatatlan döntést hozunk. „A halmozottan fogyatékos emberek számos döntésből maradnak ki. Pedig a kommunikáció jog, nem kiváltság” – hangsúlyozta. „Az AAK nem eszközök sokasága, nem egy módszertan, hanem egy szemléletmód, ami át kell, hogy hassa a mindennapokat” – zárta szavait.
Dr. Tóth Tibor, az NFSZK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy kiemelt célként kezelik a fogyatékkal élők segítését. Több projekt is elindult az utóbbi időben ehhez kapcsolódóan: a TÁRS és a MONTÁZS, ezek a fogyatékosságügyi programokat és fejlesztéseket támogatják. Az egyik fő terület a kommunikáció segítése, és az ehhez szükséges speciális eszközök minél szélesebb körben megvalósuló terjesztése.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke úgy véli, hogy az Immánuel Otthon nemcsak a fogyatékkal élőket tanítja, hanem mindannyiunkat. „Az egészséges közösségek sokat tehetnek a betegekért, az egyház missziója is az, hogy ezt minél inkább támogassa. Az istentiszteleteken és a miséken is fontosak az illatok, a zene, a tapintás, a gesztusok és a képi világ összessége. Minden segítség kell, hogy jobban megérthessük egymást és Istent” – mondta. Jó példa erre a 2017-ben megjelent Vedd és olvasd! akadálymentesített Biblia, ami az új fordítású revideált Biblia szövege alapján készült, de egy-egy kulcsszóval és ábrával könnyen érthető üzenetekké fordították át a jelentéseket a szerzők.
Kiemelte, hogy az Immánuel Otthon munkája során fogalmazódott meg először az a gondolat (Állásfoglalás fogyatékkal élő testvéreink befogadásáról), ami 2016-ban a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlésének is az állásfoglalása lett, és amit 2017 januárjában elfogadott a Magyarországi Református Egyház Zsinata. Ennek egyik utolsó pontja így hangzik:
„Felismertük, hogy a gyülekezet azzal mutatja meg befogadó szeretetét, hogy minden elérhető eszközzel (tanítás, tájékoztatás, felvilágosítás, technikai segédeszköz, technikai feltételek megteremtése) elhárítja a külső és belső akadályokat az Ige befogadása elől. Ezzel ráirányítja a figyelmet az esélyegyenlőség és az akadálymentesség isteni dimenziójára.”
Fülöp Attila államtitkár kiemelte, hogy december 3-a a fogyatékossággal élők világnapja, és hazánkban közel 500 ezren számítanak fogyatékkal élő személynek. „Az a feladatunk, hogy a fogyatékkal élő személyek számára valamilyen típusú önállóságot, illetve biztonságos gondoskodást tudjunk nyújtani. Akiknél alapvetően nem működik a kommunikáció, ott az a cél, hogy ezt fejlesszük, vagy egyáltalán lehetővé tehessük a kommunikáció létrejöttét” – hangsúlyozta.
Fülöp Attila bejelentette, hogy december 2-től elérhető egy új pályázat is, amely 189,2 millió forint értékben támogatja majd a bentlakásos intézményben élő autista, fogyatékkal élő embereket.
A sajtótájékoztatót követően a szakemberek bemutatták a különböző speciális eszközöket, amelyek akár egy mozdulattal, egy gombnyomással segíthessék azt, hogy "megmutatható legyen a kimondhatatlan".
Az AAK-Módszertani Központokban elsőként felmérik a kommunikációs kompetenciákat, majd kezdetét veszi a fejlesztés és a tanácsadás: kiválasztják a különböző kommunikációs módokat és eszközöket, majd azok használatának betanítása és gyakorlása következik. Az AAK-eszközöket ki is lehet kölcsönözni. A speciális eszközök között megtalálhatóak különféle kialakítású és típusú hangadó gépek, egyéb kommunikációs alkalmazással működő okos eszközök, valamint ezek használatát segítő adaptációs eszközök. A speciális kommunikációs segítő pedig a mindennapi élethelyzetekben segíti az AAK-szükségletű személyeket. Célja egyfajta kommunikációs akadálymentesítés, amellyel csökkenthetőek vagy akár meg is szüntethetőek a kommunikációs nehézségek.
További információ:
Szirák Sára
Fotók: Barcza János
Tiszántúli Református Egyházkerület