Magas műveltség, egyszerű igaz emberség
Az Országházban tartott ünnepségen Soltész Miklós államtitkár adta át az elismerést Bodó Sárának, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docensének a Kárpát-medence református gyakorlati teológiai oktatásának megújításában végzett szolgálatáért és a lelkipásztorok lelkigondozásában nyújtott odaadó, több évtizedes tevékenységéért. Szintén Károli-díjat vehetett át Richly Zsolt Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, animátor, grafikus, érdemes és kiváló művész kimagasló alkotói és tanári tevékenysége és a protestáns értékek művészi megjelenítése területén végzett kiemelkedő szolgálatáért.
Érzelmeket is vállaló olvasat
Bodó Sára neve és munkássága évtizedek óta összekapcsolódik a magyar gyakorlati teológia műhelyeivel és a reformátusság egyházi életével. Inspiráló előadásain lelkipásztorok, vallástanárok, pasztorálpszichológiai és mentálhigiénés szakemberek, valamint sok-sok hitoktató és pedagógus nőtt fel. Szolgálatai nyomán gyülekezeti közösségek és keresztyén emberek jutottak mindig igényes lelki-szellemi táplálékhoz. Érzékeny empátiájú személyiségében találkozik a teológia érzelmeket is vállaló női olvasata, a magas műveltség és az egyszerű, igaz emberség – fogalmazott az egyetemi docens méltatásában Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
Bodó Sára segítségével formálódott a tiszántúli lelkipásztorok lelkigondozását segítő Pasztorációs Intézet, amelynek a mai napig ő a vezetője. Több felsőoktatási intézményben is tanított vendégoktatóként gyakorlati teológiai tárgyakat: Sárospatakon a Teológiai Akadémián, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem Nyíregyházi Tagozatán, a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Karán, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Pszichológiai Intézetében, és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Református Tanárképző Karán.
Fontos állomás
Richly Zsolt neve elsősorban a magyar animáció aranykorát fémjelző televíziós sorozatgyártás révén cseng ismerősen a nagyközönség számára, hiszen számos sorozat – Kockásfülű nyúl, Kíváncsi Fáncsi, Heltai-fabulák, Kormos István-mesék – tervezője–rendezője – mondta Fabiny Tamás evangélikus püspök, méltatva a 78 éves rajzfilmrendező munkásságágát. Richly Zsolt 34 évig a Pannónia Filmstúdió munkatársa volt, ahol filmeket, tévésorozatokat, valamint egy egész estés filmet készített, emellett hátterek festésében vett részt Macskássy Gyula és Jankovics Marcell rajzfilmjeihez. 2000 óta szabadúszóként készít gyermekfilmeket a Kecskemétfilm Kft-ben.
Richly Zsolt a reformatus.hu kérdésére úgy fogalmazott: életének egyik fontos állomása volt a Luther Mártonról készült hét részes rajzfilmsorozat, amelyet a reformáció 500 éves évfordulójára készítettek. „Vonzott a kemény fából faragott ember, aki szerzetesi cellából, egyetemi katedráról, templomi szószékről harcba szállt az istenhitéért, küzdött a nagyvilággal és bizony önmagával is. A hitért naponta meg kell harcolni, talán mi magunk is átéljük ezt a küzdelmet. Luther életútja dráma a javából, és környezete, a »középkor alkonya« izgató díszlet” – mondta.
Mindig képes felemelni, mások terheit hordozni, miközben a saját keresztjét is cipeli. Talán ezért tud úgy elfogadni és megérteni másokat, ahogy arra csak kevesen képesek. Meghallgat, titkot tart, átölel és szeret. Bodó Sára református lelkipásztor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Károli-díjas tanárának ajtaja előttünk is nyitva állt.
Fekete Zsuzsa, fotó: Sebestyén László
Forrás: reformatus.hu
Tiszántúli Református Egyházkerület
Dr. Bodó Sára egyetemi docens laudációja a Károli-díj átvétele alkalmából
Budapest, Országház – 2019. november 25.
Dr. Bodó Sára neve és munkássága évtizedek óta összekapcsolódik a magyar gyakorlati teológia műhelyeivel és a reformátusság egyházi életével. Inspiráló előadásain lelkipásztorok, vallástanárok, pasztorálpszichológiai és mentálhigiénés szakemberek, valamint sok-sok hitoktató és pedagógus nőtt fel. Szolgálatai nyomán gyülekezeti közösségek és keresztyén emberek jutottak mindig igényes lelki-szellemi táplálékhoz. Érzékeny empátiájú személyiségében találkozik a teológia érzelmeket is vállaló női olvasata, a magas műveltség és az egyszerű, igaz emberség.
Bodó Sára egyetemi docens Kocsordon született 1959. február 22-én. Középiskola tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte. Érettségi után zenei képzettségét hasznosította, előbb tanított, majd évekig énekelt a Debreceni Kodály Kórusban. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián 1981-1986 között végezte. Lelkipásztori szolgálatát 1987-ben a Budapest-Budafoki Református Egyházközségben kezdte, majd 1988-tól a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközségben volt beosztott lelkész. 1990-ben kapott lehetőséget arra, hogy ösztöndíjjal Hollandiában tanuljon Kampenben. Itt különösen is a Katechetikai Központ munkájával ismerkedett meg.
Hazatérve, 1991 őszétől a Debreceni Református Teológiai Akadémia Gyakorlati Teológiai Tanszékére kapott meghívást, ahol főként katechetikát és pasztorálpszichológiát kezdett el tanítani. Hollandiai tapasztalataiból táplálkozva, 1992-ben megszervezte Debrecenben a Katechetikai Központot a hitoktatók és vallástanárok magas színvonalú képzésének és továbbképzésének segítésére. A lelkigondozás terén is továbbképezte magát, és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarán 1996-ban mentálhigiénikus oklevelet szerzett.
Doktori kutatásait „A gyász, mint a keresztyén ember krízise és a lelkigondozás lehetőségei” címmel kezdte meg. Disszertációja elkészítésében nagy segítségére volt a Lipcsében eltöltött újabb ösztöndíjas éve. Doktori disszertációját a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen 2001 őszén védte meg summa cum laude minősítéssel. Egyetemi docensi kinevezését 2002-ben kapta meg. Jelenleg a DRHE Gyakorlati Teológiai Tanszékének vezetője.
Nevéhez fűződik a DRHE pasztorálpszichológiai szakirányú továbbképzés megszervezése és vezetése, a Báb és dráma a katechézisben kurzus beindítása. A DRHE és a debreceni Kenézy Gyula Kórház között együttműködés és oktatókórházi kapcsolat kimunkálása. Mindhárom képzési forma a rendszerváltás utáni teológiai oktatás gyakorlat orientált irányba fordításának jelentős állomása.
Dr. Bodó Sára segítségével formálódott a tiszántúli lelkipásztorok lelkigondozását segítő Pasztorációs Intézet, amelynek a mai napig vezetője.
Oktatóként több felsőoktatási intézményben is tanított vendégoktatóként gyakorlati teológiai tárgyakat: Sárospatakon a Teológiai Akadémián, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem Nyíregyházi Tagozatán, a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Karán, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Pszichológiai Intézetében, és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Református Tanárképző Karán.
Számos tanulmánya és könyvfejezete mellett több szakkönyvet szerkesztett, a Pasztoráció című füzetsorozat szerkesztője. Önálló könyvei: Üdvözítő született – igehirdetések (1998), Kövess engem – Hittankönyv (2001), A gyász, mint a keresztyén ember krízise és a lelkigondozás lehetőségei (2002), Gyászidőben (2013).
Az egyházi felsőoktatás jeles szakembereként már több mint tíz éve tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság hittudományi testületének, ahol több intézmény látogatóbizottsági tagja és elnöke is volt. Jelenleg is aktív tevékenységet fejt ki a MAB munkáját segítve.
Szakértelmét széles körben megismerték a Kárpát-medence reformátussága körében, hiszen rendszeresen előadásokat, kurzusokat tart a konferenciákon és kedvelt trénere az óvodai, iskolai és szociális intézmények alkalmazotti közösségeiben.
Dr. Bodó Sára tanszékvezető egyetemi docens érdemes arra, hogy a Kárpát-medence református gyakorlati teológiai oktatásának megújításában végzett szolgálatáért és a lelkipásztorok lelkigondozásában nyújtott odaadó, több évtizedes tevékenységéért megkapja a Károli-díjat.
Budapest-Debrecen, 2019. november 25.
Dr. Fekete Károly
A díjátadást követően Fekete Zsuzsa készített interjút dr. Bodó Sárával: