Rozsnyai István és Hadházi Tamás kitüntetésben részesültek
Nagytiszteletű Rozsnyai István lelkipásztor
"Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." Máté 20:28
Szinte lehetetlen feladatra vállalkozunk akkor, amikor Nt. Rozsnyai István lelkipásztor életútját néhány oldalban próbáljuk meg összefoglalni, hisz beszélnünk kell a lelkészről, beszélnünk kell az intézményvezetőről és beszélnünk kell a közéleti -, kultúrát szerető és támogató személyiségről.
Ketesden, egy kis kalotaszegi faluban született 1948. november 5-én, ahol az emberek szép varrottasokba és cifra ruhákba szőtték bele évszázados álmaikat és vágyaikat. Szülei és nagyszülei, de az egész falu közössége a református hitben történő megerősödését segítették-terelték. Kiváló lelkipásztorokat látva-hallva már korán a lelkészi pályával kötelezte el magát. A magyarbikali általános iskolai évek után a Bánffyhunyadi Gimnáziumban tanult, ahol kiváló tanárok oltották beléje a magyarságtudatot. A teológiát Kolozsváron végezte jeles eredménnyel, szívesen emlékszik vissza a jó közösségre és kiváló tanáraira.
Nagykárolyi segédlelkészi évei alatt ismerte meg és vette feleségül Simon Zsófiát, aki a Gyógyszerészeti Egyetemet végezte Marosvásárhelyen. Önálló lelkészként parókiát és gyülekezetet építeni, templomot tatarozni, felszerelni küldték Szatmárudvariba. A gyülekezetépítés bizonyult mindezek közül a legnehezebbnek, de Isten mindent megadott, amit csak kért.
Miközben családjuk két fiúval gyarapodott, megszervezték a magyar nyelvű iskolát, amelyben kiváló eredményeket értek el az oktatásban, a nevelésben. Nehezen meghozott döntés után, hosszas procedúrákat, megaláztatásokat elszenvedve kapták meg végül az engedélyt 12 évi szatmárudvari szolgálat után, hogy Magyarországra költözzenek.
Riadt madárként húzta meg magát a Rozsnyai család a nagykereki parókián, de lévén hogy a befogadó a szomszéd megyébe szólt, három bizonytalanságban eltöltött hónap után lett aztán szolgálati hely és feladat Nyírbogdányban. A gyülekezet hamar bizalmába fogadta, s már együtt építették fel a parókiát, újították fel a templomot, indították el az idősek otthona létrehozását. Mivel közben elkötelezte magát a diakóniai munkával, és jártasságot szerzett az idősek otthoni elhelyezésében, 1997-ben elfogadta a vértesi gyülekezet lelkipásztori állását, illetve felvállalta az idősek otthonának a létrehozását.
A gyülekezet itt is szeretettel fogadta, s együttműködve örülhettek hitbeli gazdagodásuknak, miközben az egyházközség temploma több ízben is megújult: 1999-ben a teljes tetőszerkezetet fel kellett újítani, a léceket, gerendázatot és a cserepet le kellett cserélni, a keresztkötéseket meg kellett erősíteni. Az Úr 2000. esztendejében a vakolat is megújult és a templom külső festése is megtörtént az eredeti állapot szerint. 2005-ben a templomot új kerítéssel vették körül a Sappard pályázaton nyert segítség révén. A templom tornyában a már meglévő két régebbi harang mellé 2004-ben néhai Mátyás Imre adománya jóvoltából egy 800 kg-os harangot szentelhettek fel, melynek felirata: „Isten dicsőségére készíttette Mátyás Imre és felesége Laczkó Margit, 2004-ben Rozsnyai István lelkipásztor idejében, Gombos Lajos harangöntő mester műhelyében Őrbottyánban.”
A templom 35 évig néma, nyolc regiszteres műemlék orgonáját 2008. április 13-án orgonaszentelő ünnepi istentiszteleten Dr. Bölcskei Gusztáv püspök úr szentelte fel. Az orgona felújítása Paulusz Frigyes orgonaépítő mester keze nyomán a svájci Schwarzenburgi gyülekezet és az OeMe Comission, Tarsoly Józsefné gyülekezeti tagunk, gyülekezetünk adománya és a Nemzeti Kulturális Alaptól kapott támogatásnak köszönhetően valósult meg.
A vértesi gyülekezet 350 főt számlál, nem túl nagy, de ennek ellenére élénk hitélet jellemzi. Az aktív gyülekezeti tagok száma ennél valamivel kevesebb. Ezekkel a gyülekezeti tagokkal, a gyülekezet gondnokával, Bárány Péterrel, valamint a 16 főt számláló presbitériummal együtt küzd lelkészünk mind a társadalmi, mind az egyházat érintő kérdések megválaszolásában és problémák megoldásában.
Tiszteletes Úr munkáját nemcsak az idősebb generációval való törődés jellemzi, hanem a fiatalok és a gyermekek hitben való nevelésére is hatalmas hangsúlyt fektet. Az első konfirmációs csoportjából alakult meg 1998-ban, az először még csak bibliakörként ismert ifis csoport, amely később Létavértesi Keresztyén Ifjúsági Egyesület néven működő civil szervezetként szolgált. Célja volt mindenkor egy közösségbe gyűjteni azokat a fiatalokat, akik Jézus Krisztust Megváltójuknak és Istenüknek tartják. Az ifjak a gyülekezet támogatásával több ízben részt vehettek a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozón. A 2000-es évek legelejétől kezdve egészen napjainkig, nagy érdeklődésnek és hatalmas létszámnak örvend a minden évben megrendezésre kerülő hittanos gyermekhét. A jó pásztor vezetésével mindig voltak olyanok, akik önkéntes munkájukkal felejthetetlenné tették a hittantábor minden egyes napját. A gyülekezetnek kórusa is van, mely 2007-től kisebb-nagyobb megszakításokkal, 2013-tól nagyobb lendülettel teszik színesebbé a közösség életét. A kórus neve is –Soli Deo Gloria=Egyedül Istené a dicsőség- jól példázza a tagok lelkületét, egységét pedig a harmonikus megjelenés, magyaros öltözet. Rozsnyai István nagytiszteletű úr mindenkor szívügyének tartja a gyülekezeten belül működő kisebb közösségek szolgálatát. Ezekhez mind lelki, mind pedig anyagi támogatást is biztosít. Kimagasló figyelmet szentel annak, hogy a környező települések (határon átívelően is) kórusaival együtt immár 4 éve, több mint 300-an közösen dicsérjék az Istent a Kórustalálkozók alkalmával, melyet évente rendez meg az egyházközség. Ezen tevékenységekkel, programokkal viszik Létavértes jó hírét, erősíti a testvérvárosi kapcsolatokat ill. megtapasztalhatják az idelátogatók a vértesi emberek vendégszeretetét. Lelkipásztorunk a generációk közötti kapcsolattartás céljából is szorgalmazza a város intézményeivel való közös munkát. Így minden évben az óvoda és iskola gyermekei ünnepi köszöntő műsorral örvendeztetik meg a Szeretetház lakóit Idősek napja alkalmából. Tapasztalataink szerint ezek az alkalmak mindkét fél részére lelki épülésként szolgálnak. 2004. óta közösségünk gyülekezeti lappal is rendelkezik, mely Magvető címmel 350 példányban jelenik meg negyedévente. Emellett lelkészünk fontosnak tartja a kapcsolattartást azokkal a gyülekezeti tagokkal is, akik valamilyen oknál fogva távol kerültek a gyülekezet mindennapjaitól. Ennek érdekében nagyobb egyházi ünnepekkor több száz „körlevelet” juttat el városszerte, melyben az ünnephez kapcsolódó lélekfrissítő gondolatok mellett az ünnepi alkalmakról is tájékoztat.
Jelenleg is fáradhatatlanul dolgozik a gyülekezet és a városrész lelki és fizikai építésén, melynek keretében a település képet meghatározó Vértesi Református Templom külső és belső teljes felújítását kezdték meg ebben az évben, a gyülekezet önerejéből, adományokból, valamint két nyertes pályázat számottevő összegéből.
A fent bemutatott munkálatokból is kitűnik, hogy mennyire fontosnak tartja a maradandó értékek építését, létrehozását a gyülekezet ill. a helyi közösség, város számára.
Mindezek mellett új színt jelentett a gyülekezet mindennapi életében a diakóniai tevékenység helyben történő kibontakoztatása is, de eredményekkel járt a testvérgyülekezetekkel (Schwarzenburg svájci gyülekezet, kikkel 1997 óta tartanak fenn testvéri kapcsolatot. Többször látogattak el a Vértesi gyülekezetbe. Szeretetházat is segítik különböző gyógyászati segédeszközök adományozásával. Székelyhídi gyülekezet (Románia), Heiligenstadt gyülekezete (Németország),) a szomszédos iskolával és az önkormányzattal történő együttműködés is.
Rozsnyai István irányítása alatt a Vértesi Református Egyházközség Idősek Szeretetháza 1998. április 6-án kezdte meg működését, a védett műemléki környezetben, az ún. „Lédig kúriában” – amelynek szociálpszichológiai, mentálhigiéniai és szociális szakvizsgája birtokában lelkész-igazgatója is volt egyben. A városunk eme történelmi épületének a felújítása is az ő nevéhez kötődik. 2001-ben került sor először a Tiszántúli Református Egyházkerület és az Együttműködő Holland Alapítványok támogatásával az Idősek Otthona férőhelyeinek bővítésére, egy új épületrész felépítésével. A Gazdasági Minisztérium támogatásával a Széchenyi Terv keretein belül egy 10 apartman lakásos új épületrész készült el 2002. novemberi átadással. Ezt követően bővítés 2005-ben történt a Belügyminisztérium által kiírt pályázat támogatásával, amelynek hatására újabb 20 fő elhelyezése vált lehetővé. 2011-ben történt az utolsó bővítés. Pályázati forrásból sikerült 9 új férőhelyet kialakítani, amellyel az Idősek Otthona bentlakásos ellátása elérte a 78 férőhelyet. Az intézmény teljes körű ellátást nyújt, akadálymentesítéssel, parkkal, kerttel rendelkezik.
A Vértesi Református Egyházközség által létrehozott Szeretetház nem csak a gyülekezetnek, hanem az egész városnak ékessége. A szépen felújított műemlék épületei gyönyörű, tágas, parkosított környezetben a csendes öregkor nyugalmát biztosítják.
Rozsnyai István segítő szándékkal, a Szeretetház mellett több szolgáltatást is elindított az évek folyamán.
A Vértesi Református Egyházközség a Szeretetház indulásával egy időben indította el nappali ellátását, a 30 fős Idősek Klubját, mely egy napközbeni tartózkodásra ad lehetőséget az arra rászoruló – elsősorban – idős és demens embereknek. 2006. január 10-én a Vértesi Református Egyház Szeretetháza új szolgáltatásként elindította a Támogató Szolgáltatás működtetését, melynek keretében feladatuk Létavértes és Monostorpályi közigazgatási területén élő valamennyi fogyatékos személy felkutatása, a szállító és a személyi segítő szolgálat szervezése és működtetése, amely segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi higiénés, életviteli, életfenntartási szükségleteinek kielégítéséhez.
A házi segítségnyújtás szolgáltatás 3 fő gondozóval indult 2011-ben, mára 65 ellátottról 7 gondozó gondoskodik, akik otthonunkban nyújtanak ápolási, gondozási feladatokat az arra rászoruló létavértesi időseknek.
Az Egyházközség 2010-ben indította el a szociális étkeztetést, melynek célja, a napi egyszeri meleg étkeztetés biztosítása azoknak a településeken szociálisan rászorulóknak, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére, átmeneti vagy tartós jelleggel más módon nem képesek biztosítani. Naponta közel 130 fő veszi igénybe az étkeztetést.
2016 júliusában elindította a népkonyhai szolgáltatását. Létavértesen két kiosztási helyen, Mikepércsen, Hosszúpályiban, Hajdúsámsonban, Debrecenben, Hajdúhadházon, Halápon egy-egy kiosztási helyen, Nyíradony területén három helyen működik az ellátás. Létavértesen naponta közel 700 fő, összességében 5500 fő veszi ezt igénybe.
Közösségi pszichiátria ellátás először 2008-ban indult el a Szeretetház keretein belül, majd a 2012-vel megszűnt, de hosszas utánajárás és pályázás után 2017-ben sikerült visszaállítani a rászoruló betegek részére. Az ellátás jelenleg 45 főnek nyújt otthonában segítséget önálló életvitelük fenntartásában, továbbá lehetőség szerint meglévő képességeinek megtartásában, illetve fejlesztésében.
A szeretetház kertjében, ill. az apartman sor alagsorában került kialakításra, uniós pályázat révén, 2010-ben a Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény, mely Nt. Rozsnyai István lelkipásztor fiának, Dr. Rozsnyai Istvánnak a magángyűjteményéhez biztosít közösségi hozzáférést. Az épület felújítása után elkészült az állóvitrines rendszerű kiállítástechnika, ezáltal került bemutatásra a kb. 1000 darabos, „A Kárpát-medence kerámia művészete” című állandó kiállítás. A pályázati támogatás lehetővé tette, hogy a meglévő helyiség kiállítási célú átalakítása mellett, ahhoz egy új, központi épület is hozzáépüljön. Ebben a kétszintes épületrészben kapott helyet az időszaki kiállítóterem, valamint a muzeális gyűjtemény fogadótere és kávézója. A kulturális örökségvédelem irodája által is felügyelt építkezés során fontos szempont volt, hogy a külső homlokzat a Lédig-kúria klasszikus stílusát kövesse, ily módon is kiegészítve a már szépen felújított épületegyüttest.
A műemléki környezethez tartozó múzeumépület összesen 320 m² alapterületű. A múzeumépülethez egy 2400 m²-es múzeumudvar is tartozik, melyet az egyház a fenti pályázat támogatásából egyrészt parkolóvá, másrészt parkká alakított. A múzeumpark kiváló helyszíne a kültéri múzeumi rendezvényeknek, családi napoknak. A kulturális tárca 2011-ben adott működési engedélyt a muzeális intézménynek, amely ekkor vette fel a Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény nevet. Az intézmény megalapítása óta különös figyelmet fordít a magyar hagyományok tovább örökítésére, így évente 20-25 rendezvénnyel, kiállítással, családi nappal próbálja a helyi fiatal generációt megismertetni a magyar kultúrával, emellett ünnepkörökhöz kapcsolódóan közösségi programokat is rendszeresen szerveznek, fenntartója a Vértesi Református Egyházközség. Éves látogatottsága eléri a 6000 – 7000 főt. A városi illetve a környező települések kulturális életében jelentős szerepet tölt be a gyűjtemény. Rozsnyai István fontosnak tartotta és tartja, hogy helyszínt biztosítson a helyi közösségépítésnek, teret adjon a találkozásoknak, kapcsolatok építésének.
Nagytiszteletű Úr vezetésével 2011-ben, szintén uniós pályázatból létre hozták a Bihari Jurtatábort, a szeretetház szomszédságában található 33 fő elszállásolására alkalmas ifjúsági szálláshelyet, mely ideális nyári táboroknak, osztály- és egyéb kirándulásoknak. A Jurtatábor mellett működő Muzeális Gyűjtemény gazdag programokat kínál az ide látogatóknak. Nyaranta 10-12 tábor kerül megrendezésre, így összesen több száz gyerek táborozik Létavértesen. Napjainkban már nemcsak a közeli településekről, hanem egyre nagyobb számban, külföldről is érkeznek ide látogatók, tovább öregbítve a város jó hírnevét. A munkatársak a táborok programszervezésénél fontosnak tartják, hogy az ide érkező csoportokkal megismertessék Létavértes nevezetességeit, illetve bekapcsolják a helyi szolgáltatókat a csoportok ellátásába (pl. szekerezés, lovaglás, uszoda használat, cukrászda, gyors étkezdék használata, stb.).
Így ez az egész intézményrendszer Rozsnyai István több mint 20 éves vezetősége alatt, nemcsak jól szervezett, hanem a város egyik meghatározó munkahelyet biztosító intézményévé vált, hiszen jelenleg 85 munkahelyet biztosít, emellett 13 közfoglalkoztatott számára is teret ad.
Mindeközben Rozsnyai Istvánt a Református Zsinat tagjává, illetve annak Diakóniai és Egészségügyi Bizottsága elnökévé választották, s szerkesztőbizottsági elnöke lett a Református Szeretetszolgálat című folyóiratnak. Véleménye szerint a diakónia jövőjéről, lehetséges fejlesztési irányairól csak annak teljes spektrumát felmutatva lehet dönteni felelősen. Az új ciklusban már nem indult, hanem 2015-től a Tiszántúli Református Egyházkerület Diakóniai Bizottságának elnökévé választották, mely tisztséget a mai napig betölti.
– Tiszta és Isten előtt megálló életre törekedtem – vallja Rozsnyai István –, mely törekvésemben igen nagy segítségemre volt szeretett és kedves feleségem, gyermekeim és sokan, akikkel kapcsolatba kerültem. Hitünket, értékeinket és magyarságunkat meg kell őriznünk, és mindent meg kell tennünk azért, hogy el ne tűnjünk a globalizálódó világ tengerében.
2003 – ban átvehette a Létavértes Városért díjat, mellyel már akkor is értékelték a településen végzett munkáját.
2018 november 12-én Fülöp Attila, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára állami kitüntetéseket adott át a Parlamentben a Szociális Munka Napja alkalmából. Ennek keretében, Rozsnyai István, a Tiszántúli Református Egyházkerület Diakóniai Bizottságának elnöke, a Vértesi Református Egyházközség lelkipásztora, valamint az egyházközség által fenntartott Vértesi Református Egyházközség Idősek Szeretetházának volt vezetője, immáron második alkalommal vehette át a Pro Caritate díjat, mely a szociális területen végzett kiemelkedő tevékenységek elismeréséért, a szociális ellátás fejlesztéséhez való hozzájárulásért adományozható legmagasabb szakmai elismerés.
Rozsnyai István, lelkipásztor a vértesi gyülekezetben, valamint az egész egyházkerületben kimagasló szakmai munkát végzett a rászorulók megsegítéséért. Az emberek előtt, vallási hovatartozás nélkül mindig nyitva állt az ajtaja, bármilyen nehéz élethelyzetbe fordultak segítségért vagy akár anyagi támogatásért hozzá, megtalálta a segítségnyújtás módját, meghalló fülekre és segítő kezekre találtak személyében.
Létavértesen 20 évig volt a Szeretetház vezetője, mely időszak alatt virágzó diakóniai munkát indított el. Folyamatosan fejlesztette a szociális szolgáltatásokat, melynek eredményeképp jelenleg hétféle szociális szolgáltatás keretében hozzávetőleg napi 7000 rászorulóról gondoskodik az Intézmény.
Úgy gondoljuk munkálkodása megkerülhetetlen Létavértes életében, mint munkahelyteremtő, mint a közösség fejlesztésére törekvő, mind pedig a város épített örökségének megóvásában és fejlesztésében elöljáró személy, így az általa létrehozott épületegyüttesek és környezetük megjelenésükben egy igazi ékszerdoboza a városnak.
Létavértes Város Képviselőtestülete a közösségépítő, közösségszervező munkájáért, a szociális ellátás területén végzett fejlesztő újító tevékenységéért Létavértes Díszpolgári Címet adományoz Rozsnyai István részére.
Nagytiszteletű HADHÁZI TAMÁS lelkipásztor
Hadházi Tamás lelkipásztor több, mint egy évtizedes, fiatalos lendülettel végzett tevékenységének köszönhetően, mind a nagylétai gyülekezet és református egyházközség, mind a Létavértes város fejlődésen ment keresztül.
Hadházi Tamás 1973. február 21-én született Debrecenben, gyermekkorát Hajdúsámsonban töltötte. Az általános iskola után a Debreceni Református Gimnáziumba került. Isten szolgálatára már ekkor elköteleződött. Innen egyenes út vezetett a debreceni Teológiára, ahol 1996-ban végzett, majd egy évet Angliában töltött ösztöndíjasként, Manchesterben.
Hazatérve az éppen megüresedett tiszabecsi lelkészi állást kapta meg. 1997-től 2008-ig a szatmári egyházmegyében szolgált. Hosszabb ideig a fülesdi, majd később a botpaládi és a kispaládi gyülekezetek is hozzá tartoztak. Tagja volt az egyházmegyei missziói bizottságnak, az egyházmegyei tanácsnak, és felelős szerkesztője az egyházmegyei újságnak.
1999-ben kötött házasságot Esze Emőke tanító – hitoktatóval, aki nemcsak a házastársa, de munkatársa is a hitoktatásban, kántorizálásban, irodai munkákban. Családi életüket két kislányuk érkezése tette teljessé.
A több, mint tíz éves tiszabecsi szolgálat alatt is komoly felújítási, gyülekezet építési munkát végzett, mely jó alapnak bizonyult a Létavértesen rá váró feladatok ellátáshoz. 2008 feburárjában kezdte meg munkáját a Nagylétai Református Egyházközségben. Ideérkezésekor egy erős hagyományokkal rendelkező, de személyes ellentétek és viszálykodás által szétzilált gyülekezet talált. Az egyházközség megújításában végzett munkája következtében a gyülekezeti tagok közötti ellentétek megszűntek, a gyülekezet egybe kovácsolódott.
A felálló új Presbitérium bizottságaival tervszerűen együtt dolgozva különleges, ünnepi alkalmakat teremtve, hittanos nyári tábort, gyülekezeti kirándulásokat, házi istentiszteleteket szervezve haladt a kijelölt úton, mely mind a gyülekezet összetartását szolgálta.
Kompromisszumkész, de határozott egyénisége, mértéktartó iránymutatása nemcsak saját gyülekezetében, de a település közösségében is elismerést vívott ki magának, hiszen tenni akarásának gyümölcseit a város egész lakossága élvezhette.
A templom és parókia felújítása mellett, melynek lebonyolításában oroszlánrészt vállalt a parókia bővítését is véghez vitte. Ennek köszönhetően az épületek élhetőbbek, használhatóbbak, városunk főtere pedig patinásabbá vált.
A szociális otthon egyházközség általi gondozásba vételével és üzemeltetésével, a szociális gondozóhálózat létrehozásával, a segélyhívó működtetésével nemcsak az egyházközség, hanem az egész település javát szolgálja.
A város többi egyházközségével is harmónikus kapcsolatot ápol, így számos ökumenikus rendezvényre került sor, melyek lelki megerősítést jelentettek a településen élő valamennyi keresztény ember számára.
Ideérkezésekor látva az előtte álló feladatokat, a gyülekezet tagjai, a Presbitérium, valamint munkatársai erősítésére is az alábbi igével köszöntötte a közösség tagjait:
„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr - békességet és nem romlást tervezek, és végül megadom nektek, amiben reménykedtek. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket!”
Az elmúlt évek bizonyították, hogy a közösen elvégzett munka gyümölcse beérett, s mind a református hitben élők, mind a város egész lakossága számára eredményesnek bizonyult.
Létavértes Város Képviselőtestülete a több, mint egy évtizedes közösségépítő, közösségszervező munkájáért, a szociális ellátás területén végzett fejlesztő újító tevékenységéért Létavértes Városért Díjat adományoz Hadházi Tamás részére.