2019. június 30.

Gyors látlelet a szabolcsi viharkárról

Ahogyan az minden nyáron szokott lenni, most is elkezdődtek a Biblia-táborok a gyülekezetekben. Így történt ez a Szabolcs-Beregei Egyházmegyében is. Istennek adunk hálát, hogy a 2019. június 27-én jött ítéletidő, amelynek centruma Dombrád – Kisvárda – Nyírmada térségében volt, sem a gyermekek, sem a velük foglalkozó felnőttek között nem követelt emberáldozatot, pedig a táborozó gyermekek Dombrádon, Kisvárdán, Anarcson és Gyulaházán is éppen együtt voltak a foglalkozásokon.

Istennek adunk hálát azért is, hogy az éppen hazatartó Kántor Gábor tiszakanyári lelkipásztor és felesége egyetlen karcolás nélkül szállt ki abból az autóból, amelyre a letarolt útszéli fák közül rádőlt az egyik.

A hálaadás mellett azonban szomorú látni azt a pusztítást, amit az ítéletidő a kialakult szupercellák következtében maga mögött hagyott. Híveink szépen gondozott portái és egyházközségeink féltve őrzött épületei is sokfelé kárt vallottak.

A vihar másnapján tett gyors látogatás nyomán csak egy-egy felvillanó képről tudok számot adni, hiszen a pontos kárfelmérés még csak éppen elkezdődött.

Dombrádon a parókia ázott be nagy területen és igen komoly mennyiségű víztől. A templom egyik oldalát végig borotválta a vízsugár, az iskola tornácának tartóoszlopai közül pedig többet kimozgatott a helyéből.

Tiszakanyáron a parókia nagy fái tarolták le a kerítést az úttestre is kiborulva, leszakítva az áramvezetéket és megrongálva a gázcsonkot.

Szabolcsveresmarton kisebb tetőkárt okozott a vihar az egyházi épületekben és a templomkert közösségi építményét zúzta össze használhatatlanra.

Kisvárdán a nemrég átadott új iskolaszárny napelemeiből tépett le néhányat és a tetőzetben keletkezett kár, valamint az iskola konyhájába zúdult be jelentős mennyiségű víz. A gyermektábor résztvevői éppen a templomban zajló foglalkozás óvta meg a viszontagságoktól, miközben az udvar és a templomkert vált romhalmazzá, amire ki tudtak jönni a védett térből.

Ajakon, ahol lakóházak tömegében esett kár, a parókia tetőszerkezetét is megbontotta a légzuhatag.

Anarcson, ahol szintén nagy pusztítás volt, a műemlék templom cserepeiben esett kár és a parókia északi oldala lett martaléka a viharnak. A temetőben sírokat dúlt fel és döntött le az orkán erejű szél.

Gyulaházán és Nyírkarászon a templomtorony bádogszerkezete vált el a falazattól és szenvedett el komoly kárt.

Ilken a templomtorony csúcsdísze és csillagja zuhant le, miközben a szél letépte a villámhárító egész szerkezetét.

A Nyírségi Református Egyházmegyéhez tartozó Nyírmadán is nagy károk estek az egyházi épületekben és a kisváros egésze csatér képét mutatja, Jármiban pedig a temetőt tarolta le csúnyán a vihar.

Mindez csupán néhány jelenet abból a látványból, amellyel szembesül az ember a szabolcsi tájon. Ugyanakkor reménységre ad okot, hogy a helyreállítás elkezdődött, áramfejlesztők zsongása hallatszik, a katasztrófavédelem és a tűzoltóság emberei erejüket megfeszítve segítenek és a falvakon megszokott összefogással teszi ki-ki a dolgát.

Kérjük Testvéreinket, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék adományaikkal a károsultakat a Református Szeretetszolgálat által meghirdetett módon.

Dr. Fekete Károly

püspök