Jót s jól – negyven éve a Verestemplomban

„Negyven év hosszú idő emberi mérték szerint, de nagyon hamar el is tud szaladni. Most, ahogyan így átgondolom, vissza tudom idézni az odaérkezésem pillanatait, a közbeeső évtizedeket, és miközben ezt teszem, számos nagyon kedves arc jelenik meg előttem, akikkel ebben a földi létben már nem találkozom, akikre szívesen, szeretettel gondolok vissza, és akikkel öröm volt együtt szolgálni a Krisztus ügyét. Negyven év – nekem eszembe sem jutott –, de kedves szolgatársaim, Veronika és Tamás emlékeztettek erre, és ragaszkodtak hozzá, hogy legyen egy ilyen alkalom, amikor a gyülekezet Isten iránti hálaadással megemlékezik erről a négy évtizedről” – mondta Derencsényi István az ünnepség előtt egy vele készült interjúban, amely itt olvasható.

Az istentiszteleten Fekete Károly tiszántúli püspök hirdette az Igét Lk 15, 1-10 alapján. „Igazán érdemes lelkipásztori szolgálatot vállalni, együtt sírni, örülni, családi eseményeken szolgálni, az egyházat képviselni abból a távlatból, hogy mi is hozzá tudunk tenni valamit, azt a bizonyos plusz egy főt a Krisztus országához. Ezért érdemes szolgálni és egyháztagságot vállalni, negyven évre szövetséget kötni. Hiszen az örömszerző Isten öröme a megtalálás élménye, és ez a példázatos öröm előre mutat és mintát ad” – mondta.

Ezt követően Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperese köszöntőjében ismertette azt az utat, amely Derencsényi Istvánt eddig elvezette. Református lelkész és diakónus gyermekeként született, Zsuzsa nővérével együtt hitben és tisztességben nevelkedtek, szülei példás életútja – akik hitüket nem csak hirdető, hanem mélyen megélő emberek voltak – érlelték meg benne is az elhatározást, hogy a lelkészi szolgálatot válassza. Így került a református kollégiumba, majd a Debreceni Református Teológiai Akadémiára, és így került 1979. január 15-én a Verestemplomba előbb mint helyettes, majd mint beosztott lelkész. 1991-től 18 évig esperes volt, majd 2009-től egyházkerületi főjegyző és püspökhelyettes, évtizedek óta a Zsinat tagja. 2017-ben Pro Urbe-díjat kapott. A Kossuth utcai gyülekezet az elmúlt negyven évben az ő szolgálata alatt kívül-belül, fizikailag és lelkileg is (újjá)épült.

A hálaadó istentisztelet keretében Kánya Gergely gondnok, Tóth-Mihala Veronika és Tóth Tamás gyülekezeti lelkipásztorok, Fekete Károly püspök, Nagy Zsolt bihari esperes, Imre Sándor gondnok, Molnár Pál presbiter, Máté Gyuláné gyülekezeti nőszövetségi elnök és Ablonczy Béla vallástanár-lelkész is köszöntötték főjegyző urat, felelevenítették a közös emlékeket, és életére, munkájára Isten áldását kérték.

Szöveg: Szirák Sára
Fotó: Ifj. Derencsényi István

A teljes galéria ITT érhető el.