Rendszerüzenet
2018. december 20.

Kollégiumi Közgyűlés decemberben

A Debreceni Református Kollégium és tagozatának összes oktatója és dolgozója, azaz csaknem ötszáz munkatárs volt hivatalos a Kollégium éves rendes Közgyűlésére 2018. december 19-én, szerdán délután. Az alkalmon átadták a Gyarmati-díjat, az Egyházkerületi pedagógiai díjat és a Bethlen Gábor-díjat.

alt

„A Debreceni Református Kollégium a magyar református köznevelés és felsőoktatás egyik kiemelkedő bástyája, világító lámpása” - mondta megnyitó beszédében Kustár Zoltán. A hittudományi egyetem rektora hangsúlyozta, hogy „gazdag az az örökség, ami mögöttünk áll, amiből napról napra építkezni tudunk – és nagy az a felelősség, amit Isten a Magyar Református Egyház keretén belül a nevelésben, a református keresztyén értékek átadása terén bízott ránk”.

A Tiszántúli Református Egyházkerület elnöksége immár hagyományosan a közgyűlés keretében adja át a Gyarmati-díjat az arra érdemesnek ítélt pedagógusoknak. Ebben az évben az egyházkerület Szalay Máriának, a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola szakvezető tanárának, valamint Szilágyi Évának, a Szatmárnémeti Református Gimnázium volt igazgatójának, magyar tanárának ítélte oda. „Szilágyi Éva Gabriella szerteágazó, meghatározó és látható módon, s mégis mindvégig fáradhatatlan lendülettel és hittel tevékenykedett és tevékenykedik ma is a magyar nyelv és irodalom ügyéért, a református és magyar identitástudat erősítéséért és nemzeti önmegőrzésünkért” – mondta Veress Bertalan. A tanügyi főtanácsos Szalay Máriáról, a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola szakvezető tanáráról azt mondta: „szakmai tevékenységének színvonalát mutatja, hogy több tankönyv és munkafüzet társszerzője. 2014-ben elsők között minősítették mesterpedagógussá. Ezt követően felkérést kapott az Oktatási Hivataltól szakértők képzésére és vizsgáztatására. Jelenleg a tanítás mellett pedagógusminősítési és tanfelügyeleti tevékenységet folytat, és a Református Pedagógiai Intézet szakértője”.

Ezen a közgyűlésen adták át Győri L. János művelődéstörténész kutatónak, a TTRE és DRK Református Művelődési és Iskolatörténeti Kutatóintézet vezetőjének az Egyházkerületi pedagógiai díjat. Fekete Károly azt mondta róla, hogy a „társadalmi szerepet vállaló református tanár megszemélyesítője”. „Győri L. János munkássága a korszerű magyar protestáns műveltség előmozdítója. Élenjárás annak az alternatív kultúrának a megteremtésében, amely kezelhetővé teszi korunk emberének erkölcsi, világnézeti válságát. Ahogyan ő maga vallja: „amely az evangélium szellemében képes újrateremteni a protestáns műveltség néhány elemét is: a hallás-meghallás-engedelmesség készségét, az egyetemes távlatok iránti fogékonyságot, a bibliai gyökerű kritikát, a confessio belső lelki kényszerét és az önkorlátozó minőségigényt. Lassan rá kell ébrednünk, hogy ha a „tékozló” Európa életben akar maradni, nincs más választása: el kell jutnia – vagy vissza kell térnie? – a keresztény nagykorúság állapotába.”

A Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsa 1993-ban alapította a Bethlen Gábor díjat. A díj azoknak adományozható, akik a társadalomtudományok, a politika, valamint az egyház és a társadalom kapcsolata érdekében kiemelkedő tevékenységet végeztek. Az évben a díjat a DRK Általános Iskolája igazgatója, Berényi Györgyné igazgató asszony kapta. A püspök laudációjában azt mondta róla, hogy „törékeny, de szívós alkatát megedzette a „Kis-Refiért” évekig vívott politikai harc. A nemtelen támadásokat is mély hittel és belső meggyőződéssel hordozta el. Helyette többet kapott, mint a győzelem… csapatot a kollégákban, szerető és értelmes diákokat, könnytől csillogó szempárokat a ballagásokon, ahol a szülők hálája is érezhető volt. A több mint két évtized alatt kimagaslóan eredményes pedagógiai tevékenységet folytatott. Iskolateremtő munkássága elméleti és gyakorlati eredményeivel, folyamatosan segítette, támogatta az országosan induló református iskolákat, köztük nem egy tiszántúli intézményünket.”

 alt
 Fent (b) Veress Bertalan tanügyi főtanácsos, Kustár Zoltán rektor (DRHE)
Lent (b) Győri L. János, Szilágyi Éva Gabriella, Berényi Györgyné, Szalay Mária, Fekete Károly püspök

A közgyűlés végén az tagintézmények rövid beszámolóit hallhatták a résztvevők. Majd megnyílt a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szokásos év végi kiállítása, idén Dóró Zsolt debreceni kötődésű festőművész munkáit tekinthetjük meg az egyetem Kistanácsterem melletti zsibongójában.

Fotók: Barcza János

A teljes galéria itt tekinthető meg.

LAUDÁCIÓK:

Szalay Mária
laudáció
Gyarmati-díj (2018)

alt

Szalay Mária Nagylétán született. 1980-ban a Debreceni Tanítóképző Főiskolán általános iskolai tanító, 1985-ben az Egri Tanárképző Főiskolán magyar nyelv és irodalom tanár szakos oklevelet szerzett. 2000-ben a Szegedi Egyetemen elvégezte a mentálhigiénikus – egészségfejlesztő szakot, egy évvel később ugyanott pedagógus szakvizsgát tett.

A tanítói pályáját 1980-ban kezdte a Létavértesi Arany János Általános Iskolában. 1984 augusztusától tanít a Debreceni Tanítóképző Főiskola Gyakorlóiskolájában, ahol kezdettől fogva nagy szorgalommal dolgozott. Tanítói és szakvezetői munkáját rendkívül igényesen, magas színvonalon végzi. Keresztyén lelkülettel, nagy türelemmel és odaadással foglalkozik immár 34 éve a diákokkal és a főiskolai hallgatókkal.

Néhány év alatt a gyakorlóiskola korszerű módszertani eszközöket használó és legjobb eredményeket elérő nevelői közé került. Szakmai tekintélyt szerzett magának az intézmény falain kívül is. 1991-től már szakvezetőként kapcsolódott be a főiskolai hallgatók gyakorlati képzésébe. Számos konferencián, továbbképzésen folytatott tréneri és előadói tevékenységet, határon innen és túl.A 90-es évek végétől részt vesz a határon túli magyar tanítók továbbképzésében is. Előadásokat tartott többek között a Bólyai Nyári Akadémián Szovátán, a Jókai Mór Nyári Egyetemen Komáromban, Kolozsvárott a Gál Kelemen Oktatási központ szervezésében. Rendszeres előadója a Gyakorlóiskolák Országos Konferenciájának. Részt vállalt a református tananyagtár kidolgozásában.

Az elismert és népszerű „A tanári szemléletmód és gyakorlat megújítása” című akkreditált képzés egyik kidolgozója és előadója. Több éven keresztül anyanyelvi tantárgy-pedagógiát tanított a tanítóképzős hallgatóknak. Majd közoktatási szakértő, szaktanácsadó lett.

Szakmai tevékenységének színvonalát mutatja, hogy több tankönyv és munkafüzet társszerzője. 2014-ben elsők között minősítették mesterpedagógussá. Ezt követően felkérést kapott az Oktatási Hivataltól szakértők képzésére és vizsgáztatására. Jelenleg a tanítás mellett pedagógusminősítési és tanfelügyeleti tevékenységet folytat, és a Református Pedagógiai Intézet szakértője.

Tevékenységét az ötletesség, jó szervezőképesség és a kitartó munka jellemezi. Tanítványai tudásszintjének emelésében jól hasznosítja a differenciált foglalkoztatás módszerét. Hangsúlyosan törekszik a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztésére.

Szalay Mária kiemelt figyelmet fordít az oktatás és nevelés összhangjára. Tanítványaival szemben támasztott követelményeit a mai napig a gyermekek alapos ismerete, az okos szeretet, a mértéktartó szigorúság, a derű és a következetesség jellemzi.

A főiskolai hallgatók gyakorlati képzését hatékonyan segíti magas színvonalú bemutató tanításaival és jól hasznosítható bírálataival, tanácsaival. Emberi magatartására a szerénység jellemző. Kollégái szeretik, a nevelőtestület elismert, köztiszteletben álló tagja.

Munkásságát a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola főigazgatója 1995-ben Főigazgatói Dicsérettel, a főiskola szenátusa 2000-ben Kimagasló Munkáért Oklevéllel, 2006-banTanítóképzésért Emlékplakettel ismerte el. Az Egyházkerület Elnöksége Szalay Mária szakvezető tanítónő részére a magyar nyelv és irodalom tanítása és a magyar református nevelés- és oktatásügy területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Gyarmati-díjat adományoz. A kitüntetéshez szívből gratulálunk.

Szilágyi Éva Gabriella
laudáció
Gyarmati-díj (2018)

alt

Szilágyi Éva Gabriella 1956. július 8-án született Szatmárnémetiben protestáns keresztyén család gyermekeként. Az iskola, a tanítás szeretetét a szülői házból hozta, édesanyja igazgató tanítóként negyven évig szolgálta a várost és a közösséget. Gyermekként gyakorlatilag az iskolában nőtt fel, és magába szippantotta ez a világ. Érettségi után beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsész Karára, ahol magyar és francia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ezt követően Nagyváradon és Szatmárnémetiben tanított, különböző világi iskolákban. 1991-ben csatlakozott a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot újra alapító tantestülethez, azóta az intézmény magyartanára. Jelenleg is itt tanít. Emellett fontos egyházi és közéleti tisztséget is vállalt: zsinati tag, presbiter, a Sapientia Alapítvány kurátora, kuratóriumi titkára.

1991-től 1995-ig volt az újraindított Szatmárnémet Református Gimnáziumnak az egyház által kinevezett aligazgatója, majd 1995-től 2017-ig, 22 éven át a Gimnázium igazgatója. Igazgatása alatt gyors fejlődésnek indult az iskola, visszaszerezte két korábbi épületét, tornatermét és főépületét, új képzéseket indított. Vezetése alatt a diákság létszáma megtízszereződött, ezzel párhuzamosan a tanítás színvonala is emelkedett, jelentősen javultak az érettségi eredmények, számos versenyen (főként magyar irodalmi tantárgyi versenyeken) szép eredményeket értek el a diákok.

Olyan nehéz időszakban vállalta fel az igazgatói feladatot, amikor napi szinten létharcot kellett vívni az iskolának a fennmaradásért. Egy osztállyal indult a református iskola a Kölcsey Ferenc Főgimnázium pincei alagsorában, többször költözött, míg vissza kerülhetett egykori épületébe.

Szilágyi Éva Gabriella szerteágazó, meghatározó és látható módon, s mégis mindvégig fáradhatatlan lendülettel és hittel tevékenykedett és tevékenykedik ma is a magyar nyelv és irodalom ügyéért, a református és magyar identitástudat erősítéséért és nemzeti önmegőrzésünkért.

Tanárként Kányádi Sándorral személyes credókéntvallja, hogy„egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv”, s igazgatóként pedig vezérelvnek a Szatmárnémeti Református Gimnázium mottóját választotta:”Ora et labora”. Világnézetét kitűnő módon tükrözi ez a két, egyszerűségében és tisztaságában megragadó nyelvi megnyilatkozás. Ő nem az egyéni sikereket, az önös karrierépítést tűzte ki célul, hanem a szolgálatot: a hallgatói tehetséggondozást, a Kárpát-medencei szintű közösségépítést, a református és magyar önazonosságtudat megerősítését a diákjaiban és annak a közösségnek a tagjaiban, amelynek szolgálatára Isten Őt szólította.  Életpályáját színesség, sokrétűség, dinamizmus, pontosságra és tökéletességre való törekvés jellemzi.

A tanárnő elsősorban mégis arra a munkára gondol vissza a leghálásabban és arra a legbüszkébb, amit a diákokkal ért el. A gimnázium újraindításakor a tanítóképzőben is tanított, ami külön örömmel töltötte el, mivel szívügye volt a tanítás, a tanítói-tanári mesterség fortélyainak az átadása. Nagy örömmel végezte az új tanítói nemzedék szakmai felkészítését. Egykori diákjai közül kerültek ki a mostani Református Gimnázium tanítónői, akik sikeres versenyvizsga után a Refit választották munkahelyül azzal a feltett szándékkal, hogy a tőle kapott szellemi örökséget továbbviszik. Arra külön büszke, hogy egykori diákjai közül 38-an református lelkészek lettek, akik lelkiismeretesen szolgálják közösségeiket. Megható, amint az egykori diákok visszatérnek gyerekeikkel az Alma Mater-be és újfent bizalmat szavaznak az iskolának.

Mindezek mellett szakmailag is folyamatosan képezte magát: megírta a Romániában működő református gimnáziumok diákjai és tanárai számára a Református irodalom országos alaptantervét, két segédkönyvnek is társszerkesztő írója volt, az Iránytűnek és az Iránytű 2-nek, amelyek 2007-, 2008-tól máig több kiadást is megértek, és amelyeket országszerte elismert érettségire felkészítő segédkönyvként használnak.  2017-ben a Kárpát-medencei irodalomtörténészek, magyartanárok és tanárok egy csoportjával elkészítette Az erdélyi magyar irodalom története 1920-tól napjainkig című irodalmi kézikönyvet azzal a céllal, hogy ismerjük meg egymás kulturális életét, irodalmi koloritját az egymástól időben és térben elszakítottak, de lélekben összetartozók. 

Tanári, igazgatói, közösségépítői munkásságáért Makkai Sándor-díjjal, Pro Eclesia-díjjal, Ezüst Tulipán-díjjal, Ezüst Gyopár-díjjal és Szent-Györgyi Albert-díjjal  tüntették ki.

Az Egyházkerület Elnöksége Szilágyi Éva Gabriella tanárnő részére a magyar nyelv és irodalom tanítása és a magyar református nevelés- és oktatásügy területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Gyarmati-díjat adományoz. A kitüntetéshez szívből gratulálunk.

Berényi Györgyné
Laudáció
„Bethlen Gábor-díj”

alt

Berényi Györgyné 27. éve, 1992-től vezeti a Debreceni Református Kollégium Általános Iskoláját. Munkáját elhivatottan, teljes odaadással végzi, mindig a gyermekek és munkatársai érdekeit szem előtt tartva. Törékeny, de szívós alkatát megedzette a „Kis-Refiért” évekig vívott politikai harc. A nemtelen támadásokat is mély hittel és belső meggyőződéssel hordozta el. Helyette többet kapott, mint a győzelem… csapatot a kollégákban, szerető és értelmes diákokat, könnytől csillogó szempárokat a ballagásokon, ahol a szülők hálája is érezhető volt.  A több mint két évtized alatt kimagaslóan eredményes pedagógiai tevékenységet folytatott. Iskolateremtő munkássága elméleti és gyakorlati eredményeivel, folyamatosan segítette, támogatta az országosan induló református iskolákat, köztük nem egy tiszántúli intézményünket.

Berényi Györgynéelső diplomáját 1985-ben vette át aDebreceni Tanítóképző Főiskola általános iskolai tanító szakán. Szakmai tevékenységének egyik legfontosabb jellemzője a rendszeres képzés, önképzés. Tanulmányait folytatva a Budapesti Műszaki Egyetemen 1997-ben szakvizsgázott pedagógus, közoktatás vezető képesítést, a Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Karán 2004-ben pedagógiatanár oklevelet szerzett.

Munkáját elhivatottan, teljes odaadással végzi, mindig a gyermekek és munkatársai érdekeit szem előtt tartva. 2008-tól két szemeszteren keresztül gyakorlati oktatója volt a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszékének. Nevéhez kapcsolódik a Magyarországi Református Egyház általános iskolai kerettantervének kidolgozása és szerkesztése.

A 2009. május 22-i Debreceni Alkotmányozó Zsinat megteremtette a Magyar Református Egyház egységét. Az ünnepi programsorozatban jelentős szerepet vállalt igazgatónő vezetésével az iskola, különösen a Kárpát-medence egyházkerületeinek élő örökségét bemutató kiállítás összeállításával. Munkatársaival matematika munkafüzetet állított össze az 1. évfolyam számára a műveleti gondolkodás kialakításához.

Közel 20 éve a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának Nagytemplomi adventi istentiszteletével veszi kezdetét a város által rendezett adventi programsorozat. Immár hagyománnyá vált ez az ünnepi alkalom, amelynek kialakításában meghatározó szerepe volt Igazgató Asszonynak.

A 2006-ban fogadta el a felkérést, hogy az intézmény vegyen részt a Hospice mozgalom gyerekek számára kialakított programsorozatában. Az első évben Debrecenben és Budapesten 5 – 5 iskola indította a „Méltóság mezeje” programot, az akkori megfogalmazás szerint az elmúló életből újjászülető élet gondolatára építve. Ehhez az egyházi iskola hozzá tehette az életért való felelősség keresztyén üzenetét. A program tízéves működése alatt az eseményeken aktívan részt vett az iskola.

2017-ben iskolatörténeti jubileumi kötetet szerkesztett, „Elküldtem őket a világba” címmel az iskola 25 éves fennállása alkalmából. 2018-ban feladatott vállat a Református Oktatási Stratégia kidolgozásában.

2017-ben az Egyházkerület elismerő oklevélben részesítette a Debreceni Református Iskolahálózat felújítását célzó „Oktatási-nevelési infrastrukturális fejlesztés a Debreceni Református Kollégium történelmi intézményeiben” program keretében tagintézményi koordinátorként végzett odaadó áldozatos szolgálataiért.

Pedagógiai munkájának elismeréseként 2005-ben a város közgyűlése „Debrecen város közoktatásáért” kitüntető díjat adományozta neki. 2008-ban a Magyarországi Református Egyház Zsinata Imre Sándor díjjal ismerte el tevékenységét. 2017-ben megkapta a Tiszántúli Református Egyházkerület Pedagógiai-díját, Hajdú – Bihar megye Önkormányzata Maróthi György díj elismerésben részesítette.

Szakmai munkássága és embersége példaként állhat a fiatalabb pedagógus kollégák előtt. Következetesen ragaszkodott az iskola alapításakor megfogalmazott alapelvekhez és a keresztyén értékrend szerint végzi ma is munkáját. A Kollégiumi Közgyűlésén Istennek adunk hálát a nagy betegségek közben többször is megtartott életéért és köszönjük hűséges vezetői munkáját! A Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsa Berényi Györgyné igazgató asszony számára szakmai, közéleti tevékenysége elismeréseként Bethlen Gábor-díjat adományoz. A díjhoz szívből gratulálunk.

Egyházkerületi pedagógiai-díj (2018)
Dr. Győri János
laudációja

alt

A Debreceni Református Kollégium közel 500 éves fennállása alatt az ország iskolájaként várta és várja a diákokat, akik itt Alma Mater-re találnak, egész életre szóló tanítást kapnak a szó legteljesebb értelmében. Származásra, társadalmi helyzetre tekintet nélkül érkeztek ide a kisdiákok, akiket falusi lelkipásztorok, tanítók tanácsoltak abban, hogy legyenek debreceni diákok. Újra és újra átéljük Debrecenben a csodát, hogy azok közül, akiket a Református Kollégium kisugárzása, szellemisége megragad, azok közül egyeseket nem ereszt, sőt visszahív és a genius loci táplálására szolgálatba állít. Ennek a kiválasztó-visszaváró-marasztó hatásnak a részese lett Győri L. János, aki – gimnáziumi tanárként, tudósként és kutatóintézeti igazgatóként – évtizedek óta alakítója, továbbéltetője a kollégiumi iskolakultúrának.

Ezen az életúton 46 évvel ezelőtt indult el Győri János tanár úr. Nagyon sok titulust lehetne joggal neve mellett megemlíteni, de akik ismerik meg tudják erősíteni, hogy Ő TANÁR ÚR.

Győri János félárva lelkészgyermekként lett a Debreceni Kollégium Gimnáziumának tandíjmentes diákja, s itt érettségizett 1976-ban. A debreceni egyetemen szerzett magyar-német szakos tanári diplomát 1983-ban, s ettől kezdve, immár 35 esztendeje egykori iskolájának kiemelkedő tanáregyénisége, sőt egyéb tevékenységei révén az egész Kollégium emblematikus alakja.

Középiskolai tevékenysége mellett a 80-as évek végétől egy évtizeden át a debreceni egyetemen régi magyar irodalmat, később megszakításokkal a debreceni és a sárospataki református teológián különböző művelődés- és neveléstörténeti tárgyakat tanított. Az 1991–92-es tanévet ösztöndíjjal a zürichi egyetemen töltötte, ekkor szerzett előbb egyetemi doktori, majd PhD fokozatot.

Kiváló magyartanári munkája mellett hiánypótló az irodalmi és publikációs tevékenysége. Fő kutatási területei a Debreceni Kollégium történetén kívül a kora újkor magyar protestáns irodalma, s e témakörnek a magyar nyelv és irodalom középiskolai oktatásába való beillesztése. Ebben a témában évtizedeken át számtalan hazai és külföldi tanácskozás előadója és tanulmány szerzője volt. Publikációinak száma ma már meghaladja a kétszázat. Nevéhez fűződik az önképzőköri és színjátszó tevékenység újraélesztése az 1980-as években, illetve a rendszerváltást követő másfél évtizedben a Kollégiumi Esték előadássorozat szervezése. Tanítványai közül többen kerültek irodalmi pályára, lettek tanárok, egyetemi oktatók, írók, művészek.

Győri János a társadalmi szerepet vállaló református tanár megszemélyesítője. 1992-es újraalapítása óta meghatározó szerepet vállal az Országos Református Tanáregyesület tevékenységében, a szervezetnek 2006–2010 között elnöke is volt. A Debreceni Református Kollégium Baráti Köre elnöki tisztét ma is betölti. Kiterjedt külföldi kapcsolatait a református oktatás számára is kamatoztatja: az 1980-as, 90-es években aktív mozgatója volt a Református Gimnázium hildeni testvériskolai kapcsolatainak, majd a 2000-es évek elején nyolc éven át, az Tanáregyesület megbízásából választmányi tagja volt a Protestáns Nevelők Nemzetközi Szervezetének.

Tudományos és elméleti pedagógiai munkássága minőségileg új lehetőségeket kapott, amikor a részmunkaidős középiskolai tanári munka megtartása mellett 2005-től a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója lett. Az általa vezetett kutatóintézet adja ki.

Ebben a tisztségében szerkesztője a Református Művelődéstörténeti Füzetek sorozatnak és a Debreceni Református Kollégium történetét feltáró, intézménytörténeti könyvsorozatnak, amely a Kollégium fennállásának 475. évfordulója alkalmából indult el. Aktív kezdeményezője volt a jubileumi programok megszervezésének. Részt vett a reformáció 500. évfordulója országos és egyházkerületi rendezvényeinek előkészítésében is. Legfrissebb sikerével a szépirodalom történetébe is beírta nevét: a reformáció évfordulójára kiírt drámapályázaton az unokahúgával, Győri Katalinnal közösen írt Menekülők című drámájuk első díjat kapott, s a darabot a Csokonai Színház nagy sikerrel játszotta.

A szakmai sikerek, tudományos munkák és elismerések mellett Győri János mindig megmaradt a szó igazi értelmében vett tanárnak, pedagógusnak. Diákjai nemcsak szakmai felkészültségét tisztelik, hanem emberségét, odafigyelését, igazságos és reális értékelését is. Ő az a tanár, aki még ma is minden órán szellemi kalandra hívja diákjait. Fontosnak tartja a tehetségek felismerését és támogatását. Jelenleg is osztályfőnök, s ezt a munkát is nagy odafigyeléssel és szeretettel végzi.

Tudományos és pedagógiai tevékenységét környezete több ízben kitüntetésekkel is elismerte: 1982-ben még egyetemi hallgatóként Juhász Géza-díjat kapott, 1998–2001 között a MTA Bolyai János Ösztöndíjasa volt, 2003-ban elnyerte a Debrecen városa Kiváló Pedagógusa Díjat, 2007-ben pedig a Kulturális Minisztérium Károli Gáspár-díját. 2013-ban elsőként vehette át az Egyházkerület akkor alapított Gyarmati-díját.

A fentiek alapján bizton állíthatjuk, hogy Győri L. János munkássága a korszerű magyar protestáns műveltség előmozdítója. Élenjárás annak az alternatív kultúrának a megteremtésében, amely kezelhetővé teszi korunk emberének erkölcsi, világnézeti válságát. Ahogyan ő maga vallja: „amely az evangélium szellemében képes újrateremteni a protestáns műveltség néhány elemét is: a hallás-meghallás-engedelmesség készségét, az egyetemes távlatok iránti fogékonyságot, a bibliai gyökerű kritikát, a confessio belső lelki kényszerét és az önkorlátozó minőségigényt. Lassan rá kell ébrednünk, hogy ha a „tékozló” Európa életben akar maradni, nincs más választása: el kell jutnia – vagy vissza kell térnie? – a keresztény nagykorúság állapotába.”

Győri János az írástudó felelősségével ajánlja ezt, mint aki ismeri az Úr Jézus szavát: „minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a gazdához, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából.” (Mt 13,52) A Pedagógiai-díj adományozásával a Tiszántúli Református Egyházkerület immár több évtizedes fáradhatatlan pedagógiai tevékenységéért mond köszönetet Győri János gimnáziumi tanárnak. Az elismeréshez szívből gratulálunk.