Tiszántúl

A Kárpát-medencében, a Magyar Református Egyházat kilenc részegyház alkotja. Az anyaországban, a Magyarországi Református Egyház tagjai négy egyházkerületben élnek, ezek közül a tiszántúli Kelet-Magyarországon helyezkedik el, Debrecen központtal. Ez az egyházkerület jelenleg nem a legnagyobb kiterjdésű, de a legnépesebb. Területén négyszáztizennyolc gyülekezetben ötszáz lelkipásztor szolgál.

Története

A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben jött létre a debrecen-nagyváradvidéki és szatmárvidéki szuperintendentiák egyesülésével. A magyar reformátusság e legnagyobb területű egyházkerülete tizennégy egyházmegyét foglalt magába: a beregit, biharit, érmellékit, máramarosit, békésit, debrecenit, szatmárit, szilágyit, szabolcsit, zarándit, nagybányait ugocsait, nagykunságit, középszolnokit.

1821-22-ig ebben annyi változás történt, hogy a zarándi egyházmegye elnéptelenedése miatt megszűnt. Az 1821-22-ben tartott generális konvent a máramarosi és ugocsai egyházmegyéket összevonta, a debrecenit és biharit megosztotta (új nevük: alsószabolcs- hajdúvidéki, illetve nagyszalontai egyházmegyék) a szilágyit pedig Erdélynek engedte át. 1909-től a felsőszabolcsi ketté vált. (új név: középszabolcsi egyházmegye) Legnagyobb fejlődésen a békés-bánáti egyházmegye ment át, amely területileg is, népességét tekintve is kerületi nagyságúra nőtt. A kerület egységes életének Trianon vetett véget. Területéből és népességéből jutott Csehszlovákiának, Romániának sőt a Szerb-Horvát államalakulatnak is. A megmaradó többnyire csonka tizenegy egyházmegye alkotta a továbbiakban a Tiszántúli Egyházkerületet. 1938-39-ben kiegészült a régi területének egy részével a kerület, de ez csak 1945-ig tartott. Ezt követően annyi változás történt a visszaálló 1938 előtti állapothoz képest, hogy a békés-bánáti egyházmegye békésire és csongrádira oszlott, a debreceniből kivált a debrecen-városi egyházmegye. 1952-ben, már állami beavatkozásra, alkalmazkodva a közigazgatási megyék határaihoz, kilenc egyházmegye szerveződött: bihari, békési, csongrádi, debreceni, hajdúvidéki, nagykunsági, nyírségi, szabolcs-beregi és szatmári. A tiszáninneni egyházkerület megszüntetésével illetve jelentős részének tiszántúlhoz csatolásával 1953-tól 1957-ig, tiszáninnen önállóságának visszanyeréséig, tiszavidéki nevet viselt a megnövekedett kerület. A gyülekezetek száma ma négyszáztizennyolc. A kerületben ötszáz lelkipásztor szolgál. Jelenleg nem a legnagyobb területű, de a legnépesebb kerület Magyarországon.

A Kárpát-medencében, a Magyar Református Egyházat kilenc részegyház alkotja. Az anyaországban, a Magyarországi Református Egyház tagjai négy egyházkerületben élnek. Kelet-Magyarországon helyezkedik el a Tiszántúli Református Egyházkerület. Központja: Debrecen.

Elnökség

Elérhetőségek