Tiszáninnen

A Tiszáninneni Református Egyházkerület egyházmegyéi sokáig egymással únióban álltak, azok esperesei egymástól függetlenül jóformán püspöki jogokat gyakoroltak. Az önálló püspökválasztásra csak 1735. márc. 4-én, a bodrogkeresztúri konvent után kerülhetett sor.

Az egyházkerületet 1957 óta alkotja a jelenlegi négy egyházmegye: egervölgyi, borsod-gömöri, abaúji, zempléni.

Története

Tiszáninneni Református Egyházkerületet a helvét reformáció hitelveinek Felső-Magyarországon való elterjedése hozta létre, de nem alkotott oly szorosan egységes testületet, mint a többi egyházkerület. Az egységesülésnek, vagyis egy szolgáló püspöki hivatal felállításának évtizedekig útját állta az egri püspökség. Csak 1735. március 4-én, a bodrogkeresztúri konvent után választottak tiszáninneni püspököt. Addig az eredetileg hozzátartozott négy egyházmegyének, úgymint a borsodinak, az abaújinak, a zempléninek és az ungvárinak az esperesei egymástól függetlenül jóformán püspöki jogokat gyakoroltak és gyakran éltek is a superintendens címmel.

Az egyházmegyék egymással úngynevezett uniót alkottak, magukat a XVI. század vége feléig a gönci, azután a felsőmagyarországi kánonok, részben pedig önállóan alkotott cikkeik szerint igazgatták. Az egyházkerületet vagy az egész református egyházat egyetemesen érdeklő ügyekben összejöveteleket tartottak, mégpedig nem egyszer a tiszántúli egyházkerülettel közösen. Ebbe az unióba beletartoztak a Zemplén vármegyei szlovák evangélikus egyházak is, mivel nem vonták ki magukat az illetékes esperesek hatásköre alól, csak a XVII. század hatvanas éveiben. Ide tartozott meglehetősen rövid fennállása alatt a sárosi református egyházmegye is, melynek esperese a szokott hatáskörrel bírt.

Az unió szorosabbá tételére 1635-ben is történt egy halva született kísérlet, majd a szatmárnémeti nemzeti zsinat 1646-ban püspökválasztásra utasította a kerületet. A döntéshez, bár hozzájárultak a tiszáninneniek is, csupán annyi eredménye lett, hogy az 1648. június 10-én tartott gyűlésük mindenkorra elrendelte egy állandó elnök megválasztását, mégpedig az esperesek közül, de  az intézkedés mégis csak papíron maradt meg.

A négy egyházmegyéből 1799-ben hetet szerveztek, amiből egy, hatvan évvel később ketté vált. Így nyolcra növekedett az egyházmegyék száma. Trianon után mindössze öt egyházmegye maradt az ország új határian belül. A magyar területek átmeneti visszacsatolásával  1938-ban ismét nyolc egyházmegyével rendelkezett Tiszáninnen, de ebből a II. világháború végeztével megint csak öt maradt.

A jelenlegi beosztás 1957-re alakult ki, azóta a következő négy egyházmegye: hevesi, borsodi, abaúji, zempléni alkotja Tiszáninnent.

Forrás: tirek.hu

Elnökség

Elérhetőségek