Újra Debrecenben a genfi múzeumban kiállított egyedi Szentírás

(b) Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke; Gabriel de Montmollin, a Nemzetközi Reformáció Múzeum (Genf, Svájc) igazgatója és Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója

Szikszai Hellopaeus Bálint saját kézírásos jegyzeteivel ellátott héber Bibliája egyszerre utal a 16. századi reformáció magyarországi elterjedésére, és a magyar-genfi kapcsolatokra is. Ez a Biblia egy olyan ószövetségi Szentírás-példány, mely Robert Estienne, a későbbi neves genfi könyvkiadó párizsi nyomdájában készült, és amely a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopoeus Bálint tulajdonában volt. Egy igazi könyvritkaság, hiszen Genfben mindeddig nem volt jelen tárgyi emléke a magyar reformációnak.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint örömteli annak a két múzeumnak a találkozása, amelyek az európai reformáció számára meghatározó emlékeket őriznek. „Debrecent nem véletlenül nevezik a magyar Genfnek is, hiszen számtalan kapcsolat alakult ki a két város reformátussága között. Századról századra végig lehet követni, hogy ez a kapcsolat élő. Ez a pillanat is kapcsolódási pont lehet a 21. században a két város között. A könyv visszahozásával talán most elindul valami új” – mondta.

Gabriel de Montmollin, a genfi Nemzetközi Reformáció Múzeum igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy rendkívüli öröm itt lennie Debrecenben, egy olyan városban, amely a reformáció számára oly nagy jelentőségű. „Három oka van, hogy ez a könyv az egyik legfontosabb tárgyi emlék volt a kiállításunkon. Az egyik ok, hogy Robert Estienne nyomdájában készült a mű, aki a kor legjelentősebb könyvkiadója volt. A második ok, hogy ez a kötet volt az egyetlen héber nyelvű mű a16. századból a kiállításon, és tudjuk, hogy a reformáció számára a Szentírás eredeti nyelven való tanulmányozása rendkívüli fontosságú volt. A harmadik ok, hogy egy 16. századi magyar diáknak és prédikátornak, Szikszai Hellopoeus Bálint kézzel írott jegyzeteivel van ellátva ez a Szentírás, aki közvetlen kapcsolatban állt Theodore Béze-zel. (…) Ez kezdete lehet további cseréknek múzeumaink között” – zárta szavait de Montmollin.

Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója elmondta, hogy ilyen közvetlen, intézményközi kapcsolatra most van először lehetősége a múzeumnak. „Külön öröm számunkra, hogy civil kezdeményezésnek köszönhető a csere. A genfi magyarok voltak ugyanis azok, akik hiányolták a közép-európai jelenlétet a Reformáció Nemzetközi Múzeumában. (…) Készülünk egy közös, facsimile kiadásra, a világon egyetlen példányban, a genfi múzeum tulajdonában lévő Melius Juhász Péter-kötet kiadására. Reményeink szerint egy genfi és egy debreceni kutató kísérőtanulmányával adjuk majd ki a művet, a latin szöveg fordításával” – mondta a debreceni múzeum igazgatója.

Fotók: Barcza János

A teljes galéria itt érhető el.

Tiszántúli Református Egyházkerület