Tanévzárás

Isten iránti hálával állapíthatjuk meg, hogy intézményeink sikeres tanévet zárnak, nőtt a tanulólétszám, számtalan kiváló eredményt értek el diákjaink tanulmányi és sport versenyeken, pályázatokon. Legalább ennyire örvendetes, hogy sok hátrányos helyzetű településen a református általános iskola biztosítja a helyben történő oktatás lehetőségét. Köszönet a nehéz körülmények között is áldozatos munkát végző pedagógusoknak, munkatársaknak.

Fotó: Barcza János

Megnyugtató, hogy az egyházi oktatási-nevelési intézmények kiegyensúlyozott finanszírozása lehetővé tette azok zavartalan működését. Jelentős összeget kapott egyházunk olyan modern, elsősorban digitális tananyagok és segédanyagok kidolgozására, amelyek az egyes tantárgyak oktatásának református szemléletét segíthetik. Hosszú távon erősítheti meg a Református Egyház intézményi rendszerét a 30 milliárd forintos óvodaépítési program. A tervek szerint 70-80 (vagy még több) új református óvoda épülhet fel vagy bővülhet, modernizálódhat a következő években azokon a településeken, ahol erre valós igény van.

A mögöttünk lévő tanévben döntött egyházunk Zsinata a református oktatási stratégia kidolgozásáról. A munkálatok Ábrám Tibor főgondnok úr vezetésével, a református közoktatás és felsőoktatás elismert szakembereinek bevonásával tíz munkacsoportban kezdődtek el. A kidolgozott tervezet várhatóan az ősz folyamán kerül jóváhagyásra a Zsinat elé.

Az örömteli események nem szabad, hogy elfeledtessék velünk a gondokat és problémákat. Ezek részben a magyar közoktatás egészére jellemzőek, mások a református intézmények sajátos nehézségei. A napokban református iskolák vezetőivel, igazgatóival vettem részt egy tanácskozáson. Ők segítettek számba venni azokat a gondokat, amelyekre fel szeretnénk hívni az érdekeltek, különösen is a döntéshozók figyelmét.

Nemcsak az iskolavezetők, hanem a szülők visszajelzése alapján is a legnagyobb gond a tanulók és tanárok magas óraszáma, túlterhelése. Általános tapasztalat, hogy a tanulók és tanárok is fáradtak, gyakran hiába küzdenek a teljesíthetetlen mennyiségű tananyaggal. Ebben a helyzetben az egyházi iskolák többlet kínálata (hittan óra, egyházi ének, istentisztelet) gyakran nem lehetőségként, hanem plusz teherként jelentkezik, amit már nem szívesen vállal a gyermek és a szülő. Reméljük, hogy a készülőben lévő új nemzeti alaptanterv alapvető változásokat hoz majd.

Örvendetes, hogy az elmúlt években elindult a pedagógus életpályamodell, a pedagógus bérek református intézményeinkben is közelítenek az értelmiségi átlagbérekhez. Tapasztaljuk ugyanakkor a rendszer hátrányait is. A minősítési, tanfelügyeleti eljárások rengeteg időt és energiát követelnek, amit az érintettek a rájuk bízott diákokra (vagy a családjukra) szánhattak volna. Feszültséget okoz, hogy az egy adott szintet elérő pedagógus fizetése gyakorlatilag nem függ az általa megtartott foglalkozások számától, a munka minőségétől. Tapasztaljuk, hogy az életpályamodell bevezetése református középiskoláinkban is növelte a pedagógus pályára jelentkezők számát.  Elriasztó lehet ugyanakkor, hogy ma már a szakmunkás minimálbér gyakorlatilag megegyezik a kezdő tanítói fizetéssel.

Középfokú iskoláink számára nagy kihívás, hogy 2020-tól a felsőoktatásba csak középfokú nyelvvizsgával és legalább egy tárgyból szerzett emelt szintű érettségivel lehet felvételt nyerni. Törekednünk kell arra, hogy minél több diákunk elérje ezt a szintet, de azok számára is kínálnunk kell továbbtanulási, érvényesülési  lehetőséget (például a szakképzésben), akik ezt nem képesek teljesíteni.

A szülők, diákok és az iskolafenntartó testületek nevében köszönöm a református intézmények pedagógusai, munkatársai, az állami iskolák hitoktatói áldozatos munkáját. Kívánom, hogy kipihenve, lelkileg feltöltődve, jó kedvvel kezdhessék, kezdhessük el szeptemberben az új tanévet!

Győri József igazgató

Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona

Az írás megjelent a Református Lapja június 10-i számában.