A Kollégiumi Kántus kárpátaljai kiszállása Zápszony és Hetyen református gyülekezeteiben
Kétszeres öröm jellemezte azt az áprilisi hétvégét, melyen a Kántus újra átlépte a határt Kárpátalja felé. Egyrészt a kórus öröme, hogy az ott élő magyarság körében újra szolgálhat. Másrészt pedig a két gyülekezet öröme, amely megmutatkozott a minket fogadó érdeklődésükben, nyitottságukban, vendégszeretetükben.
Már két éve létrejött a meghívás Cseresznye Albert lelkipásztor és gyülekezetei részéről a Kántushoz. A találkozás azonban váratott magára. A Reformáció 500. emlékéve tette programdússá a kórus életét az elmúlt másfél évben, így a gyülekezeti látogatások nagyrészt elmaradtak. Viszont nem merültek feledésbe, hiszen talán legfőbb missziónk a gyülekezetekben megszólaltatott énekes evangélium. Ennek fényében különös öröm mindannyiunk számára, hogy olyan helyekre látogattunk el április 14-15-én, ahol az ottani magyarság a hit erejével a megmaradásért küzd. A Kántus életének nem mindennapi eseménye volt ez. Magyarországtól alig 5 km-re, kicsi magyar falvakban zenghettük a templomokban Bárdos Lajos Erkel Szózat-át: „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh, magyar”.
Zápszony és Hetyen két kis falu az ukrán-magyar határ mentén, ahol erős többségben magyar és református emberek élnek. A pár éve uralkodó elszomorító gazdasági és politikai helyzet azonban rányomja bélyegét nyomorúságos életükre. A falvak és így a gyülekezetek is egyre csak fogynak, az emberek külföldön keresett megélhetésük miatt. Az állami hivatal a magyar nyelvet ott csonkítja, ahol tudja. Éppen mindezek tudatában éreztük úgy a Kántusban, különös küldetésünk lesz Kárpátalján.
Énekelt evangélium – ez küldetésünk alapja. Ezt tudomásul véve készültünk a mi saját örömhírünkkel, azt remélve, hogy ez az ott élő magyar testvéreinknek bátorítást, erőforrást jelenthet. Egyszersmind vigasztalást és feltöltődést. Így szólalhatott meg egyebek mellett Gárdonyi Zoltán Szívemnek kősziklája című zsoltárkórusa, vagy a Bethlen Gábor emlékezete, az erdélyi fejedelem sokat idézett mondatával: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!” Reméljük, hogy Fazekas Mihály gyönyörű mondatai (Exugre cor meum) Kocsár Miklós megzenésítésével hallgatóink lelkéig ért: „…Reménylek míg élek, A nagy Lélek nem fél, Akármit fújjon a szél… Szívem békével élj. Mert ha nem tántorog Reménységem győzni fog. Amit sok átkozott esztendő nem hozott Megád egy perc ne félj: Szívem békével élj!”
Horbász Veronika