Átformáló tanítványság – Missziói Világkonferencia Tanzániában
2018. március 8-13. között tartotta meg az Egyházak Világtanácsa (EVT) a 14. Missziói és Evangélizációs Világkonferenciát. A konferencián Magyarországi Református Egyházat Dani Eszter református lelkész, zsinati missziói irodavezető, a Magyarországi Evangélikus Egyházat Nagy Dorottya evangélikus lelkész, teológia professzor képviselte, az EVT teológiai tanácsadójaként részt vett az eseményen Kovács Ábrahám református lelkész, debreceni teológiai tanár is. E sorok írója megfigyelőként vehetett részt a konferencián.
„A Lélek sodrásában – átformáló tanítványság” címmel tartotta meg az Egyházak Világtanácsa sorban a 14. Világmissziói Konferenciáját a tanzániai Arushában. A konferencián több mint 1000-en vettek részt a világ több mint 100 országából: az EVT 348 tagegyházának delegátusai mellett missziói szervezetek képviselői, aktív misszionáriusok és a fogadó afrikai kontinens egyházainak számos küldötte is jelen volt a keresztyén misszióval foglalkozó legjelentősebb világeseményen. A résztvevők száma alapján ez volt az első missziói világkonferencia (Edinburgh, 1910) óta a legnagyobb ilyen rendezvény. A delegátusok majdnem fele nő volt és jelentős arányt képviseltek a fiatalok is a konferencián. A hivatalos programot megelőzően került sor a III. Globális Ökumenikus Teológiai Szabadegyetem (GETI) nevű kurzusra, mely során a világ minden tájáról, mintegy 40 teológiai hallgató és fiatal lelkész vett részt egy intenzív ökumenikus teológiai képzésen. A GETI hallgatói teljes jogú résztvevőként, teológiai tanácsadói státusban vettek részt a konferencián, a plenáris ülésszakok egyik fő előadója is közülük került ki és egy esti ülésszakot teljesen a fiatal teológus előadásainak és prezentációinak szenteltek a szervezők. A konferencia előtt női előtalálkozót és fogyatékkal élők előtalálkozóját is megtartották.
Missziói világkonferenciák
A missziói világkonferenciák (vagy hagyományosan: világmissziói konferenciák) története 1910-ig nyúlik vissza: hosszú előkészítés után ekkor rendezték meg a keresztyén missziói társaságok első világkonferenciáját a skóciai Edinburghban, az amerikai metodista laikus teológus John R. Mott (1865-1955) meghatározó vezetésével. Az edinburghi konferenciát a modern kori ökumenikus mozgalom bölcsőjének is tartjuk, hiszen ott határozták el, hogy folyamatos együttműködésre van szükség a világ egyházai között, hogy betölthessék küldetésüket. 1920-ban megalakult a Nemzetközi Missziói Tanács, mely aztán számos missziói világkonferenciát tartott. Afrikában egyszer, 1958-ban tartottak ilyen konferenciát, a ghánai Achimotában. A Nemzetközi Missziói Tanács 1961-ben egyesült az Egyházak Világtanácsával. Azóta az EVT Missziói és Evangélizációs Bizottsága látja el annak feladatait és szervezi meg mintegy tíz évente a missziói világkonferenciákat. A legutóbbi hivatalos konferenciát 2005-ben rendezték Athénban, majd 2010-ben az EVT más egyházi világszervezetekkel közösen rendezte meg Edinburghban az 1910-es első konferencia centenáriumi megemlékezését. 2012-ben a Fülöp-szigeteken, Manilában rendeztek missziói előkonferenciát az EVT 2013-as busani nagygyűlése előtt. Ennek magyar vonatkozása, hogy a konferencia egyik fő előadója Dani Eszter református lelkésznő volt. 60 év után tért vissza a konferencia Afrikába, amikor a Kelet-Afrikai Tanzániában, az ottani evangélikus egyház vendégeként találkozhattak az egyházi és missziói vezetők és teológusok a világ minden tájáról.
A 14. Missziói Világkonferencia nyitó istentiszteletén Najla Kassab református lelkésznő, a Szíriai és Libanoni Protestáns Zsinat tagja, a Református Egyházak Világközössége (REV) elnöke tartotta. Az ünnepélyes megnyitó ülésen felszólalt Olav Fykse Tveit evangélikus lelkész, az Egyházak Világtanácsa főtitkára, Frederick Onael Shoo evangélikus püspök, az eseményt vendégül látó Tanzániai Evangélikus-Lutheránus Egyház elnök püspöke és Jooseop Keum koreai református lelkész, teológiai professzor, az EVT missziói osztálya igazgatója, a konferencia szervezőbizottsága elnöke is. Brian Farrell római katolikus püspök, a Keresztyének Egységét Előmozdító Pápai Tanács (PCPCU) főtitkára Ferenc pápa a konferencia tagjaihoz küldött üzenetét olvasta fel, Justin Welby canterburyi érsek pedig videóüzenetben szólt a jelenlévőkhöz.
Najla Kassab református lelkész, a Református Egyházak Világközössége elnöke Igét hirdet a nyitóistentiszteleten (WCC Photo, Albin Hillert)
A Misszió Világkonferencia nyitó előadását Mutela Mulenga-Kaunda zambiai teológus, a dél-afrikai KwaZulu-Natal Egyetem tudományos kutatója tartotta. A fiatal teológusnő személyes életrajzi elemeket is tartalmazó, megindító előadásában ráirányította a figyelmet a szervezők szándékára: a 14. Missziói Világkonferencia ökumenikus szellemiségű kíván lenni, szóhoz kívánja juttatni a fiatalokat és az afrikai kontinens egyházainak missziói tapasztalataival is intenzíven kíván foglalkozni. Az előadás középpontjában a konferencia fő témája, az átalakító tanítványság állt.
Résztvevők a konferencián: delegátus, szakértő, megfigyelő, önkéntes
A missziói világkonferenciák formálisan az EVT Missziói és Evangélizációs Bizottsága kibővített ülései, ily módon az EVT vezetőségének tanácsadó testületeként működnek. A konferencia célja, hogy felmérje a keresztyén misszió világhelyzetét és ajánlásokat fogalmazzon meg az EVT tagegyházai és a szervezet vezető testületei számára a missziót érintő kérdésekben. Az utóbbi években a római katolikus egyház, valamint az evangélikál és a pünkösdi-karizmatikus egyházak is részt vesznek a missziói világkonferenciák munkájában. A konferenciára az EVT 348 tagegyháza (ezek mind keresztyén egyházak) és az EVT-hez csatlakozott missziói szervezetek küldötteket delegálnak, nekik szavazati joguk van a konferencián. Az EVT a világ kiemelkedő, elsősorban a misszió kérdéseivel foglalkozó teológusai közül teológiai szakértőket is meghív, ők hozzászólásaikkal segítik a konferencia munkáját. A megfigyelők formálisan nem vesznek részt a konferencia munkájában, de részt vehetnek annak ülésein. Fontos szerepe van még az önkéntes segítőknek, akik az EVT munkatársaival együttműködve, gondoskodnak a konferencia lebonyolításáról. Mivel az EVT testületei ma már nem többségi szavazással, hanem teljes egyetértéssel (konszenzussal) hozzák döntéseiket, így a szakértőknek és megfigyelőknek is több lehetőségük van állaspontjaik kifejtésére. A 2018-as arushai konferencián négyen képviselték a magyar egyházakat, ketten delegátusként, valamint egy teológiai szakértő és egy megfigyelő. Érdekesség, hogy egy tengerentúli egyház (a Curaçao-i Protestáns Egyház) képviselője is egy magyar származású lelkipásztor volt Végh Sándor személyében, így valójában öt magyar résztvevője volt a konferenciának. Sajnálatos, hogy a Kárpát-medence magyar EVT-tagegyházai nem éltek a részvétel lehetőségével ezen a fontos ökumenikus eseményen.
Gonda László, Nagy Dorottya delegátus, Dani Eszter delegátus, Kovács Ábrahám teológiai szakértő (b-j)
A konferencia keretében számos műhelybeszélgetésen is részt vehettek a delegátusok, melyek a keresztyén misszió egy-egy ma aktuális kérdésével foglalkoztak, például azzal, hogy milyen hatással legyenek a misszió-teológiai felismerések a teológiai oktatás és a lelkészképzés tantervének a megújítására, hogyan járulhatnak hozzá a fogyatékkal élők az egyház küldetése betöltéséhez, vagy hogy hogyan lenne szükséges átalakítani a globális pénzügyi rendszert, hogy az igazságosabb legyen és a bolygó és az emberiség fennmaradását szolgálja. Külön műhely foglalkozott azzal, hogy mi az egyház missziója a migráció mint globális jelenség összefüggésében, és hogy az egyházaink hogyan szolgálhatják a menekültek befogadását és társadalmi integrálását, különös tekintettel a többségi társadalmak szemléletformálására az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében.
A konferenciára jellemző volt az intenzív lelki élet: a delegátusok naponta háromszor gyűltek össze közös imádságra, Biblia-olvasásra és éneklésre: reggel fél 9-kor, déli 12 órakor és este órakor. Meghatározó volt még az afrikai kultúra jelenléte: mind az éneklésekben, a nap témáinak dramatizált bemutatásaiban, de a koncertekben és a néptánccsoportok fellépésein keresztül is bepillantást nyerhettek a résztvevők a sokszínű, mégis sajátos afrikai hagyományok világába, és abba is, hogy azok hogyan formálódtak át a keresztyén egyház életében, s maguk is hogyan formálják azt.
A résztvevők vasárnap helyi gyülekezetek vendégei voltak. A magyarországi delegátusokat egy római katolikus és egy anglikán gyülekezetbe osztották be. Az afrikai kulturális elemekkel is gazdagított istentiszteleteken való részvétel mellett a küldöttek megismerkedhettek a gyülekezetek életével és szolgálataival is, így annak az anglikán egyházmegyének az életével is, mely az utóbbi néhány évben mintegy 180 új gyülekezetet alapított a maszáj törzsi területeken.
A 14. Missziói Világkonferencia zárónyilatkozat kiadásával zárult. Az „Arushai felhívás a tanítványságra” című dokumentum plenáris vitáján felszólalt Nagy Dorottya professzor és Kovács Ábrahám teológiai szakértő is.
Missziói körökben mára közhellyé vált, hogy a keresztyénség globális súlypontja a déli féltekére tevődött át. Akinek efelől kételye lett volna, az a tanzániai missziói világkonferencián meggyőződhetett ennek valóságáról. A delegátusok azzal a meggyőződéssel térhettek haza, hogy van mit tanulnunk egymástól az ökumené körében, és különösen is van mit tanulnunk déli, afrikai testvéreinktől arról, hogy mit jelent ma, a XXI. században a Lélek sodrásában élni, és az egyéni életünket, egyházunkat és világunkat átformáló krisztusi tanítványság útját járni.
Gonda S. László
Debrecen