Rendszerüzenet
2018. március 19.

Isten elhívásával a katedrán

Pedagógusként és presbiterként a fiatalok hitbéli nevelését, és a gyülekezet gyarapítását tartja fontosnak Pataki József. A matematika-fizika szakos tanár a Hajdúhadházi Református Egyházközség presbitere, és a gyülekezet fenntartásában működő Rózsai Tivadar Református Általános Iskola pedagógusa. 

Pataki Józseffel, munkahelyén ültem le beszélgetni az egyik szünetben. Hamar nyilvánvalóvá vált számomra, hogy munkáját hivatásként, presbiteri tisztségét pedig Istentől kapott elhívásként éli meg.

Valóra vált álom

József 1999 óta gyülekezeti tag Hajdúhadházon. A református közösséghez akkor csatlakozott, amikor első gyermekét keresztelték. Mint mondja, hamar megismerték a gyülekezetben, és elfogadta a felkérést, amikor presbiteri tisztségre jelölték. Mindennek már tizennyolc éve. Amikor arról kérdezem, hogy presbiterként milyen feladatokat lát el, visszaemlékszik az elmúlt évekre: több bizottság munkájában is részt vett már. Pedagógusként például több évig tagja volt az oktatási bizottságnak. Mint mondja, régi álma volt – az akkori lelkipásztorral, Pál Csabával együtt - egy református iskola elindítása Hajdúhadházon. Több okból is szükségét érezték az intézmény életre hívásának. Egyrészt látták azt, hogy elöregedik a gyülekezet, és szükség van az utánpótlásra. Másrészt pedig szerettek volna lehetőséget biztosítani azoknak a szülőknek, akik fontosnak tartották gyermekük hitbeli nevelését, az iskolában is. Az álom végül valóra vált. 2009-ben megnyitotta kapuit Hajdúhadházon a református általános iskola.   

alt

Hittel a tudományban

 

Amikor arról kérdezem, hogyan jelenik meg református hite pedagógusként, a mindnennapokban, az órákon, arról beszél, hogy mindent különböző módon lehet tálalni. Ez pedig a tanár felelőssége. Fizika órán különösen fontos kérdésnek tartom a teremtéstörénet vagy az ősrobbanás kérdését - meséli. Mint mondja, a tudománynak köszönhetően ma már mindent lehet tudni az ősrobbanásról, az azt követő néhány tized másodperctől kezdve. Amit viszont még mindig nem tudunk, hogy például honnan van az ősanyag? József szerint itt nagyon sokat segít a hit. Ha egy hetedikes, nyolcadikos gyereknek mindezt jól tálalják, akkor el tudja fogadni - magyarázza. József azt vallja, hogy pedagógusként minden esetben nagyon fontos a személyes megnyilvánulás, amivel megmutatja, hogy ő kihez tartozik, és miért van itt. A személyes példamutatással igyekszik átadni a keresztyén ember mindennapjait a diákoknak. Ez tanárként kifejezetten fontos, mert példaképek vagyunk minden megnyilvánulásunkkal, akár órán, akár szünetben – mondja. Nagyon hálás azért, hogy az évek alatt egy olyan tanári közösség alakult ki, ahol mindenki fontosnak tartja, hogy életükön, viselkedésükön, megnyilvánulásaikon keresztül is példaképek lehessenek a diákok előtt. – Így együtt próbáljuk építeni az iskolánkat, és bízunk a jövőben. 

József minden nap kéri a Teremtő segítségét hivatásához, életéhez. És, hogy mit jelent neki Isten? - A sok év alatt megértettem, és most már érzem, hogy az Isten minden tettemet és lépésemet figyeli és segíti. Mint mondja, észreveszi az apró jeleket is, és igyekszik meglátni a legkisebb dolgokban is az Úr szándékát. Tudja azt, hogy mindennek oka van, és az Istennek mindennel célja van, az ő életében.

Pataki József életéhez, mindennapjaihoz hozzá tartozik a hit. Két gyermeke van, akiket kiskoruk óta hitben nevelnek feleségével. - A fiam a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában reál-matematika szakon érettségizett. Nagyon örültem neki, hogy ő is ezt választotta, hisz a családon belül mi kicsi kora óta hitben neveltük. Ötödikes volt, amikor létrejött itt Hadházon a református iskola, így megkapta az induló hajdúhadházi református szellemiségű nevelést. József azt meséli, hogy amikor a fia bekerült a református gimnáziumba, látszott rajta, hogy ő büszke arra, hogy hol tanul. - Én mindig azon dolgozom, hogy a  mi iskolánk is képes legyen egy olyan szellemiséget átadni az itt tanuló gyermekeknek és szüleiknek, amit az én fiam kapott Debrecenben.  

Nagyfokú kötelességtudat árad Józsefből, amikor arról beszél, hogy pedagógus presbiterként nagy felelősséget érez, hogy minél több fiatalt tudjon a gyülekezet közösségébe hívni. Ez egy lassú folyamat, de a kitartó, Istentől megáldott munkának jó gyümölcse terem.

Komorné Csernáth Erzsébet