Dallamokban elképzelt istentisztelet – interjú Vajda Jánossal
Vajda János Kossuth-díjas zeneszerző Istenes ének című művét, amelyet a reformáció 500. évfordulója alkalmából írt, elsőként Debrecenben, a Nagytemplomban hallhatja a közönség október 31-én. A darab koncepciójáról, az alkotói folyamatról és a reformáció legfontosabb gondolatairól kérdeztük a zeneszerzőt.
Hogyan fogadta a felkérést ennek a zeneműnek a megírására?
Dr. Fekete Károly tiszántúli püspök és Arany János egyházkerületi zenei főigazgató kért fel, amelyet nagyon nagy megtiszteltetésnek vettem, és azóta is annak tekintem. Igyekeztem a tőlem telhető legjobban megfelelni a feladatnak.
Hogyan látott neki a munkának? Miben volt másabb a munkafolyamat kezdete, mint egyéb zeneművek esetében?
Nyilvánvaló volt, hogy először szövegeket kell keresni, hiszen kórust és szólistát is szerettünk volna bevonni az előadásba. A szövegek összeállításában nélkülözhetetlen munkát végzett a feleségem, Török Ágnes. Volt egy elképzelésem, amelyhez kellettek a megfelelő szövegek és az ő segítsége. A koncepció az volt, hogy az egész darab szerkezete valamilyen módon kövesse az istentisztelet dramaturgiáját. A szövegek mellett természetesen a megfelelő dallamok megtalálása is fontos része volt a munkának.
Milyen szövegek kerültek bele a darabba?
Hét tételből áll a darab. A nyitóének Tinódi Lantos Sebestyéntől a Siess keresztény kezdetű dal. Ezt egy gyermek fiúhanghoz képzeltem el, amelyhez aztán folyamatosan becsatlakozik a gyülekezet is. Ahogy a nyitóének az istentiszteleteken, ez is orgonával szólal meg. A második tétel már zenekari tétel, amely több szövegrészletből áll össze. Egyrészt az 57. zsoltár néhány versszakából, másrészt Máté evangéliuma első részének néhány mondatából, amit egy bariton, illetve egy basszus szólista énekel. A szólisták után a zsoltár szövege zárja ezt a részt. A harmadik tételt tulajdonképpen recitativónak mondanám egy Bach-passióban, s ez csak a szólistáé. Ebben Jeremiás próféta szavait hallhatjuk. A következő tétel a szólista „prédikációja”, amelyet a lelkipásztorok mondanak az istentiszteleteken. Itt Huszár Gál énekeskönyvéből csendül fel az 1. zsoltár. Az ötödik tétel egy olyan betét, amely már egy korábban megírt zeneművem. Amikor megkaptam a felkérést, említettem püspök úrnak és Arany Jánosnak is, hogy nagyon szeretném, ha belekerülne a Kollégiumi Kántusnak a Kálvin-évfordulóra írt Adj már csendességet című Balassi Bálint-vers. Ezt a zenekar és a kórus adja elő. A hatodik tétel a református énekeskönyvből Szenczi Molnár Albert Miatyánk című éneke. Itt szintén a kórus és az orgona szólal meg. Az utolsó tétel – a finálé – a Batthyány-kódexből, az énekeskönyvben is megtalálható 301. ének – Új világosság jelenék. Ezek a felhasznált szövegek, amelyekhez a gyülekezeti énekeskönyvből használtam dallamokat. Kivételek ezek alól a szólista részei, mert azok saját szerzemények. Az egész darab körülbelül harminc perc.
Hogyan zajlott az alkotói folyamat? Voltak-e esetleg nehezebb pillanatok?
Meglepően könnyedén zajlott a munka. Amikor az elképzelt istentisztelet koncepciója és a szöveg összeállt, amelyben a lelkipásztor és a gyülekezet kapcsolatát jeleníti meg, az egy olyan szál volt, amelyre lehetett építkezni. Természetesen van olyan néha, hogy az ember elakad, és egy pillanat alatt „tehetségtelenné” válik. Szerencsére, mivel régóta űzöm ezt a mesterséget, tudom, ha éppen van is ilyen pillanat, a következő napon vagy napokban van rá esély, hogy újrakezdve az ember rátalál arra, amit az előző napokban elvesztett. Összességében úgy érzem, természetesen tudtam megírni a zeneművet, és viszonylag rövid idő alatt el is készült.
Ez a zenemű hogyan adhatja át a reformáció üzenetét, gondolatiságát?
Ahogyan a gyülekezeti énekek is egységbe forrasztják a közösséget, azt remélem, hogy a zenekar, az orgona és a kórus együttese ezt az érzést tudja átadni. Akár lehet énekelni a kórussal együtt is, mert olyan nagy változtatások nem történtek, hogy ne lehetne felismerni vagy dúdolni a jól ismert dallamokat.
Mit jelent Önnek a hit?
A hitemben az Istenhez való viszony a legfontosabb. Én apámtól örököltem ezt a hitet, így ez nagyon természetesen van jelen az életemben.
Kiknek az előadásában hallhatjuk a darabot?
Több kórus működik közre, többek között a Kollégiumi Kántus, a Psalterium Hungaricum Arany János vezetésével és a Canticum Novum Török Ágnes vezetésével. A szólista Kovács István, az egészet pedig Berkesi Sándor vezényli. A zenét a Kodály Filharmónia zenekarának előadásában hallhatjuk.
Mit jelent a személyes életében és pályafutásában, hogy elkészíthette ezt a zeneművet?
Nagy boldogság, öröm és megtiszteltetés, ugyanakkor felelősség is. Bízom benne, hogy mind az előadók, mind azok, akik hallgatják, nem bánják meg, hogy részesei voltak ennek az elképzelt istentiszteletnek.
Pálóczi Alexandra