Újra megszólal az orgona Mezőtúron

2017. október 17-én ünnepi hálaadó istentisztelet keretében Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette az Igét és szólaltatta meg a több évtizede néma hangszert. A zeneművek között felhangzott a református gimnázium egyik diákja, Gácsi László erre az alkalomra komponált szerzeménye is.

Az orgona 2015 októberében megkezdődött felújítása 24,5 millió forintba került, ebből több mint négymillió forint magánemberek adakozásából gyűlt össze.

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Központ történeti kutatásai szerint a neves hangszerépítő, Komornyik Ferdinánd által készített hazai orgonák sorában a mezőtúri a legrégebbi és a legnagyobb, amely eredeti állapotban megmaradt. Felújításkor megtalálták az orgona eredeti színét, így ennek megfelelően tudták az orgonaszekrényt restaurálni.

A Mezőtúr-Belvárosi Református Nagytemplom orgonája

A mezőtúri református nagytemplom orgonájához a pénzgyűjtést 1844-ben  Cs. Bányay Mihály özvegye, Bogya Erzsébet asszony 2808 forintos hagyatéka alapozta meg. 1854-ben már 8000 Ft-ra nőtt az összeg a buzgó adakozásokból, így a presbitérium elhatározta az orgona megépíttetését. A jó nevű pesti orgonaépítőhöz, Komornyik Ferdinándhoz (1821–1873) fordultak, aki kétmanuálos 24 regiszteres orgonát tervezett harmóniumregiszterrel (akkori nevén: aeolodikonnal). A hangszert 1855. szeptember 30-án szentelték fel ünnepélyesen. A református templomok közül csak a debreceni Nagytemplomé volt magasabb regiszterszámú, és talán a pesti egyházé a Kálvin téren. A korszak gyakorlatának megfelelően mechanikus csúszkaládával készült, a szélrendszere önálló fúvóládában állt. Jobb és bal oldalára vasrácsot készíttetett az egyházi elöljáróság, hogy védje az iskolás fiataloktól.

A hangszert óvta az egyházközség, folyamatosan karbantartási szerződést kötött a ceglédi Bakos Károllyal, majd fiával, ifj. Bakos Károllyal. Az orgonát kis mértékben többször átalakították. 1907-ben – hogy a kántor jobban lelásson a szószékre, gyülekezetre, illetve a hangja jobban kihallatsszon, – a játszóasztalt a pankotai Hoffmann Antal és Fia cég előrébb állította, amivel azonban javíthatatlan és hangolhatatlan lett a karzatmellvédben álló pozitívmű szerkezete, sípműve. Az I. világháborúban a 47 homlokzati ón síp a rekvirálási rendeletnek esett áldozatul. Pótlásukat az Angster József és Fia orgona- és harmóniumgyár horganyból végezte 1925-ben. A II. világháborúban kárt szenvedett az orgona is. Az azt követő évtizedek nem kedveztek nagyobb orgonajavításnak. A hangszer évtizedekig működésképtelen volt.

2015 és 2017 között Hajdók Judit szakértői közreműködésével a Varga Orgonaépítő Kft. Varga László orgonaépítő mester vezetésével helyreállította a hangszert, restaurálta az egyes alkatrészeket, és a játszóasztal is visszakerült az eredeti helyére. Schwarz Rezső farestaurátor művész tevékenysége által az orgonaház is eredeti színvilágában mutatkozik. Komornyik mester legnagyobb hangszere újra eredeti nemes hangzásában szól Mezőtúron.

Hajdók Judit
szakértő

Fotók: Barcza János

A teljes galéria ide kattintva érhető el.