Debrecenben ülésezett a Doktorok Kollégiuma

Az emlékév okán a szervezők igyekeztek olyan nemzetközileg elismert teológusokat meghívni, akikkel a testület egyrészt méltó módon emlékezhet meg a reformációról, másrészt pedig annak aktualitását, 21. századi vetületeit, tradíciónk jövőjét vizsgálhatja. Ennek jegyében tartotta meg a plenáris ülés nyitó előadását Herman Selderhuis egyháztörténész, a Refo500 nevű, a reformáció időszakához kapcsolódó kutatásokat összefogó nemzetközi együttműködési program igazgatója. Kutatásában azt a kérdést vetette fel, hogy a mai nemzedék vajon mennyire lesz képes a reformáció vitathatatlan értékeit továbbadni, illetve mennyire lesz ez fontos a következő években. Az egyház és a teológia, de a világtörténelem szempontjából is meghatározó esemény volt a reformáció, annak mai kutatása és aktualitásának keresése korunk teológusainak fontos feladata. Bölcskei Gusztáv, a Doktorok Kollégiuma elnöke előadásában a megigazulástannal kapcsolatosan született Közös Nyilatkozatra és annak hatásaira reflektált. Stewart Brown, edinburghi-i professzor a reformáció skóciai eredményeit vette górcső alá. Rámutatott arra, hogy a reformáció befogadásával Skócia egy újfajta társadalmi berendezkedés gondolatát is magáévá tette: megszületett Skócia „isteni államközösséggé” („Godly Commonwealth”) formálásának a gondolata. Ez a forradalmi elképzelés az élet minden területének, így a társadalmi, politikai és gazdasági viszonyrendszernek az átalakítását célozta meg. Az „isteni államközösség” eszményképe alapjaiban határozta meg a skót történelmet és a nemzeti identitást, meghonosítva egy nyitott, kifelé irányuló társadalmi felfogást. Robert Vosloo, a Stellenbosch-i Egyetem rendszeres teológusa előadásában a dél-afrikai apartheidot követő megbékéléssel kapcsolatos teológiai álláspontokat mutatta be. A professzor amellett foglalt állást, hogy a megbékélésről nem lehet beszélni az igazságról folytatott diskurzus nélkül, majd bemutatott néhány olyan református perspektívát, amelyek ígéretesek lehetnek a témáról folytatott párbeszéd során. Michael Weinrich teológus, a Protestáns Egyházak Európai Közösségének elnökségi tagja előadásában arról beszélt, hogy a reformáció elsődlegesen egy ökumenikus jellegű mozgalom volt, hiszen az egyház és a hitgyakorlat valódi, a szó eredeti értelmében vett katolikus, egyetemes lényegéhez nyúlt vissza. Következésképpen – mondta – a protestantizmus református oldalát kezdettől fogva jellemezte az ökumenikus dimenzió képviselete. Dirk J. Smit, nyugalmazott dél-afrikai professzor az egyháznak, mint hitvalló közösségnek a kérdésével foglalkozott.

„A hitvallástétel egy egyház számára, lehet ugyan kontextuális, de ugyanaz a hitvallás később, más helyzetben és más időben is bírhat relevanciával, tehát messze túlmutatva az eredeti szándékon.”

A professzor a Belhari Hitvallásra utalt – amelynek jómaga egyébként a megfogalmazója is –,  amelynek meggyőződései és gyökerei ugyan a Dél-afrikai apartheid elleni több mint három évtizedes küzdelembe nyúlnak vissza, ma mégis új és releváns módon kerülnek napirendre – más egyházakban, más élethelyzetekben. Ulrich H.J. Körtner, bécsi teológus az ún. „nyilvánosság teológia” tárgykörében adott elő.  A bioetikai kérdésekre utalva elmondta, hogy a nemzetközi párbeszéd egyik kulcskérdése az, hogy mely vallásos eredetű érvrendszerek fogadhatók el egy szekuláris társadalom etikai és politikai jellegű vitáiban. Előadásában a felelősség etikájának koncepcióját vázolta, mely egyfelől igazolja a kutatás szabadságát, másfelől felállítja annak etikai határait.

A plenáris ülést követően az ülésre regisztrált 166 résztvevő 14 szekcióban találkozott. A két napos szekció találkozások során összesen 129 előadás hangzott el.

Az esemény az éves, rendes közgyűléssel zárult, melyet Bölcskei Gusztáv, a testület elnöke nyitott meg. Beszédében elmondta, hogy egyszerre örömteli és megtisztelő, hogy ebben az évben a nemzetközi vendégeknek is köszönhetően ilyen színvonalas és a jubileumhoz méltó ülésre kerülhetett sor. A testület megemlékezett az elmúlt közgyűlés óta eltelt időszakában elhunyt kollégákról: Ágoston István, Herczegh Pál, Küllős Imre, Nagy Antal Mihály, Sándor Endre, Soós László, Szabó Andor, Tunyogi Lehel, Varga László (Marosvásárhely). 21 új doktor nyert felvételt a testület tagjai közé. A Doktorok Kollégiuma 2017-ben az Aranygyűrűs Teológiai Doktor kitüntetést Horváth Erzsébet, budapesti teológiai tanárnak ítélte oda, Aranyokleveles Teológus díjjal pedig Czanik Péter lelkipásztor munkásságát méltatja. Ezeknek a díjaknak az átadására a Zsinat őszi ülésszakának keretén belül kerül majd sor.

A Doktorok Kollégiuma elkötelezett a tudományos munka iránt. Amint azt Dr. Hodossy-Takács Előd főtitkár jelentésében kifejtette:

„A testület a kutatás érdekében létrehozott közösségként új eredmények bemutatására, hipotézisek megvitatására, módszertani kérdések tárgyalására és más, alapkutatási tevékenység végzésére kínál lehetőséget. Ezek az alapkutatások szerencsés esetben alkalmasak arra, hogy más területek szakemberei beépítsék a legfontosabb eredményeket saját kutatásaikba – tehát a Doktorok Kollégiumán belül lehetőség van az alkalmazott kutatások irányába történő elmozdulásra is; és a jövő egyik feladata, hogy ezek a lépések a jelenleginél sokkal láthatóbban történjenek meg. Véleményem szerint teológiai tudományművelésünk gyengeségének egyik jele, ha egyszerűen tudomásul vesszük, hogy a szakterületek, a részkutatások miatt, folyamatosan távolodnak egymástól. Ezt a szempontot valamennyi szekciónk vonatkozásában megfogalmazhatjuk, a lényeg az, hogy a szükségszerűen polarizált alapkutatások eredményei között legyenek olyanok, melyek más területeken is alkalmazhatókká válnak. Azért van szükség biblikus teológusokra, hogy igehirdetésünk, etikai döntéseink, lelkigondozói munkánk, pedagógiánk, ökumenikus szemléletünk biblikusan megalapozott legyen; és ez a szakmai kapcsolatrendszer csak hálózatszerűen alakítva hasznos az egyház számára. A testület ma, magyar nyelvterületen az egyetlen olyan teológiai fórum, ahol az egyes szakterületek művelői nemcsak a hasonló témákon dolgozó specialistákkal, hanem a teológiai élet más ágainak alakítóival is közvetlenül tudnak kapcsolatot teremteni. Főtitkárként azon dolgozom, hogy ezt a lehetőséget sikerüljön minél eredményesebben kihasználni Egyházunk, gyülekezeteink javára és Isten dicsőségére.”

A Károli Gáspár Református Egyetem nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Karának meghívására 2018-ban a Doktorok Kollégiuma a plenáris ülést Nagykőrösön tartja.

Iszlai Endre

A teljes összeállítás itt hallgatható meg:

Forrás: Európa Rádió