„Én vagyok az út” – kerékpártúra a reformáció jegyében
Összesen mintegy húszan tekertek teljes, vagy résztávon azon az 500 kilométeres kerékpártúrán, amelyet a Böszörményi Körútfutók Sportegyesülete és a Nyíracsádi Református Egyházközség szervezett. A hat napos túra Hajdúböszörményből indult, július 3-án és Debrecenbe érkezett meg, július 8-án. Komor Csabát, Nyíracsád lelkipásztorát Oláh Ilona kérte értékelésre az Európa Rádióban.
Az 500 év 500 kilométer elnevezésű esemény célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét, hogy az idei jubileum nem egy lezárult esemény ünnepe, hanem a reformáció azóta is folyamatosan zajlik: ma is fontos visszatérni a gyökerekhez, ahonnan testi-lelki megújulás fakad. A túra olyan településeket, templomokat és emlékhelyeket érintett, melyek fontos szerepet játszottak és játszanak ma is a reformáció szempontjából. Vizsoly és Sárospatak mellett több kisebb település templomát és emlékhelyét érintve érkeztek a túrázók a Szabolcs-Szatmár-Beregi térségbe, ahol a reformáció útja örökségtúra néven ismert útvonalon haladtak, megismerkedve a méltán híres középkori eredetű kis templomokkal.
Az utolsó napon érintette a túra a szervező, nyíracsádi gyülekezet Árpád-kori templomát is, ami Hajdú-Bihar megye legrégebbi, ma is élő gyülekezetnek otthont adó temploma. Végül délután négy órakor érkezett meg a kerékpáros csapat a Debreceni Nagytemplomhoz. A túra méltó zárásaként, a Karakter 1517 Kávézó imatermében Bertha Zoltán, a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség beosztott lelkésze tartott áhítatot a bicikliseknek és az őket fogadóknak.
A résztvevők beszámolója szerint a túra első napja volt fizikálisan a legnagyobb kihívás, hiszen amellett, hogy 110 kilométert tekertek le aznap, a hegyvidéki szintkülönbséggel és a viharos erejű szembeszéllel is meg kellett küzdeniük. A túra közben a közös élmények igazi közösséggé kovácsolták a 10 fős csapatot, akik mindenhol örömmel fogadták a rövidebb távokra csatlakozó túratársakat. A legtöbb biciklist a csengersimai templomban tartott esti fekvő áhítat érintette meg lelkileg legjobban, de többen említették, mint maradandó szakrális élményt, a karosi honfoglalás kori temetőt is. Mindezek mellett maradandó élmény az a sok nevetés amit kerékpározás közben átéltek, és az esti beszélgetések, hitről, hazáról, Európáról, melyek már-már baráti szálakat szőttek a túratársak között. A túrán résztvevő lelkipásztor készített egy fényképet a csarodai templomban egy hímzésről. Az Ige, akár az esemény jelmondata is lehetett volna: „Én vagyok az út...” (Jn 14,6)
Hat nap, és ötszáz kilométer után, végignézve a kerékpárosokon nem egy elcsigázott és megfáradt csapat állt a Debreceni Nagytemplom előtt, hanem mind lélekben, mind testben feltöltődött emberek, akiket hitükért és kitartásukért megerősített az Isten. És ahogyan a reformáció sem áll meg, úgy a kerékpárosok sem. Máris egy újabb kihívás terveit szövögetik gondolatban.
Komorné Csernáth Erzsébet
Az interjú itt hallgatható meg:
Forrás: Európa Rádió