A találkozás fontossága

 Délelőtt a XII. Szigethy Kupa kosárlabda- és labdarugótornára került sor a gimnáziumi tornatermekben, és mindeközben kilenc osztály találkozott, felelevenítve a régi emlékeket. Az ebédet követően közgyűlést tartottak, majd dr. Bacskai Antal előadását hallgathatták meg a jelenlévők a Debreceni Kollégium Budapesti Baráti Körének történetéről. A reformáció 500. és a Magyar Református Egyház 450. jubileumi évfordulója összekapcsolódik egy másik fontos ünneppel is: Arany János költő, a Kollégium egykori diákja 200 esztendeje született. A diákok egy emlékműsorral elevenítették fel Arany János életművét, majd a jelenlévők megkoszorúzták a költőfejedelem domborművét. Hat órától Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora hirdette az Igét. A vacsorát követően Pál István Szalonna – kollégiumi öregdiák - és bandája koncertezett a Kollégium udvarán.

Az egyesület elnöke, dr. Győri János a programokról, a résztvevőkről, a főbb benyomásokról, a találkozás fontosságáról, valamint Arany János és a reformátusság kapcsolatáról beszélt. 

„Azért fontos a találkozás, mert ez az egyetlen folyamatosan működő református iskola az országban – tehát nekünk abból a korosztályból is vannak öregdiákjaink, amelyekből a többi egyházi iskolának nincsen, hiszen a többi iskolának megszakadt a működése a szocializmus idején. S fontosan tartjuk, hogy ezek a nemzedékek egymással találkozhassanak, és ezt az évenkénti rendezvényt ezért szoktuk meghirdetni. (…) A Debreceni Református Kollégium Baráti Köre az 1980-as években alakult, akkor még más törvények voltak, és a mai értelemben vett hivatalos egyesületként akkor még nem működhetett. 2000-ben hirdettünk meg egy nagy találkozót – a tengerentúlról is hívtunk diákokat, ez egy több napos rendezvény volt, s majdnem háromezren vettek részt rajta. Akkor határoztuk el, hogy bejegyzett egyesületté alakítjuk ezt a társaságot. Természetesen öregdiák találkozók, baráti körök mindig is voltak, Budapesten is működik egy bejegyzett egyesülete a debreceni öregdiákoknak, és a háború előtt is volt ilyen társulás, tehát ez a hagyomány nagyon régre nyúlik vissza” – mondta dr. Győri János.

„Arany János akkor született, amikor a háromszázadik évfordulót ünnepelték. Makkai Sándornak van egy elhíresült mondása: két vallásos költő van a magyar irodalomban, Balassi és Ady. Ennek a mintájára mondhatjuk azt, hogy két, igazán református költő van a magyar irodalomban, Arany János és Áprily Lajos. Más a vallásos költő, és más a református költő. Amikor azt mondjuk, hogy református, akkor az egyúttal vallásost, keresztyént is jelent, de a felekezeti vonatkozásokat is magába foglalja. Rendkívül kevés az olyan költőnk, akiknél kimondott felekezeti vonatkozásokat is lehet találni, s úgy hiszem, hogy Arany János ilyen költő. Nemcsak arra gondolok, hogy számos lelkészbarátja volt – a leghíresebb ezek közül Tompa Mihály -, hogy egyházi tisztségei voltak, hanem arra is, hogy bizonyos református, teológiai gondolatok és hagyományok visszaköszönnek a költészetében” – zárta szavait Győri János. 

Fotók: Bodonovics István
A teljes galéria itt tekinthető meg. 

Tiszántúli Református Egyházkerület