2017. március 22.
„A folyamatosság különböztet meg minket…”
A több mint 800 éves múltra visszatekintő lipcsei Tamás-templom fiúkórusa – más néven Thomanerchor – márciusban négy állomásból álló hangversenysorozatot adott hazánkban a reformáció 500. évfordulója alkalmából. A debreceni koncert előtt a kórus karnagyával, Gotthold Schwarzcal beszélgettünk a kórus életéről és a magyarországi turnéról.
Hogyan kell elképzelnünk a Tamás-templom kóristáinak napjait?
A Tamás-templom kórusának tagjai kortársaikhoz hasonlóan délelőtt, és néha délutánonként is iskolában vannak. A tanítás után minden nap próbálunk: először külön próbákat tartunk a szoprán, alt, tenor és basszus szólamnak, majd közösen gyakorlunk az egész kórussal. Ez így megy minden hétköznap. Péntekenként a Tamás-templomban a zenekarral Bach-kantátákat próbálunk, szombatonként pedig motettákat és a capella darabokat, vasárnaponként pedig az istentiszteleten szolgál a Thomanerchor.
Miben különbözik a Thomanerchor más fiúkórusoktól?
Úgy gondolom, hogy a legnagyobb különbséget a mindennapi próbák jelentik, tehát a folyamatosság különböztet meg minket más kórusoktól. Fontos szempont az is, hogy mindig az adott egyházi évnek megfelelő zenei darabokat választunk ki a repertoárba. Emellett az internátusbeli élet is eltér más hasonló intézményektől, hiszen kisfiúk és fiatal férfiak élnek együtt, akik rendszeresen részesülnek ének-és hangszeres oktatásban, és a fennmaradó szabadidejüket is együtt töltik.
Most szerepel első alkalommal a kórus Magyarországon, illetve Debrecenben?
Én személy szerint először járok itt, de ha jól tudom, a Tamás-templom kórusa már egyszer fellépett Magyarországon több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1964-ben, de Debrecenben most először éneklünk. A városból még nem sokat láttunk, hiszen délben érkeztünk, utána egy órát pihentek a fiúk, majd próba, fellépés, és holnap reggel már indulunk is tovább a koncertkörút utolsó állomására, Pécsre. De az biztos, hogy este, a hangverseny után még fogunk egy rövid sétát tenni a gyerekekkel a városban.
Milyen darabokat hallhat a közönség a Nagytemplomban?
Először Samuel Scheidt motettáját, az Erős vár a mi Istenünk című Luther-dal kórusra írt változatát énekeljük, utána egy-egy darabot Heinrich Schütztől és Johann Hermann Scheintól. Utóbbi Halleban, egy Lipcséhez közeli városban élt, és a Tamás-templomnak is kántora volt a 17. században. Utána egy-egy motetta következik Johann Ludwig Bachtól, Felix Mendelssohn Bartholdytól, Johannes Brahmstól és Max Regertől, az est zárásként pedig jön Johann Sebastian Bach.
Interjú és fordítómunka: Lucski Zsófia
Fotó: Peter Ending