„Értékmegosztás és egymástól tanulás” – X. Református Jótékonysági Bál
A X. Református Jótékonysági Bált február 24-én rendezte meg a Tiszántúli Református Egyházkerület.
A jótékonysági bálon befolyt összegből minden évben egy határon túli intézmény részesül, erősítve ezzel a Kárpát-medencei református magyarság összetartozását. Évről-évre mindig más részegyházból választják ki a támogatandó intézményt, az ottani egyházkerület, egyházmegye javaslatára. Az idei támogatott a micskei Sámuel Szociális Bentlakás volt. Eddig 3 millió forint gyűlt össze számukra, de az adományok még most is érkeznek és továbbra is várjuk a felajánlásokat.
A Kölcsey Központ Nagyterme idén is megtelt vendégekkel, akik jelenlétükkel és adományaikkal támogatták a micskei bentlakást. A bál történetében másodszor ért körbe a támogatás Kárpát-medence nagytájain, ahol református gyülekezeteink élnek.
Fekete Károly, az egyházkerület püspöke köszöntőjében elmondta: „Napról-napra tanuljuk az összetartozást és időről időre vizsgázunk is az összetartozásból. 2009. május 22. óta Debrecenben köteleztük el magunkat mi reformátusok, hogy életformává kell tennünk ezt a számontartást, hogy döntéseinknél magától értetődő szempont legyen az itt élők helyzete, lelkisége, növekedése, érdeke. Ez sokkal több megfontolást és tapintatot igényel minden testülettől. Döbbenetes, hogy együtt, mennyi mindenünk van, s mennyi mindenben kellene még részesíteni egymást! A kölcsönös teherhordozás áldásai, az összetartozás bizonyságai táplálják önazonosságunk forrásait. Összetartozásunk nem uniformizálás, hanem értékmegosztás és tanulás egymástól. A megpróbáltatások kohója az életképesség, a megkapaszkodni tudás megteremtője lett.” Fekete Károly Makkai Sándor erdélyi püspök gondolatait idézte, aki szerint „A … magyar szellem arra van hivatva, hogy kicsiny lehetőségek között, nagy erőfeszítéssel egyetemesen emberi szellemmé legyen.” Fekete Károly szerint: „a kicsiny lehetőségű helyek sorába tartozik a Debrecentől alig egy órányira lévő, érmelléki falu, Micske, ahol a Sámuel Szociális Bentlakás működik. Kicsiny lehetőségek és nagy feladatok letéteményesei, ahol a napi kihívások között azért dolgoznak, hogy növekedjen a lelki egyensúlyozottság, a szellemi értékesség, a kultúrnagyság. Tiszteletre méltó, amit eddig tettek és segítsük mi is őket abban, hogy támogatásunkkal még többet tehessenek a reájuk bízottakért. És miközben ezt tesszük, mindez visszahat mireánk is: növekedni fog a mi lelki egyensúlyozottságunk, megmutatkozik a szellemi értékességünk és kézzelfogható lesz a kultúrnagyságunk.”
Az elmúlt évi bál támogatottja – a Maradéki Református Óvoda – nevében Halász Dániel, a Maradéki Református Egyházközség lelkipásztora szólalt fel. „Nagy örömmel és hálás szívvel vagyunk itt, hogy mi is részesei lehetünk a X. Református Jótékonysági Bálnak. Nem régen kezdtük el az építkezést – aki tavaly jelen volt tudja, hogy egy új óvodát szeretnénk építeni. Nagy örömünkre a magyar állam is támogatja ezt. Reméljük, hogy 2018 szeptemberétől egy akkreditált óvodát adhatunk át a maradéki szórványban, ahol az iskolai előkészítősök is helyet kapnak, ezzel erősítve az ottani közösséget.”
A hagyományoknak megfelelően a tavalyi támogatott jelképes ajándékokkal, játékokkal, tanszerekkel adományozta meg az idei támogatottat, a Sámuel Szociális Bentlakást. A program részeként közösen tekintettük meg a bentlakásról készült bemutatkozó kisfilmet, amelyben megszólalnak az intézmény dolgozói és lakói is.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Csűry István püspök köszöntötte a jelenlévőket és hálás szívvel köszönte meg, hogy ismét megadatott a lehetőség egy partiumi intézmény támogatására. Ugyanakkor felhívta a közönség figyelmét arra, hogy akkor leszünk igazán gazdagok, ha nem lesznek szegények a környezetünkben. „Sajnos a határon túl és innen is sokan szenvednek hiányt, azonban az egyház fontos törekvése, hogy ezen változtasson, valamint segítse az anyanyelven való tanulást.” Kiemelte, hogy az aznapra kijelölt igeszakasz a Bibliaolvasó Kalauzból éppen Sámuel könyvéből volt – 1 Sámuel 3,1-9 – amelyből egy távoli párhuzamként értelmezhetjük azt, hogy az anyanyelvükön tanuló, keresztény hitben nevelkedő határon túli gyerekek felnőve, a szűkebb környezetünk „prófétái” lehetnek, akik életükkel példát mutatnak és jókor, jó helyen tudnak a jelenlétükkel hatást gyakorolni.
A báli köszöntők után következett a vacsora, amelyhez a zenei aláfestést Zakar Zoltán biztosította. Első nyitótáncként a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának végzős diákjai előadásában láthattunk palotás táncot.
Az est sztárfellépője Pál István Szalonna és Bandája volt, akik a magyar népzene varázslatos sokszínűségét mutatták be. A produkciójuk végén a bál résztvevői közösen énekelték el az A csitári hegyek alatt c. népdalt, majd a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának végzős diákjai adták elő Felső-Tiszavidéki táncait, s az előadás után a vendégeket is táncba hívták a diákok. A színpadon ezután a Coctail Band zenélt, és az est további részében ők szórakoztatták a vendégeket.
További képek a galériában érhetőek el.
Tiszántúli Református Egyházkerület
Fotók: Barcza János