A reformáció 500 esztendeje Tuzséron
A 2017-es esztendő a szabolcsi református falu, Tuzsér életében is fontos jubileumi év lesz, amelyre a helyi egyházközség már 2016-ban elkezdett készülni. Az egyházközség presbitériuma döntött arról, hogy a templom nyugati végében levő körablakba egy a Magyarországi Református Egyház címerét ábrázoló ólomüveg ablakot készíttet, hogy maradandó emléket állítson a reformáció ötszázadik jubileumára.
Az újesztendő első istentiszteletén kihirdetésre került a jubileumi év, illetve évek, hiszen nemcsak az ötszáz évvel ezelőtti eseményekre emlékezünk az idén, hanem a 450 évvel ezelőtti Debreceni Zsinatra, mely megszilárdította a református hitet. De a tuzséri gyülekezetben az 1517 és 1567-es évszámok mellett ott van egy 1597-es évszám is, amely jelzi, hogy ezen a településen már 420 évvel ezelőtt is létezett református eklézsia. A jubileumi évben a gyülekezet egy „Vándorbibliát” indított útjára Tuzséron, amelyet vasárnapról-vasárnapra a templomban adnak át egymásnak a családok, és a hétköznapokon a Bibliaolvasó Vezérfonal szerinti napi igét ebből olvassák el, illetve mennek el más családokhoz felolvasni. Ezzel azt kívánjuk jelezni, hogy a jubileumi évben még nagyobb szükség van Isten szavára, a Bibliára, és az ebből fakadó gyülekezeti megújulásra, megerősödésre, odaszánt szolgálatra!
Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján egy kiállítással nyílt meg a jubileumi ünnepségsorozat Tuzséron. A Tuzséri Református Egyházközség, a Nagyközségi Önkormányzat és a „Tuzsér Községért” Közalapítvány közös szervezésében az Eszterházy Károly Egyetem közreműködésével vándorkiállítás nyílt meg a Művelődési Házban „A reformáció kései felvirágzása: a hallei pietizmus” címmel. A kiállítás megnyitása és ismertetése előtt a Református Templomban ünnepi istentisztelet keretében nyitotta meg Bodnár Róbert tuzséri lelkipásztor a jubileumi évet, majd Csegei István a Szabolcs-Beregi Egyházmegye esperese hirdette Isten üzenetét Jeremiás próféta könyvéből (18,1-6). Esperes úr hangsúlyozta, hogy Isten úgy formál bennünket igéje és Szentlelke által, mint a fazekasmester az általa formált agyagot. Van lehetőség formálódni, megújulni, amit Isten ajándékaként kell elfogadni.
Az istentisztelet után Ferkovics Tibor Tuzsér Nagyközség polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket a kiállítás helyszínén, majd Klicsu Ferenc alpolgármester felkérte Dr. Verók Attila főiskolai docens urat a kiállítás megnyitására és ismertetésére. A 20 paravánból álló tárlatot lelkes érdeklődők tekintették meg, és hallgatták figyelemmel a hozzájuk fűzött ismertetőt. A kiállítás ismertetése után zárszót Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke mondott.
A vándorkiállítás egy héten át lesz megtekinthető, és Tuzsérról a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában lehet majd megtekinteni.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő vándorkiállítás a reformáció egy kései megjelenésének állít emléket: a hallei pietizmusnak.
A Franckesche Stiftungen jóvoltából készült kiállítás az alábbi témákat járja körül: Martin Luther és a reformáció; Vallási átalakulás a 17. századi Európában; August Hermann Francke (1663-1727, 1); A hallei pietizmus kibontakozása; Árvagondozás és szociális ügyek; Az oktatás kiterjesztése és a porosz erények; A szemléltetésen alapuló oktatás és az első természettudományos iskola; Az európai nemesség képzőhelye; Impulzusok az akadémita értelmiség számára; A Biblia, könyvek és az olvasási kultúra; Az éneklő mozgalom; Francke és a német birodalmi nemesi rend; Francke és az európai udvarok; Tengerentúli kapcsolatok: protestáns missziók Indiában és Észak-Amerikában; Épületekben megnyilvánuló reformok; Nevelés és a pietista eszmék világméretű kisugárzása; A Franckesche Stiftungen (Franckei Alapítványok) egykor és ma; Valódi tudásuniverzum történeti alapokon és helyszínen; Az eszme ma is tovább él és hat a világban; Virtuális séta a világörökségi címre pályázó Franckesche Stiftungenben.
A Franckei Alapítványok történeti gyűjteményei kiemelten fontosak a hungarica-kutatások szempontjából, hiszen mind a levéltári, mind a könyvtári, mind az ikonográfiai, mind a kartográfiai gyűjteményegységek nagy számban tartalmaznak egykori magyarországi peregrinusoktól (hungarusoktól) származó emlékeket, dokumentumokat. Ezek feltárása az utóbbi évtizedekben módszeresen folyt Halléban, így mára jól rekonstruálható hallei-magyar történeti kapcsolatokról beszélhetünk. A 18. században Halle százával vonzotta a Kárpát-medencéből érkező értelmiségieket, akik a Saale partján magukba szívott eszméket saját szülőföldjükön továbbörökítették, utat nyitva ezzel a pietista eszmeiség széles kibontakozása előtt. A pietizmus Magyarországon elsősorban az evangélikus-lutheránus felekezetben terjedt el.
Hatása a Felvidéken, Erdélyben és a központi területeken egyaránt kimutatható. A pietista eszmerendszer vallási irányultsága mellett egyben a felvilágosodás fontos előkészítőjének is számít.