2016. november 23.
Példaértékű összefogás a Bihari Térség társadalmi kohéziójának és integrációjának elősegítésére
Az iskolai szegregáció megelőzése és általában a térségi összetartás érdekében együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá november 18-án Biharkeresztesen Langerné Victor Katalin, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Kapornai Judit, a Berettyóújfalui Tankerület vezetője, L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, valamint az érintett polgármesterek - Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Komádi képviseletében.
Az Európa Rádió interjúi Langerné Victor Katalinnal, dr. Fekete Károllyal és L. Ritók Nórával itt meghallgatható:
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta, a térségi szándéknyilatkozat egy egyszeri komoly problémából és annak megoldásából nőtte ki magát: 2015 elején “nagyon rossz visszhangja volt annak, hogy a református egyház Komádiban iskolát nyitott”, és az Igazgyöngy Alapítvány nyílt levelére válaszként, a minisztérium és az egyház kezdeményezésére egyeztetés indult az egyház, az államtitkárság és a civil szervezet, valamint a tankerület részvételével arról, “milyen folyamatok vannak a térségben, hogyan jutottunk ide”.
Ebből a megbeszélésből született az a szándék, hogy mindenkit be kell vonni, aki a térségben a gyerekekért és az ott élő családokért felelős, és minden döntést, amely őket érinti, a társadalmi beilleszkedésüket segíti vagy hátráltatja, “azt meg kell beszélni” – ismertette.
Az aláírók azt fejezték ki a szándéknyilatkozattal, hogy fontos számukra a térségben élők integrációja, a gyerekek minél magasabb színvonalú oktatása, a befogadás növelése – mondta a politikus.
A dokumentumot a helyettes államtitkár mellett aláírta Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Nagy Zsolt, az egyházkerület Bihari Egyházmegyéjének esperese, a három érintett település, vagyis Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Komádi polgármestere – Barabás Ferenc (független, 1), Muraközi István (Fidesz-KDNP) és Tóth Ferenc (Fidesz-KDNP) -, továbbá Kapornai Judit, a Berettyóújfalui Tankerület vezetője, valamint L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója.
Langerné Victor Katalin kiemelte, a kezdeményezés célja az, hogy “a térségi összetartás már a gyerekeknél elkezdődjön”. Mindannyian egyetértenek abban, hogy a szegregáció nem az iskolában kezdődik, hanem sokkal mélyebben gyökerezik – hangsúlyozta. Ha a családok nem ismerik egymást, ha az intézmények között nincs párbeszéd, akkor az utóbbiak nem tudják segíteni az itt élőket, hogy összetartsanak, együttműködjenek. Akkor a problémák, mire a gyerekek az iskolába kerülnek, már halmozottan fognak mutatkozni, tehát sokkal hamarabb kell segítséget nyújtani – szögezte le, hozzátéve: a kezdeményezésben a helyi óvodák vezetője is részt vesz.
“Szeretnénk, ha jó impulzusok érnék az itt felnövő a gyerekeket, hogy felnőttként is itt akarjanak élni” – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár egyedülállónak nevezte “a sokszínű és széleskörű összefogást”, amelynek következő lépése, hogy legkésőbb 2017 januárjában felállítanak egy munkacsoportot, ez kidolgozza az intézkedési tervet. Ebben minden résztvevő konkrét vállalásokat tesz, jelezve, mivel tud hozzájárulni a célokhoz – mondta.
Az államtitkárság a lehető legtöbb fórumon példaként szeretné állítani ezt az együttműködést az ország többi nehéz helyzetű térsége elé, hogy hasonló módon fogjanak össze, és a saját életükért, térségükért kezdjenek el közösen gondolkodni, dolgozni – tette hozzá.
Az együttműködésről dr. Fekete Károly nyilatkozott a Magyar Hírlapnak.
Szegregációs vita után megegyezés
Széles körű együttműködés kell a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjáért – nyilatkozta lapunknak Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
– Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár szerint példaértékű a bihari kistérségben létrejött, szándéknyilatkozattal is megerősített együttműködés az iskolai szegregáció felszámolásáért. Hogyan sikerült összehozni?
– A komádi református iskolánk megnyitása negatív felhangot kapott, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra emelt kifogást. Azt mondtam, üljünk le, beszéljünk. A roma, illetve hátrányos helyzetű gyermekek iskolai szegregációjának országos problémáját ugyanis nem lehet csak az egyházra vagy akár egyetlen felekezeti iskolára ráterhelni. Ezért széles körű párbeszédet szorgalmaztam. Voltak megakadások és új kezdetek, végül sikerült megértetni valamennyi érintettel: cselekvési tervre van szükség. Ezt dolgozzuk ki együtt.
– Hány szereplős lett az együtt-működés?
– Nyolc aláíró vezetőként, tizenhét partnerként csatlakozott. A Bihari Református Egyházmegyében a komádi mellett két másik iskolánk is van, ezért fontosnak tartottam a polgármesterek közreműködését, így a megegyezés az egész térséget lefedi. Nem túlzás a záradék megállapítása: a kezdeményezés, figyelembe véve a helyi specifikumokat, az ország bármely részén példát jelenthet. Széles bázisról van szó, elindult valami, ami nemcsak az iskolásokat, de a szülőket és a munkaképes fiatalokat is érintené. A roma lakosság egészének felemelése a célunk.
– Említette L. Ritók Nórát, aki mintha azzal vádolta volna az egyházat, hogy az oktatási intézmények átvételével a szegregációt erősíti, mivel a nem roma, jobban szituált szülők ezekbe íratják a gyermekeiket. Erről mit gondol?
– Az egyházi iskolák értékrendje nyilvános, a református jelzőt valódi tartalommal töltjük meg, a szülők számára pedig, ha ezt az értékrendet elfogadják, alkotmányos joguk, hogy gyermeküket ilyen iskolába járathassák. De ezt a lehetőséget nem szabad szembeállítani a szegregáció elleni küzdelemmel. Ráadásul a keresztény felfogásba beletartozik a hátrányos helyzetűekkel való törődés, ennek igyekszünk is megfelelni, minél többek számára lehetővé téve a felemelkedést. Sőt, a református egyháznak úttörő cigánymissziós stratégiája is van, amely a teljes életspektrumot átfogja. Ennek szellemében tervezzük létrehozni a bihari cselekvési tervben a szülők akadémiáját, hogy túl tudjunk lépni a tabukon, az egyházi intézményektől való vélt és persze alaptalan félelmeken. Tévedés az is, hogy ne lennének hátrányos helyzetű gyermekek az iskoláinkban, sőt, akadnak szép számmal. De hiszünk az evangélium embereket megváltoztató erejében.
– Előfordul, egyes jogvédők mégis kifejezetten az egyház elleni támadás során említik a szegregáció ügyét. Tapasztalt ilyesmit?
– Másfél éve vagyok püspök, ezalatt a komádi iskola kapta hozta az első ilyen kritikát. Mégis, az alapítvány részéről jó szándékot látok, ráadásul elfogadták, hogy deszegregáció helyett kohézióról és integrációról beszéljünk, legyen ez az alapállásunk. A tenni akarás a gyermekekért közös pontot jelent. Biztosan akadnak, akiknek nem tetszik ez az együttműködés, de a jövő generáció ügye a legfontosabb. Kiemelném még, hogy a koordinációt a központi állami iskolafenntartó, a Klik helyi vezetője látja el, ami egyfajta biztosítékot jelenthet a folyamat ütemes vezetéséhez.
Kacsoh Dániel
Forrás: Magyar Hírlap
- MTI -
Fotó: Barcza János