2016. február 08.

Megmaradni Maradékon

Több mint 3 millió forint gyűlt össze a február 5-én megrendezett IX. Református Jótékonysági Bálon, amelyen háromszáznál is többen vettek részt. A bál teljes bevételével idén a Maradéki Magyar Református Óvodát támogatja a Tiszántúli Református Egyházkerület.

„A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol”- idézte megnyitó beszédében Illyés Gyulát a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Fekete Károly kiemelte, hogy a kilencedik bál is üzeni, hogy szükségünk van egymásra, mert a szélben így össze tudunk kapaszkodni és kölcsönösen megvédhetjük egymást. Az anyaország pedig, mint gyökérzet táplál akkor is, amikor nem bálozik.

A Tiszántúl püspöke kifejtette, hogy ilyenkor a jóságébresztés és az örömsokszorozás uralkodik el a jelenlévőkön és nő bennük az a szeretet, amely hatványozódik. Mindez megmutatkozott abban is, hogy a tavalyi támogatott intézmény, a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium nevében, Sebők Attila gimnáziumigazgató gyermekjátékokat adományozott az idei támogatott délvidéki magyar óvodának. Az ajándékokat Halász Dániel, a Maradéki Református Egyházközség lelkipásztora, az óvoda vezetője vette át.

Az eseményen Halász Béla, Szerbiai Református Keresztény Egyház püspöke kiemelte, hogy kevesen élnek reformátusok a délvidéken, de Maradék szimbolizálja, hogy tudnak élni és küzdeni a szórványban élők, még ha alig számlál a gyülekezet száz egyháztagot, ahogy ez a maradéki egyházközségben is van.

„Mi átéljük a szórványainkban azt, amit Jézus mondott: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” Halász Béla hangsúlyozta, létkérdés, hogy megmaradjon a magyar nyelv és kultúra Délvidéken. Mint mondta, nem érzelmi, politikai, hanem egyházi kérdés, éppen ezért, ahol tudnak óvodát alapítanak, mert az egy olyan mag, amely biztosíthatja a jövőben a magyarság megmaradását nem csak Maradékon, hanem egész Délvidéken.

A Maradéki Magyar Református Óvoda bemutatása: A Maradéki Református Egyházközség Országos Egyházunk legkisebb és ugyanakkor a legszórványosabb részén található mind a reformátusság, mind pedig a magyarság tekintetében a Szerémségi tájegység szívében Belgrád és Újvidék között. A GK pályázatából nyert pénzzel (300 000 Ft) hétvégi óvodát tudtunk beindítani 2013 szeptemberében. Ami azért is nagyon fontos, mert itt a faluban évtizedek óta nincs magyar nyelvű oktatás. Úgyszintén 2013 szeptemberétől beindítottunk egy iskolabuszt, ami Újvidékre magyar iskolába viszi a gyerekeket és ezzel együtt párhuzamosan indítottuk a hétvégi óvodánkat, ami a Magyar Államnak köszönhetően, rendes délelőtti óvodává nőtte ki magát 2014. április 1-től. Az Egyházi Óvodánk a hitbeli nevelés mellett azért fontos, mert rengeteg a vegyes házasság és a gyerekek sokszor nem tanulják meg a magyar nyelvet. Ezért a hétvégi óvodánknak és most a rendes délelőtti óvodánknak az egyik célja az, hogy a magyar nyelvet minél tökéletesebben elsajátítsák a gyerekek. Hiszen egyházunk nyelve is ez, és így jobban fogják érteni az egyházi nyelvezetet és a bibliai történeteket is.Most jelenleg a délelőtti óvodánkba 9 gyermek van beiratkozva, mert az iskola előkészítősök (mivel nem államilag elismert óvoda) nem tudnak hozzánk járni. A 9 gyerek között vannak katolikusok, sőt ortodox vallásúak is, akiket a szülők elsősorban azért hoznak ide, hogy megtanulják a magyar nyelvet. Ugyanakkor minden szülő beleegyezett, hogy hittan órát tartunk a gyermekeiknek, mivel fontos számunkra, hogy a Bibliai történeteket és igazságokat elsajátítsák.Az óvodánkat szeretnénk akkreditáltatni, vagyis Államilag elismert óvodává tenni, de mivel Szerbiában még nem született meg az egyházi intézményekről szóló törvény ez nagyon nehéz. A törvénytervezet az Oktatási Minisztériumban megvan, de még nem került a Szerb Parlament elé. Viszont oda, hogy az Állam szemében is elismerté tegyük óvodánkat, szükségünk van egy Európai Uniós szabványnak megfelelő épületre. Jelenleg a gyülekezeti termünkben működik az óvodánk. Kilátásban van a Magyar Államtól egy nagyobb összeg erre az épületre, (ami egy Oktatási Központon belül működne) és egyéb más forrásokat is erre a célra használnánk fel. Így a jótékonysági bálból befolyt pénzösszeget is az óvoda épületére, illetve tartozékaira költenénk, hogy minél előbb működésbe tudjuk hozni, hiszen az Élő Istenbe vetet hittel, reményeink szerint addigra megszületik az Állami törvény is hozzá. Halász Dániel, lelkipásztor

A tavalyi támogatott nevében Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke kiemelte: „Elmondhatatlanul fontos, hogy egyre jobban érezzük az együvé tartozást és így váltjuk valóra Krisztus törvényét, hogy „Egymás terhét hordozzátok”. Fazekas László kifejtette, hogy nagy veszélynek van kitéve a felvidéki oktatási rendszer, ugyanis ha elfogadják a legújabb törvénytervezetet, akkor több iskolát is be kell zárjanak, éppen ezért nevezte elmondhatatlanul fontosnak a támogatást, amelyet az anyaországi és határon túli keresztény testvérektől kapnak.

Kapcsolódó galéria:

Ebben az évben a Tiszántúli Református Egyházkerület a Magyar Református Szeretetszolgálattal közösen szervezte a bált. A Segélyszervezet ugyanis a bálon befolyt támogatással megegyező értékű adománnyal kívánja segíteni a maradéki családokat és a délvidéki magyarokat.

Fotók: Barcza János