Országos Középiskolai Rangsor
A közoktatás világában mindig nagy érdeklődést vált ki az iskolák országos rangsora. Ebben az eredménylistában azonban nem látszik az a különbség, amely az iskola társadalmi hátterében és a valós befektetett pedagógiai munkában rejlik. Más eredmény várható el ugyanis például egy budai hegyvidéki elitgimnáziumtól, mint egy dél-magyarországi régióban működő intézmény abszolút mutatóitól.
A diákok tudásához és neveltségi szintjéhez többet ad hozzá az a pedagógiai munka, amely egy kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező térségben és /vagy családi háttérben élő diákot juttat el jó szintre. Ezért fontos, hogy a belépéskori állapot különbségeit és a szociális háttérben rejlő különbségeket is vegyük figyelembe az objektívebb méréshez.
Nemrégiben napvilágot látott egy olyan kutatás, amelyet a nemzetközi hírű hazai szakember, Nahalka István egyetemi tanár készített egy komplex oktatásszociológiai szempontrendszer alapján.
A kutatás a részeredmények végösszesítésében az úgynevezett PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTTÉRTÉKBEN méri egy iskola szakmai teljesítményét. Íme a témával foglalkozó cikk:
Ennek alapján a Bethlen Gábor Református Gimnázium az országos listán a 23. helyet foglalja el a pedagógiai hozzáadottértékben. (A Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola a harmadik ezen a listán- szerk.)
Az eredménysorban jól látható, hogy egyes vidéki iskolák és egyházi intézmények milyen jelentős mértékben javítják a hozzájuk jelentkezett diákok teljesítményét. Emögött – feltételezhetően – az a nevelési plusz jelenik meg, amelyet a jelenlegi oktatáspolitika a hit – és erkölcstan valamint az etika választható bevezetésével felismert és érvényesíteni igyekszik a haza köznevelési paletta alsó fokán.