A csalódás lehetőséggé válhat – Csillagpont harmadik nap

Csalódás = lehetőség

Istenben is csalódhatunk, nem csak emberekben - mondta a csütörtöki reggeli előadásában Sóskuti Zoltán lelkész. Ilyenkor nem tudjuk értelmezni, hogy mit csinál. Isten perspektívája teljesen más, mint ahogy mi látjuk önmagunkat. „Vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor azt mondjuk, hogy Isten viselkedése innentől kezdve nem védhető, nem lehet megmagyarázni, amit csinál. Ilyenkor a hitünk, az életünk alapja kérdőjeleződik meg. A csalódásaink olyanok, mint a stoptábla: megállítanak minket az útkereszteződésekben. Fájnak, megsebeznek, elbizonytalanítanak, mégis a barátainkká szelídülhetnek: hasznossá válnak számunkra.” Az elkerülhetetlen csalódásaink ugyanis egyben lehetőségek is. Lehetőségek arra, hogy megálljunk, magunkba nézzünk, és olyan dolgokat lássunk meg önmagunkban, Istenben, amit eddig még nem ismertünk; feltegyük a megfelelő kérdéseket, újratervezzük azt, amire szükség van."

Keresztyénkritika, ha valaki áttér az iszlámra

Mit mond a Biblia és a Korán a szent háborúról? – erre a kérdésre keresték a választ az Egyetemista pont pódiumbeszélgetésén. „Az iszlám teológia az öngyilkosságot önagában sem tartja elfogadhatónak, így az öngyilkos merénylők mártírrá válását sem vallják – ennek nincs köze a Koránhoz, mondta Molnár János, a Selye János Egyetem tanára. Míg Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának tanára arról is beszélt, hogy nincs jelentős muszlim népvándorlás Magyarországon, sőt, a világ egészét nézve a keresztyénség terjed a leginkább – igaz nem Európában, amit egyesek már missziós vidékként kezelnek. Az egyetemi tanár hozzátette: a kereszténység kritikája az, ha valaki Európában áttér az iszlámra.

Leszállni a magas szószékről

Mit csinál egy gondnok? Gondolkodik! – ezzel a kérdés-válasszal indult az párbeszéd, amely a Csillagpont fiataljai és a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, illetve több egyházmegyéjének tisztségviselői között bontakozott ki a Hirdes az Igét program bemutatása kapcsán. A szervezők a fiatalokat az egyházi vezetők munkájáról kérdezték, a válaszokból egyértelműen kiderült: sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy valójában mit is csinál egy püspök vagy egy egyházmegyei gondnok. Azt azonban, hogy kik ők, azt Fekete Károly püspök gyermekei pontosan érzik: „aki nincs otthon.”

A beszélgetés jól rávilágított arra, ami a Hirdesd az Igét program célja is, hogy minél kisebb szinteken jöjjenek létre mély beszélgetések egyházunk jelenéről és jövőjéről. A program ugyanis célul tűzte ki, hogy a prédikációkon túl párbeszéd is legyen az egyházban. Fekete Károly püspök szerint „le kell szállni a lelkészeknek a magas szószékekről” és beszélni kell az emberekkel olyan kérdésekről, amelyek érdeklik őket. A program célja így az, hogy előbb egyházmegyei, majd még kisebb szinteken a nem szószéki igehirdetésekről – például a hitvalló életről vagy a tanácsadásról – beszélgessenek a gyülekezetek tagjai a lelkészeikkel, egyházi vezetőikkel. A későbbiekben pedig képzések is indulnak majd, hogy segítsék a gyülekezeti tagokat felvértezni a misszióhoz és a feladatvállalásokhoz is.

A beszélgetésen résztvevő fiataloktól azt kérdezték a szervezők, milyen református egyházat képzelnek el 2020-ban? Egyetlen szót mondhatott csak mindenki, repkedtek a jelzők: „élő, zenélő, megreformált, összetartó, egyszerű, hiteles, befogadó, áldott-békés, szolgálatkész, őszinte, összetartó, kommunikatív, hiteles.” Fekete Károly püspök mindezeket hallva azt mondta, boldog lenne, ha ezek egyharmada megvalósulna a céldátumig.

Tóth- Mihala Veronika programvezető összefoglalója az alkalomról:

Isten ott van velünk a tűzben is

A találkozó résztvevőit egy történettel köszöntötte az esti áhítat előtt Fekete Károly tiszántúli püspök. Szőlőország királya eltörölte az adót, de arra kérte népét, hogy egy-egy kancsónyit adjanak neki a termés legjavából. A szüret végén a király kért egy kupányit az összegyűjtött nedűből, de meglepetésére nem ízletes bor, hanem víz volt a poharában. Kiderült: országa legjobb borászai úgy gondolták, senkinek nem tűnik fel, ha ők vizet öntenek az ország hordójába. A bizalomra tehát bizalomtörés volt a válasz – összegezte Fekete Károly, és hozzátette: hiszi, hogy a Csillagpont résztvevői bizalmat építenek majd a bizalmatlanná vált világban, „mert bizalommal válaszolnak a minket bizalommal elhívó Istennek”.

Mikló Boldizsár jákóhodosi lelkipásztor áhítatában arról a bibliai történetről beszélt, amikor Sadrak, Mésak és Abéd-Negó megmenekülnek a tűztől, amelybe Nebukadneccar vetette őket. A tűzbe dobott három férfi mellett feltűnt a negyedik alak, amely megmentette őket a tűzhaláltól. „Akár tündérmesének is tűnhet” – mondja a lelkész, aki szerint a Csillagpont szervezői is tűzben jártak a találkozó előkészítéséért elmúlt két évében, tűzben égve azért, hogy minden anyagi, szervezési, lelki kétségben állva se veszítsék el a hitüket. „Minden aggódó kérdésemre annyit feleltek: bízzatok.”

A lelkész szavait taps kísérte. Mikló Boldizsár arról is beszélt, hogy valós tűzben, fegyverek tüzében élnek most a kárpátaljai magyarok, akik közül több mint ötvenen vannak itt a találkozón, hogy együtt énekeljenek Isten hűségéről, miközben odahaza édesapák és fitestvérek várják rettegve a behívót egy értelmetlen háborúba. „Mese lenne a negyedik alak? Ott van velünk a tűzben!”

Ponthatár party: egyetemi lelkészekkel izgultak a felvételizők

Sok fiatalnak vízválasztó volt a csütörtöki nap, hiszen kihirdették a felvételi ponthatárokat, így eldőlt, hogy a következő években melyik város, melyik egyetemén, főiskoláján tanulhatnak majd tovább. Az eseményre az Egyetemista ponton is készültek az ország református egyetemi gyülekezetei is: a ponthatárok kihirdetésekor együtt izgultak a fiatalok. Sírást nem, de örömteli sikolyokat annál inkább lehetett hallani az izguló fiataloktól.

A Tiszántúli Református Egyházkerület két egyetemi gyülekezete is várta a fiatalokat, Püski Dániel, a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet lelkésze: boldogok a fiatalok, hogy felvették őket, és reméli, hogy viszont látják majd a fiatalokat szeptemberben a gyülekezetben is. Az egyetemi lelkész szerint a Tiszántúl észak-keleti része még mindig vallásosabb, mint az ország más részei, így vannak olyan diákok, akik a tradicionális gyülekezetekből Debrecenbe kerülve maguk keresik fel az egyetemi gyülekezetet, de kilenc éves szolgálata alatt Püski Dániel úgy tapasztalja, ez egyre kevésbé van így. „Érezhető az ilyen fiatalok száma, de egyre inkább olyan hallgatókkal dolgozunk, akik minimális vagy nulla egyházi háttérrel érkeznek hozzánk.” A debreceni egyetemi gyülekezet a cívisváros egyetemének mindhárom campusán jelen van, külön-külön csoportokkal, az imakörökkel, kirándulásokkal, Alpha kurzussokkal és koncertekkel több száz diákot érnek el.

Papp Tibor nagyon megkönnyebbült, hogy felvették a Debreceni Egyetem növény-orvos mester szakára, eddig is tagja volt a gyülekezetnek, ahol szolgálatokat is vállal. Bízott a felvételben és hálás Istennek, hogy megkapta a folytatás lehetőségét az egyetemen. Varga Márton anglisztika mesterszakra nyert felvételt. Eddig csak néhány alkalommal volt a debreceni gyülekezetben, de most elhatározta, többször keresi majd fel a közösséget.

Három fiatal örült a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet tagjai körében is a friss felvételi eredményének. Kozma Andrea a gyülekezet egyik tagja azt mondta, fiatalok istentiszteletekkel, házi csoportokkal, kirándulásokkal és interaktív programokkal, például kiállításokkal is várják a Szegeden tanulókat. Kozma Andrea szerint különböző utakon jutnak el a fiatalok a gyülekezetbe: van, aki tudatosan keresi őket, van, aki plakátról, vagy Facebookon hall róluk, de sokan szájhagyomány útján jutnak el a közösségükbe.

Szöveg: Hegedűs Márk, Feke Eszter, Bagdán Zsuzsanna

Fotók: Asszonyi Eszter, Barcza János,Budai Bori, Dimény András, Szabó Lóránt