A falakon belül még többségben vagyunk

Második konferenciájukat 1903-ban – akkor még a határokon belül – az enyedi kollégiumban tartották. Az ORTE alapításától kezdve a magyar református tanár közösség érdekvédelmi és szakmai szervezeteként működött. Legfontosabb alaptevékenységei az évente különböző színhelyeken megrendezett konferenciák. 1903-ban Alsó-Fehér megyében már kisebbségbe szorult, de még országos többségben, erős nagyenyedi kollégiumi központtal, eleven, aktív magyar közösség fogadta őket. Ma sokan, akik most először jártak ezen a tájon, a végvári szórvány sorshelyzetével, a megmaradási küzdelemmel szembesültek.

Epizódok az ORTE történetéből

Szombaton reggel a kollégium impozáns dísztermében Lőrincz Ildikó tanár előadásában a 20. század első felének vallásneveléséről értekezett. Kutatás közben a Dokumentációs könyvtárban derítette ki, hogy Váró Ferencz, a kollégium tanára, az iskola egyik történetírója Bethlen Gábor Kollégiuma című munkájának első kötetét az ORTE enyedi közgyűlése alkalmából adta ki. Ugyanakkor akadt rá a második, a nagyenyedi ORTE konferencia dátumára is és arra, hogy a Kollégium már az ORTE debreceni alakuló ülésén fontos szerepet játszott. Akkor az első előadást Váró Ferencz tartotta, Vezérelv a tanári pályán címmel. Indítványa szerint „mondja ki a közgyűlés, hogy a tervbe vett vándorgyűlések alkalmával az ORTE mindig különös gondot kíván fordítani az illető iskola vidéke köznépének megismerésére.” Ekkor dőlt el az is, hogy az egyesület következő évi közgyűlését Erdélyben, pontosabban Nagyenyeden fogja tartani. „A közgyűlés helye ezúttal a legpompásabb t.i. az erdélyrészi kálvinista Athén Nagyenyeden.” (…) A meghívást Nagy Lajos képző-igazgató javaslatára küldték el Debrecenbe.

Amikor eljött a nagyenyedi konferencia ideje, a vendégeket dr. Varró László polgármester fogadta. Az érkezés napján ismerkedő estélyt tartottak a Két Hattyú szálló nyári étkező helyiségében, ahol 150-en vettek részt. Később a részvevők száma 200-ra emelkedett. Az előadások közötti szünetekben a környéket is bejárták. Ez sokat jelentett a helyiek számára, de a látogatók is élményekkel, életszerű benyomásokkal gazdagodtak.

A szervezet 1951-ben politikai kényszer alatt feloszlatta önmagát, s ekkor tanári üdülőit (Balatonbogláron és Borszéken) államosították. A szervezet 1991-ben Debrecenben alakult újra.

A mai ORTE Nagyenyeden

Jelenleg a debreceni székhelyű szervezet kb. 400 hazai és mintegy 50 határon túli (erdélyi és felvidéki) taglétszámmal rendelkezik. Szerény pénzügyi keretekkel, de gazdag tevékenységgel támogatja a Kárpát-medencei tanártársadalom tájékoztatását, szellemi fejlődését. A hétvégén 31 intézményből 126 tanár érkezett Nagyenyedre, többek között Debrecen, Kunmadaras, Tiszafüred, Karcag, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Kunhegyes, Kiskunhalas, Gödöllő, Szentendre, Kecskemét, Nagykőrös, Kaposvár és Csurgó képviseletében. Erdélyből nagyváradiak, székelyudvarhelyiek és kolozsváriak jöttek.

Az ORTE konferencia ajánlata Nagyenyedre még a Konviktus felújítása közben megjött, ennek ellenére a kollégium elvállalta a rendezést. Az egyeztetésben és a szervezésben fő szerepet vállalt dr. Korsós Bálint igazgató, ORTE-elnök és Szőcs Ildikó igazgató, valamint Turzai Melán aligazgató. Három napon át a szervezők csapata (Lázár Emőke, Kónya Mária, Szilágyi Róbert és Réka, Gábor Ella) gazdag programmal várta a tanárkollégákat. A programban előadások, kirándulások és látogatások egyaránt szerepeltek. Gudor Botond gyulafehérvári lelkész gazdagon dokumentált előadást tartott a Tövis–Boroskrakkó–Magyarigen–Gyulafehérvár útszakasz magyar emlékeiről, néha megrázó tapasztalatokat elevenítve fel. Ezt kiegészítette Vetési László szórványelőadó lelkész vetítettképes előadása.

Sokak számára megnyugvás volt visszatérni Nagyenyedre, ahol az iskolai falakon belül még biztosan magyar többség lakozik. A kollégium igazgatója a kirándulás után a díszteremben köszöntött mindenkit, mint mondta: végigjárták a vidéket, ahol még vagyunk, vagy már egyáltalán nem létezünk, és most eljöttek oda, ahol még jelen vagyunk és számítunk. Az iskolai falakon belül többségben vagyunk, együtt tanulunk, dolgozunk, szórakozunk. A fiatalok identitásának kialakulásában ez döntő tényező, hiszen mindezt anyanyelven tesszük. Krecsák Albert enyedi alpolgármester az önkormányzat nevében üdvözölte a megjelenteket. Elmondta: a megyében kb. 5 százalékos, a városban pedig 15 százalékos aránnyal kell részt vennünk a közéletben, ezért a magyarkodás helyett a partnerséggel lehet eredményeket elérni.

A különböző helyszíneken megtartott előadások kiegészítették mindazt, amit az anyaországi vendégek a kirándulásokon érzékeltek. A pénteki konviktusi vacsora után tartották meg dr. Gerhard Pfeiffer, az IFAU titkárának (a nevelés és oktatás támogatására létrehozott európai szervezet, az ORTE ernyőszervezete) előadását. Sikeres és érdekes tapasztalatnak nevezte, hogy betekinthettek a magyar diaszpóra helyzetébe, és véleménye szerint ez elég elszomorító volt. Kijelentette: Európa szegényedik, ha ezek a kisebbségek eltűnnek, ezért össze kellene fogni, hogy ezek a kérdések demokratikus módon megoldódjanak. Sor került még Vass Gyuláné Papp Viola kézdialmási, ma 90 éves tanító életének bemutatására egy családtörténet formájában, ami beszélgetésre, további véleményekre serkentette a hallgatóságot, Hosszú Gyula kutatásai és előadása nyomán.

Szombaton a torockói unitárius templomban ezen sorok írója Apáczai Csere János életművéről és máig ható üzeneteiről értekezett. Előtte Turzai Melán aligazgató irányításával meglátogatták a falut, a múzeumokat. Sokan először jártak a Székelykő tövében, másokat már ismerősként fogadtak a régi házak, tájak. Délután ismét a kollégiumban folytatódott a program szekciók szerinti fórumokkal, később közgyűlésen vitatták meg a belső szervezeti problémákat is. Nagyenyeden meglátogatták a várost, később az iskolai és a Természetrajzi Múzeumot.

Püspöki látogatás

Este a kollégium VI. osztályos tanulói vacsora előtt néptánc bemutatót tartottak Szilágyi Róbert osztályfőnök vezetésével, a felújított konviktus termében, sikerrel. Ezt már figyelemmel követte Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Református Zsinat lelkészi elnöke is, aki estére érkezett meg. A püspök reggel még Debrecenben teljesített szolgálatot, és egész napi utazás után érkezett meg Nagyenyedre, hogy üdvözölhesse a Konferenciát, annak részvevőit. (108 évvel ezelőtt az enyedi ORTE-n ugyancsak egy püspök, Bartók György mondott köszöntőt.) A neves vendég a hosszú út ellenére mindenkivel szívesen és derűsen diskurált. Beszédében erdélyi emlékeiről is szólt. Az ORTE konferenciáról elmondta: a második találkozás mindig fontosabb, mint az első mert ez már folytatást jelent. Egy évvel ezelőtt, novemberben járt Gyulafehérváron, Bethlen Gábor székesegyházi emléktáblájának felavatásán, és akkor külön engedéllyel a most katonai objektumként használt valamikori fejedelmi Collegium Academicumot is felkeresték, amelynek utódiskolája a mai nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium.

Vasárnap a püspök igét hirdetett a Vártemplomban. Impozáns felvonulás után az iskolától a templomig a konferencia összes résztvevője jelen volt az enyedi gyülekezet tagjaival együtt. Prédikációjában Bölcskei Gusztáv püspök fontosnak nevezte többek között a bizalom megteremtését a közösség tagjai között. Ezt követően az igehirdető Méliusz Juhász Péter püspöki előszóval ellátott, új kiadású és igen értékes Biblia-fordítását adta át Pópa Tibornak, a Vártemplom lelkészének és Szőcs Ildikó igazgatónak, elmondva: az ajándékot a közös örökség jeleként hozta Nagyenyedre.

Szőcs Ildikó igazgató az ORTE enyedi konferenciájának legszebb eredményét a templomban így összesítette: „Egymást szívünkbe zártuk”. Tegyük hozzá mindehhez az enyedi szervezők, segédkezők kemény, kitartó munkáját, az alakuló szakmai, baráti kapcsolatokat, a hitet abban, hogy a református keresztyén nevelésnek van jövője. Jövőre az ORTE tagsága Csurgón (Magyarország délnyugati határánál) találkozik.

reformatus.ro