A Generális Konvent a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete. Alkotó tagja minden Kárpát-medencei református egyházmegye tisztségben lévő esperese és gondnoka, valamint az egyházkerületek tisztségben lévő püspöke és főgondnoka. Idei tanácskozása végén a testület nyilatkozatban ítélte el a világban sok helyen folyó keresztyénüldözést, támogatásáról biztosította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumért küzdő Erdélyi Református Egyházkerületet, s további összefogásra buzdít a Kárpátalján élők megsegítésére.
„A különböző országokban működő részegyházak küldöttei egymás ügyeibe betekintve újra közelebb kerültek egymáshoz"– hangsúlyozta Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának világi elnöke a plenáris ülés jelentőségét. Szabó Istvánnal, az MRE Zsinatának lelkészi elnökével azon a véleményen voltak: az egyházaknak nincsenek hatalmi eszközeik, melyekkel beavatkozhatnának a világon üldözött keresztyének, a kárpátaljai magyarok vagy épp a sepsiszentgyörgyi iskola érdekében, de van hatalmuk imádságban a Mindenható Isten elé vinni egymás ügyeit, s bízni az Ő gondoskodásában.
„Ukrajnában másfél éve politikai, majd gazdasági krízis, ezzel egyidőben pedig háború kezdődött. Kárpátalján eddig sikerült megőrizni a békét, de a gazdasági krízis mindenre rátelepedik, a megélhetés, a szociális háló egyre bizonytalanabb" –mondta Zán Fábián Sándor a plenáris ülést követő sajtótájékoztatón. A kárpátaljai püspök köszönetet mondott a Kárpát-medencei reformátusság lelki és anyagi támogatásáért, valamint a Magyarországról érkező adományokért. „Azzal bíztatom majd az otthoniakat: van hazánk, van egy közösség, melynek tagjai vagyunk, melyben összefogtak értünk."
Kató Béla erdélyi református püspök emlékeztetett: a Generális Konvent előző plenáris ülését 2014. július 9–10-én Sepsiszentgyörgyön tartották, a Székely Mikó Kollégium épületében, melynek tulajdonjogát azóta a román állam visszavette az Erdélyi Református Egyházkerülettől. Az erdélyi reformátusok a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fellebbeznek a kommunizmus idején államosított, a rendszerváltás után visszaszolgáltatott intézmény miatt. „Ha az épületet elveszítjük, építünk újat, mert az nem lehet, hogy ne foglalkozzunk a fiatalokkal. Ezen múlik az egyház és a magyarság jövője."
Fekete Károly tiszántúli püspök a reformáció 2017-ben esedékes ötszáz éves évfordulójának ünnepi előkészületeiről beszélt. A magyarországi evangélikus és református egyház szeretnék megmutatni az embereknek, hogy a reformáció értékei a magyar társadalom máig ható építőelemei. Állami támogatással szeretnék összegyűjteni ezeket a szellemi kincseket, alkotópályázatot, tudományos kutatásokat, konferenciákat, kiadványokat terveznek, valamint olyan központi rendezvényeket, melyek azt segítik, hogy a résztvevők megújult lélekkel szolgálhassák Istent és népüket. A 2017-es ünnepségek további református vonatkozása, hogy a magyar református (helvét hitvallású) közösség 450 éves lesz, hisz létét az 1567-es debreceni zsinattól számítja.
További képek:
A GK június 24-i Kálvin téri ünnepi istentiszteletén Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett, aki arról biztosította a Kárpát-medence magyar reformátusságát, hogy Magyarország kormánya partnerként tekint rájuk a magyarság jövőjének munkálásában.
Fotók: Barcza János
A Generális Konvent zárónyilatkozatát itt olvashatják:
A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete,a Generális Konvent 2015. június 24–25-én Budapesten tartotta évi rendes ülését, melynek zárásakor az alábbi nyilatkozatot teszi közzé: A Generális Konvent együttérzését fejezi ki a súlyos körülmények között élő kárpátaljai református testvérei iránt, sazon reményének ad hangot, hogy az Ukrajnában kialakult, más ott élő népeket is sújtó válsághelyzetet békés rendezéssel, háború és emberi életek kioltása nélkül lehetséges megoldani. Köszönetét fejezi ki a bajok enyhítését és a rászorulók segítését szolgáló eddigi adományokért és támogatásokért, egyúttal további összefogásra, segítségnyújtásra buzdít. Romániában 2014. november 26-án jogerős ítélet hagyta jóvá azt a korábbi bírósági határozatot, amely a – Generális Konvent 2014. évi ülésének is helyet adó – sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról intézkedett. Az Erdélyi Református Egyházkerület 2015. május 21-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért. A Generális Konvent jogszerűtlennek, igazságtalannak és méltánytalannak tekinti a bírói döntést, és támogatja az egyházkerület törekvését, hogy semmilyen körülmények között nem mond le sem az iskoláról, sem más, az állam által jogtalanul elbirtokolt jussáról – az elkobzott épületekről, földterületekről, anyakönyvekről és levéltári iratokról –, sürgetve egyúttal minden, a kommunizmusban és a jelenkorban elkobzott, államosított és újraállamosított ingatlanának azonnali visszaszolgáltatását. A Generális Konvent aggodalommal tekint Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában azon köznevelést érintő törvények hatályba lépésére, amelyek a szülőföldjükön, anyanyelven folytatható oktatás terén méltatlanul sújtják a magyar közösségeket, és felhívja Magyarország Kormányának figyelmét is a magyar nemzetrészeket ellehetetlenítő intézkedésekre. A Kárpát-medencében működő magyar református intézményekre pedig, a lehető legteljesebb mértékben, egy keresztyén nevelési rendszer tagjaiként tekintünk. A Generális Konvent tiltakozik a világban sok helyen folyó keresztyénüldözés ellen. A Szentírás szerint Jézus úgy küldi el a tanítványait „mint bárányokat a farkasok közé” (Lk 10,3, 1), nem hagy kétséget afelől, hogy Isten szeretete bele fog ütközni az ember szeretetlenségébe. Szót emelünk az erőszak megállításáért, és szüntelenül imádkozunk a nehéz helyzetben levő keresztyénekért, akik hűségesen ragaszkodnak hitükhöz és az isteni szeretethez, és emiatt vagy jogaiktól fosztják meg őket, vagy hazájuk elhagyására kényszerülnek, vagy életüket áldozzák. A világ keresztyéneivel együtt imádkozunk, hogy ne próbáltassanak meg erejük fölött, és hogy meggyőződésük a reménység és megbocsátás forrása legyen számukra. Kérjük a világ felelős vezetőit, hogy mindent tegyenek meg az üldözések okainak elhárításáért. A Generális Konvent az egység kiteljesítése irányában tett lépésként szükségesnek látja, hogy az Egyházalkotmányi Bizottság vizsgálja meg a Nyugat-Európában és a tengerentúlon működő magyar protestáns gyülekezetek közös egyháztestként való reintegrálásának lehetséges módozatait. A reformáció 500 éves jubileumára készülve a Generális Konvent köszönetét fejezi ki Magyarország Kormányának az emlékévek támogatásáért. Egyúttal fontosnak tarja a magyar református egyház kezdetét jelentő 1567. évi debreceni zsinat 450. évfordulójáról való megemlékezést is, melynek megünneplése fontos része lehet az emlékév programsorozatának. A jubileumi évre minden részegyház egy-egy központi programmal készül, Debrecen pedig – egy nemzetközi kezdeményezés részeként – a reformáció városaként kerül majd az európai figyelem középpontjába. A Generális Konvent üdvözli, hogy megjelenésének 450. évfordulójára megújult szöveggel készülhet el a Második Helvét Hitvallás új kiadása. A svájci protestáns városok és kantonok közös hitvallásaként 1566-ban közzétett dokumentumot a magyar református lelkipásztorok már az 1567. évi debreceni zsinaton sajátjukként fogadták el, üzenete és tanítása pedig máig aktuális: „Tanítjuk továbbá, hogy buzgón kell ügyelni arra, miben áll főképpen az egyház igaz és egységes volta, hogy könnyelműen szakadásokat ne okozzunk, és ne terjesszünk az egyházban. Nem a ceremóniákban és külsőleges szokásokban áll az, hanem inkább a közös hit igazságában és egységében. A közös hitet pedig nem emberi törvények adták előnkbe, hanem a Szentírás...” (II. HH 17,15) Budapest, 2015. június 25.