Budapesten ülésezett a Generális Konvent

A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete,a Generális Konvent 2015. június 24–25-én Budapesten tartotta évi rendes ülését, melynek zárásakor az alábbi nyilatkozatot teszi közzé: A Generális Konvent együttérzését fejezi ki a súlyos körülmények között élő kárpátaljai református testvérei iránt, sazon reményének ad hangot, hogy az Ukrajnában kialakult, más ott élő népeket is sújtó válsághelyzetet békés rendezéssel, háború és emberi életek kioltása nélkül lehetséges megoldani. Köszönetét fejezi ki a bajok enyhítését és a rászorulók segítését szolgáló eddigi adományokért és támogatásokért, egyúttal további összefogásra, segítségnyújtásra buzdít. Romániában 2014. november 26-án jogerős ítélet hagyta jóvá azt a korábbi bírósági határozatot, amely a – Generális Konvent 2014. évi ülésének is helyet adó – sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról intézkedett. Az Erdélyi Református Egyházkerület 2015. május 21-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért. A Generális Konvent jogszerűtlennek, igazságtalannak és méltánytalannak tekinti a bírói döntést, és támogatja az egyházkerület törekvését, hogy semmilyen körülmények között nem mond le sem az iskoláról, sem más, az állam által jogtalanul elbirtokolt jussáról – az elkobzott épületekről, földterületekről, anyakönyvekről és levéltári iratokról –, sürgetve egyúttal minden, a kommunizmusban és a jelenkorban elkobzott, államosított és újraállamosított ingatlanának azonnali visszaszolgáltatását. A Generális Konvent aggodalommal tekint Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában azon köznevelést érintő törvények hatályba lépésére, amelyek a szülőföldjükön, anyanyelven folytatható oktatás terén méltatlanul sújtják a magyar közösségeket, és felhívja Magyarország Kormányának figyelmét is a magyar nemzetrészeket ellehetetlenítő intézkedésekre. A Kárpát-medencében működő magyar református intézményekre pedig, a lehető legteljesebb mértékben, egy keresztyén nevelési rendszer tagjaiként tekintünk. A Generális Konvent tiltakozik a világban sok helyen folyó keresztyénüldözés ellen. A Szentírás szerint Jézus úgy küldi el a tanítványait „mint bárányokat a farkasok közé” (Lk 10,3, 1), nem hagy kétséget afelől, hogy Isten szeretete bele fog ütközni az ember szeretetlenségébe. Szót emelünk az erőszak megállításáért, és szüntelenül imádkozunk a nehéz helyzetben levő keresztyénekért, akik hűségesen ragaszkodnak hitükhöz és az isteni szeretethez, és emiatt vagy jogaiktól fosztják meg őket, vagy hazájuk elhagyására kényszerülnek, vagy életüket áldozzák. A világ keresztyéneivel együtt imádkozunk, hogy ne próbáltassanak meg erejük fölött, és hogy meggyőződésük a reménység és megbocsátás forrása legyen számukra. Kérjük a világ felelős vezetőit, hogy mindent tegyenek meg az üldözések okainak elhárításáért. A Generális Konvent az egység kiteljesítése irányában tett lépésként szükségesnek látja, hogy az Egyházalkotmányi Bizottság vizsgálja meg a Nyugat-Európában és a tengerentúlon működő magyar protestáns gyülekezetek közös egyháztestként való reintegrálásának lehetséges módozatait. A reformáció 500 éves jubileumára készülve a Generális Konvent köszönetét fejezi ki Magyarország Kormányának az emlékévek támogatásáért. Egyúttal fontosnak tarja a magyar református egyház kezdetét jelentő 1567. évi debreceni zsinat 450. évfordulójáról való megemlékezést is, melynek megünneplése fontos része lehet az emlékév programsorozatának. A jubileumi évre minden részegyház egy-egy központi programmal készül, Debrecen pedig – egy nemzetközi kezdeményezés részeként – a reformáció városaként kerül majd az európai figyelem középpontjába. A Generális Konvent üdvözli, hogy megjelenésének 450. évfordulójára megújult szöveggel készülhet el a Második Helvét Hitvallás új kiadása. A svájci protestáns városok és kantonok közös hitvallásaként 1566-ban közzétett dokumentumot a magyar református lelkipásztorok már az 1567. évi debreceni zsinaton sajátjukként fogadták el, üzenete és tanítása pedig máig aktuális: „Tanítjuk továbbá, hogy buzgón kell ügyelni arra, miben áll főképpen az egyház igaz és egységes volta, hogy könnyelműen szakadásokat ne okozzunk, és ne terjesszünk az egyházban. Nem a ceremóniákban és külsőleges szokásokban áll az, hanem inkább a közös hit igazságában és egységében. A közös hitet pedig nem emberi törvények adták előnkbe, hanem a Szentírás...” (II. HH 17,15) Budapest, 2015. június 25.