Több ezren a Múzeumok Éjszakáján Debrecenben

A Déri Múzeumot, a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum és Debreceni Irodalom Házat, a MODEM-et, a Debreceni Református Kollégium Múzeumát és a Nagytemplomot közös karszalaggal lehetett látogatni. A rendezvény hivatalos, délutáni megnyitóján, a Déri téren Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Komolay Szabolcs Debrecen kulturális alpolgármestere mondott beszédet.

Fekete Károly elmondta, hogy a Református Kollégium Múzeuma az országos főtémához (az élő Erdély) kapcsolódva több programot is szervezett, így többek között meg lehetett tekinteni a nagybányai festők alkotásait, valamint a Debreceni Népi Együttes kalotaszegi táncokat mutatott be. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy örömmel álltak a Múzeumok Éjszakája főtémája mellé, mert Debrecen és Erdély kapcsolata kézzel fogható a mindennapokban is. „Az erdélyi fejedelmek, mint a Református Kollégium patrónusai, régóta jelen vannak a városban. A kollégiumi diákok tógájának a színe, az aranysárga és a zöld, I. Rákóczi György fejedelem rendelete volt, hogy ebben járjanak a nagy diákok. Emellett a fejedelmek professzorok állásait támogatták, a rakamazi csatában zsákmányolt ágyúkból készült 1636-ban a Nagytemplom nyugati tornyában levő nagyharang. Bethlen Gábor hozatta rendbe a romos András templomot a 17. század első harmadában és sorolhatnánk. Olyan jótétemények ezek, amelyekről nem szabad elfeledkezni, ezért most hogyha valamit ezekből fel tudunk mutatni a tárgyakon, a rendezvényeken keresztül, akkor az nagyon szépen beleillik az országos koncepcióba.”

Fekete Károly az este folyamán tárlatvezetést is tartott a Déri Múzeumban. Vezetésével a Munkácsy- trilógiát tekinthették meg az érdeklődők. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának alelnöke a képek teológiai mondanivalójáról beszélt.

Komolay Szabolcs a Múzeumok Éjszakája történetét elevenítette fel. Elmondta, hogy először 1999-ben, Franciaországban rendezték meg, majd Európa szerte egyre több ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Magyarországon, először Budapesten 2003-ban szervezték meg ezt a nagyszabású kulturális eseményt, majd a vidéki városokban is. Debrecen 2004-ben csatlakozott. Debrecen kulturális alpolgármestere hangsúlyozta, hogy ez egy fontos esemény a város életében, talán a nyár egyik legfontosabb kulturális eseménye, amely a városi múzeumok és a református egyház együttműködésében jön létre évről évre, ami példaszerű összefogás- mondta Komolay Szabolcs.

A hajdúsági megyeszékhelyre most is nem csak a debrecenieket várták június 20-án este. A programokat a környező és távolabbi településeken élők is szívesen látogatják, nekik a MÁV biztosított kedvezményes áru jegyeket, így akik ellátogattak a Múzeumok Éjszakájára és lepecsételtették jegyüket nem csak Debrecenbe, hanem haza is fél áron utazhattak.

A Debreceni Református Kollégium Múzeumának állandó és időszaki kiállításai mellett megnyílt a nagyközönség előtt a Református Gimnázium Természettudományi Gyűjteménye és újra várta a gyermekeket Bagolyvári kuckó. A Kollégium épülete mivel jelenleg is felújítás alatt áll, így a belső kertbe tervezett koncerteket és előadásokat a Nagytemplom mögötti Emlékkertben szervezték meg. A koncertek között szerepelt a Ritmico Ütőegyüttes vagy a Jazz Five előadása, a zenei programokat pedig az elmaradhatatlan éjféli orgonakoncert zárta.

Idén először csatlakozott a Múzeumok Éjszakája rendezvényhez a debreceni Nagytemplom, amely a közelmúltban teljesen megújult, így több funkcióbővítésen is átesett. Az érdeklődők így felmehettek a nyugati torony kilátójába és a két torony közötti panorámarámpára, valamint a templom falai között berendezett állandó és időszaki kiállításokat is megtekinthették, így a Kossuth kiállítást, a gyülekezettörténeti tárlatot és a bibliatörténeti makett kiállítást is, de orgonakoncert, gitár- és orgonazene is várta az érdeklődőket. Az egyházközség célja az volt, hogy a Nagytemplomot egy élő gyülekezet lelki hajlékaként, illetve a velünk élő történelem részeként mutassák be a látogatóknak.