Az új Mediárium (IX. évfolyam, 2015/1–2.)
A Biblia nyelvéről, a szépirodalmi nyelvről, mint nyelvi mintákról és a média nyelvhasználatáról, az információk labirintusáról és rendjéről, a 19. század magyarországi cigány/roma reprezentációiról és a cigányképek típusairól, az 1920-as évek berlini politikai nyilvánosságáról, a gyermekábrázolás közösségi kontextusairól Deák-Ébner Lajos festészetében, valamint Fátyol Zoltán művészetéről közöl tanulmányokat a Mediárium folyóirat legújabb száma (IX. évfolyam, 2015/1–2.).
A Műhely rovatban Arany Lajos Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt... A magyar Biblia és szépirodalmunk mint nyelvi minta – a hazai média mint a nyelvi bakik tárháza című tanulmánya azt vizsgálja gazdag empirikus forrásanyag felhasználásával, hogy milyen különbségeket találunk a tömegkommunikáció által használt nyelv, ezen keresztül a közbeszéd és a Biblia magyar fordításainak nyelve, valamint a szépirodalom klasszikus munkáiban megnyilvánuló nyelvhasználat között. Ezeket a különbözőségeket és az elterjedésüket, mivel jellemzően tévedéseknek, pontatlanságoknak, nyelvi hibáknak bizonyulnak az elemzések tükrében, nyelvromlásnak tekinthetjük.
Vitéz Ferenc Az információk labirintusában. Az univerzális könyvtár bábeli rendjecímű tanulmányának első két része A labirintus mint lehetséges világmodell címmel jelent meg korábban. A folytatásban, a harmadik részben a szerző az internet, a hipertext útvesztőiben kalauzol bennünket tovább. Ennek során a labirintus modellre vonatkoztatva és egymással is összefüggésben mutatja be többek között a hálózatos gondolkodás általánosodását, a szövegbefogadás megváltozott módját, az információs csapdát, az információ és a tudás különbségeit és kapcsolatait, a programozott hipertextet, a linkeket, a hagyományos böngészést, a közösségi hálók kialakulását, a szimultán médiahasználatot, az interaktív médiát, a hipermédiát, a hipertext irodalom lehetőségeit, a megbízhatatlanság bizonyosságát, végül pedig visszaérkezve a kiindulóponthoz, a képzőművészethez, az útvesztő témájához, a motívumokhoz és az utalásokhoz, a műalkotások lehetséges és rejtett médiareferenciáit.
A Múltidézés rovatban Berek Sándor Cigány/roma reprezentációk és a cigányképek típusai a 19. században Magyarországon című tanulmányában arra kereste a választ, hogy miként tekintettek a 19. században Magyarországon a cigányokra/romákra, hogyan ábrázolták, jelenítették meg és milyennek képzelték el őket. Eged Alice A berlini nyilvánosság a 20-as években I. Pezsgő vödörből, kaviár nagykanállal: a Sklarek-ügy című tanulmányában egy csalási és okirathamisítási ügy történetén át, amely a weimari köztársaság legnagyobb korrupciós bűnügye volt az okozott kárt és az érintettek számát tekintve, azt vizsgálta meg, hogyan mutatták be ezt a botrányt a kommunista, a nemzetiszocialista, a szociáldemokrata és a liberális sajtóban.
A Vizuális kommunikáció rovatban Támba Renátó A gyermek a közösségben - Deák-Ébner Lajos festészetében című tanulmánya a képzőművészeti alkotások gyermekkor-történeti szempontú elemzésének példája, amely az alföldi festők, ezen belül pedig Deák-Ébner festészetén keresztül kíván rávilágítani a paraszti társadalomban meglévő gyermekszemlélet néhány lényeges elemére.Fekete Károly „A tekintet mozgástere". Fátyol Zoltán jubileumi kiállítása című tanulmánya Fátyol Zoltán festőművész jubileumi, egyben adventi kiállításának alkalmából született. Az itt közölt szöveg a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád termében elhangzott köszöntő szerkesztett változata.
A Szemle rovatban Mózsa Szabolcs Ahol „a tudomány: magatartás" is címmel Gaál Botond Természettudományok oktatása és művelése a Debreceni Kollégiumban című kötetét mutatja be. A könyv, amelyhez Fekete Károly és Gaál István írt Ajánlást, az intézménytörténet, a protestáns oktatás- és neveléstörténet és a tudománytörténet összefüggései mellett a természettudományok és a hittudományok kapcsolatait, továbbá ennek a kapcsolatnak a határait tárgyalja.
Procházka Pavel A pozsonyi református gyülekezet története című írása Peres ImrénekThe History of the Reformed Church in Bratislava címmel, Balog Margit fordításában közreadott egyháztörténeti munkájáról ad áttekintést.
Kovács-Csatári Annamária Csak semmi helytelenkedés címmel Gaál-Szabó Péter „Ah done been tuh de horizon and back" Zora Neale Hurston's Cultural Spaces in Their Eyes Were Watching God and Jonah's Gourd Vine című könyvét mutatja be, amelyben a szerző az afroamerikai regényíró-antropológus Zora Neale Hurston két legismertebb regényét vizsgálta az életmű egészébe helyezve, a tér/hely és a szubjektum viszonylatában.
Oláh Róbert Az irodalomtörténet eszközeivel rendszerezve azonosságtudatunk építőelemeit címmel tekintette át Győri L. Jánosnak a Református identitás és magyar irodalom. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok című kötetét, amely az elmúlt közel negyedszázad tanulmányait adja közre a református identitás és az irodalom, a kora újkori református prédikációk és a protestáns mártirológia témái köré csoportosítva.
Erdeiné Nyilas Ildikó A „nyíregyházi modellről" intézmény- és pedagógiatörténeti megközelítésben című írásában az Ötvenéves a pedagógusképzés a nyíregyházi főiskolán című intézmény- és pedagógiatörténeti tanulmánykötetet ismertette, amely Brezsnyánszky László ésVincze Tamás szerkesztésében jelent meg.
Szintén Erdeiné Nyilas Ildikó mutatja be folyóiratunkban A tanárképzés aktuális kutatási eredményei címmel a Németh Nóra Veronika szerkesztésében közreadott Képzők és képzettek. Pillanatfelvételek a 21. század tanárképzéséről és tanárairól című kötetet, amelynek tanulmányai a tanárképzés, a pedagógusképzés és a pedagógus-továbbképzés állapotáról, fejleményeiről, az iskolák belső világáról és rejtett konfliktusairól tudósítanak bennünket.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézete folyóiratának összevont számát Kőhegyi Gyula A piramis labirintusa című linómetszete, Lencsés Ida Áramlás című, vegyes technikával készült munkája, Deák-Ébner Lajos Dinnyevásár című festménye, Fátyol Zoltán Kariatidák című szoboregyüttese és Vonul című festménye, valamint a borítón Fátyol Zoltán Magyar falu VII. és Ősfigura című festményei illusztrálják.
Forrás: www.licium.hu