A Szentlélek fordulatot hoz életünkbe

Fekete Károly, a május 24-i úrvacsorás istentiszteleten, a Nagytemplomban kiemelte, hogy Istennél nincs lélek válság, Isten Lelke kiáradásra kész, de bennünk, válságban élő emberekben sok zűrzavar van. Pünkösd arra emlékeztet bennünket, hogy a hiba bennünk van, a Lélek áradással semmi probléma nincs, de a befogadásával, a Lélek beengedésével baj van. „Pünkösd az áttörés napja, amikor minden akadály elhárulhat a Lélek befogadása felől bennünk. Túl sok a távolságnövelő tényező ma is és ezek mind rontják az Istenhez közeledésünk esélyeit. Megrázkódtatások, egyéni bajok, félelem, föladott nézetek és azok helyett felvett szólamok, mind- mind távolságot növelnek, ott tornyosulnak akadályként bennünk. Fásultság, érzéktelenség, bánat és keserűség, gyávaság felsorolhatatlanul sok, ami elválaszt minket Istentől, ezek nem engednek felemelkedni és újat kezdeni, de tetszett Istennek, hogy megtörje ezeknek a távolságnövelő tényezőknek az uralmát fölöttünk, ezért küldte el Fiának Lelkét, és így vált Ő távolságot áthidaló Istenné”- hangsúlyozta a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.  

Kiemelte, Isten szeretné, ha ebben az órában három fordulat következne be, amelyik a Lélek befogadásának a jele. Az első fordulattal a szolgalelkűségtől a fiúságba akar átemelni bennünket. Isten nem hajlandó végtelenségig nézni az ember kiszolgáltatottságát, felnyitja sokféle szolgaságaink zárjait, Ő az, aki áttörést hoz. Nem lakatcserét kínál, hanem tágas teret ad, sőt beemel a maga családjába, a helyünkre illeszt.

A második fordulat az, hogy a Szentlélek némákból kiáltókká tehet bennünket- mondta Fekete Károly, aki kifejtette, hogy az Istentelen korszakok szomorú kísérő jelenségei az elnémult nemzetek, népdalról, zsoltárról leszoktatott emberek hada. Isten nem tűri sokáig a némaság korszakait, és elküldi Szentlelkét, aki belül szakítja fel a szavakat. „A Lélek által kiáltó ember különös szavú, mert ez a kiáltás az Isten szükséget is meg tudja fogalmazni nem csak az emberit. A kiáltás Lelke Jézus imakezdeteit súgja, hogy mi is úgy szólítsuk meg Atyánkat, hogy folytatódjanak a be nem fejezett imák és érjenek véget az ima nélküli idők. Boldog ember az, aki átveszi és továbbadja azt az alaphangot, amit az Isten Lelke kelt benne”- emelte ki, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi alelnöke.

Fekete Károly felhívta a figyelmet a harmadik szükséges fordulatra is, vagyis, hogy a Szentlélek nincstelenekből örökösökké akar bennünket tenni. „Azért jött, hogy mi ne törődjünk bele abba, hogy szegények, nincstelenek vagyunk. Sokan el akarnak bennünket keseríteni, hogy a másik felekezet könnyebben boldogul. Máskor a gonosz torz tükre arra ösztönöz, hogy ne irigykedj, tékozold el nyugodtan, van ott még. Ilyenkor esünk bele a nagyképűség csapdájába. Az igazi Lélekszerinti dolgoknak azonban súlya és tekintélye van, amelyen a korszellem csábító légbuborékai semmivé foszlanak, Isten azonban itt is megmutatja szabadító erejét, mert emlékeztet Te is örökös vagy és gazdag örökségünk van református keresztényeknek”.

Ez után kiemelte, hogy Pünkösd első napja egybe esik a Magyar Református Egység napjával, amire emlékeznünk kell. 2009. május 22-én mondták ki a Magyar Református Egyház Egységet. „Milyen régóta vártunk erre, és mennyi minden kellett ahhoz, hogy Isten elvégezze sok-sok stáción keresztül, hogy együtt tudjuk kimondani, Krisztus a jövő együtt követjük Őt”- hangsúlyozta Fekete Károly, majd kiemelte, hogy minden történelmi hányattatás ellenére, gazdagok vagyunk, csak ne akarjuk nem észrevenni Isten evangéliumi ajándékait. Az örökségbe nem csak a múlt, a jelen, hanem a jövendő is beletartozik, hiszen Krisztus, mennyei polgárjogot szerzett nekünk és ez a mi örökségünk. Az Ő országa a legnagyszerűbb örökségünk.

Prédikációja végén a Tiszántúli Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy „Pünkösd ünnepén hálát adunk a mi Urunknak, hogy elküldte Fiát, aki ma is áttörést hozhat: kiszolgáltatottakból Isten gyermekeivé lehetünk, némákból Hozzá kiáltókká válhatunk, nincstelenekből pedig az Ő örököseivé”.